Ha segíteni szeretnél,

Köszönettel várjuk adományaid:

Pilis-Budai Kutyamentők

Közhasznú Egyesülete

CIB Bank:

10701427- 49914203-51100005

Hasznos információk


Segítség petárdáznak!

2010. december 7.

SEGÍTSÉG! PETÁRDÁZNAK! – Gyorstalpaló tanfolyam durrogás-félő kutyáknak


Sajnos a szilveszter éjszaka nem mindenkinek a felhőtlen bulizásról szól… Az új év éjszakája után az amúgy is zsúfolt menhelyek még több kutya befogadására kényszerülnek, az internetes portálok pedig megtelnek a kétségbeesett gazdik hirdetéseivel, melyben ki-ki az elveszett, világgá szaladt kutyáját keresi.

Még a legjobban szocializált kutyáknak is igen nagy megterhelést jelenthetnek ezek a napok, hiszen a legtöbb ebnek nincs lehetősége az év más időszakaiban hozzáedződni a dörrenésekhez, így ez a kellemetlen és ismeretlen hang igencsak próbára teszi idegrendszerüket.

Írásunkban szeretnénk felhívni a gazdik figyelmét a közelgő veszélyes éjszakára és pár tippet adni ahhoz, hogy az elkövetkező 31 napban hogyan edzhetjük hozzá otthoni környezetben kutyusunkat a zajokhoz. (Megjegyezzük, a valódi, tartós eredményhez legalább három hónapos szoktatás szükséges.)

Az első és legfontosabb dolog a gazdi közömbössége. Kutyánk minden apró mozdulatunkra, hangulatunkra, belső változásunkra figyel és reagál. Ha azt érzi, hogy félünk vagy éppen hirtelen idegesek, izgatottak leszünk, akkor ő is ugyanígy fog reagálni, gyakran anélkül, hogy tudná, mi is történt valójában, amitől félni kell. Nagyon fontos, hogy próbáljuk megőrizni a hidegvérünket, csináljunk úgy, mintha minden rendben lenne, mutassuk meg kutyánknak, hogy nem kell félnie, hiszen minket sem érdekelnek a durranások.

Az idegesség elkerülése mellett azonban figyeljünk ennek ellentétére is. Azzal sem segítünk kutyánkon, ha simogatjuk, nyugtatgatjuk, amikor megijedt. A kutya nem ember, szavainkat nem érti, csak annyit érez, hogy miután ő megrémült, mi összevissza simogattuk, becézgettük, falattal jutalmaztuk. Hát persze, hogy a következő dörrenésre még nagyobb ijedtséggel fog válaszolni, hiszen akkor még több törődést, simogatást, becézgetést, jutalomfalatot, engedményt zsebelhet be, és ezzel pár dörrenés után egy életre beleerősíthetjük a félelmet.

Legjobb reakció a közömbösség, nyugalom. Határozottságot, magabiztosságot kell kutyánk felé sugároznunk, hogy érezze, neki nincsen mitől félnie, hiszen a mi dolgunk, hogy őt mindentől megvédjük. Ehhez természetesen nem lehet eleget hangsúlyozni, mennyire fontos, hogy kutyánk tisztában legyen vele, ki a falkavezér a háznál. Amennyiben ezzel is gondok vannak, akkor hiába szoktatjuk lövéshez, dörrenéshez, hangokhoz, sosem fog maradéktalanul megbízni bennünk. Azonban amennyiben mindent betartunk, egy hónap bőségesen elég arra, hogy ne csak a zajokhoz eddzük hozzá kutyánkat, hanem a falkában lévő sorrendet is a helyére tegyük. (A falkavezérséggel a Hogyan legyek falkavezér? című írásunk részletesen foglalkozik.)


Nézzük meg, mindez hogyan is néz ki a gyakorlatban:

Hangokhoz szoktatás


Előkészítés

Első lépésben találjuk meg, mivel motiválható kiskutyánk igazán. Labdával, plüssjátékkal, rongydarabbal, egy falat virslivel, sajttal… Igazából mindegy, mit választunk, a lényeg az, hogy megtaláljuk azt a módot, ahogyan a legkönnyebben magunkra tudjuk vonni a figyelmét.

Nagyon fontos, hogy a következő gyakorlatokhoz megfelelő türelemmel álljunk hozzá. Nem szabad már a gyakorlatok előtt idegesnek lennünk, hiszen ezzel már előre felizgatjuk kutyánkat.

Kérjünk segítséget! A feladatokhoz szükség lesz egy külső segítőre, aki a hanghatásokért felel majd.

Mielőtt nekivágunk a gyakorlásnak, mindenképpen fárasszuk le a kutyánkat! Sose vágjuk úgy bele, hogy az eb majd kicsattan a sok energiától, mert így jóval nehezebb dolgunk lesz. (A kutya lefárasztásához tippek a Hogyan legyen fitt a kutyánk? című írásunkban találhatók.)

Nagyon fontos, hogy a kutyánkon a megfelelő felszerelés legyen, nehogy már a gyakorlás közben kihúzhassa fejét a nyakörvből, kibújhasson a hámból. Legbiztosabb megoldás a fojtó nyakörv (lehet lánc, szövet, vagy bőr), hiszen ebből biztosan nem tud kiszabadulni. Amennyiben kisebb testű a kutyus és nem használtunk még rajta ilyet, akkor a sima nyakörv mellé tegyünk fel egy fojtót is (pontos használatához kérjünk segítséget a kisállat-felszerelési üzletben), és a póráz karabinerét ne csak a sima nyakörvbe, hanem a fojtóba is csatoljuk bele, így ha az egyikből ki is húzza a fejét, a másik még mindig rajta lesz. A póráz erős szövet vagy bőr póráz legyen (semmiképpen se lánc vagy flexi!).

A hangkeltéshez használhatunk két keményfedeles könyvet, melyeket összecsapva petárdához hasonló hangot kapunk, de amennyiben van rá lehetőség, a gyakorláshoz szerezzünk be riasztópisztolyt, hiszen ennek hangja hasonlít leginkább a tűzijáték durrogásához.

Gyakorlat

Ha mindent beszereztünk, kutyánkat megfelelően lefárasztottuk, rátettük a biztos felszereléseket, akkor kezdődhet a gyakorlás.

Első lépésben meg kell találnunk azt a távolságot, ahol a lövésre, durranásra kutyánk még semlegesen, érdeklődve reagál. Ez lehet, hogy elsőre több száz méter lesz. Kezdjünk el nyugodtan, ám mégis határozottan sétálgatni ezen a távolságon, mintha mi sem történne és várjuk a lövést. Amennyiben kutyánk a hangra pozitívan reagál (felemeli a fejét, csóvál, érdeklődik vagy éppen közömbös), akkor dicsérjük meg, simogassuk, adjuk oda neki a labdát, rongyot, jutalomfalatot. Amennyiben kutyánk negatívan reagál (megijed, megpróbál elszaladni, behúzza a farkát maga alá, remeg, nyálzik…), akkor rá se nézzünk, ugyanolyan tempóban sétáljunk tovább, mintha mi meg sem hallottuk volna a hangot. Nem baj, ha húznunk kell a kutyát magunkkal, az a lényeg, hogy ő azt érezze, semmi sem történt, hiszen a gazdi meg sem rezzent.

A második lépés az első függvénye. Ha a kutyánk nem ijedt meg, akkor a hang közelebb jöhet hozzánk, és úgy ismételjük meg a gyakorlatot. Azonban ha a kutyának túl kicsi volt az eddigi távolság és félelmet mutatott, akkor a hang távolodjon tőlünk, de soha ne mi menjünk arrébb. Ez nagyon fontos, hiszen ezzel is azt mutatjuk, hogy nem mi menekülünk el a hangtól!

A gyakorlatot napról napra ismételjük. Ne legyünk türelmetlenek, nem baj, ha egyszer jobban, egyszer kevésbé megy jól. Ha visszalépést tapasztalunk, akkor lépjünk mi is vissza egy szintet, távolodjon el a hang ismét, ahonnan kutyánk újra közömbös, majd onnan közeledjen újfent. Nagyon fontos, hogy csak a kutya pozitív viselkedését dicsérjük, jutalmazzuk, a negatívat hagyjuk figyelmen kívül.

Váltogassuk a helyszíneket is. Ne szokja meg, hogy csak egy bizonyos helyen jön a durranás, hiszen a való életben is bárhol érheti váratlan hang.

A nagy nap

A legfontosabb még egyszer: ne stresszeljünk már előre! Ez is ugyanolyan nap, mint a többi. Hagyjuk, hogy kutyánk is így érezze. Amennyiben feltétlen szükségesnek érezzük, hogy az amúgy kertben élő kutyusunk bevigyük magunkkal, akkor azt ne 31-én tegyük először. Érdemes már pár nappal előtte elkezdeni a beszoktatást, így nem fogja összekötni, hogy csak a durrogás miatt változott meg a házirend.

A lefárasztás szilveszter este előtt is ugyanolyan fontos, mint a gyakorlásoknál.

Szilveszter este alkalmazzuk a már jól begyakorolt viselkedést: közömbösségre, érdeklődésre jutalmazás, simogatás, félelemre közömbösség a megfelelő válasz.

Néhány kutyánál (akik esetleg idegrendszerileg kevésbé stabilak, idősebbek vagy akik esetében már nagyon mélyen rögzült a félelem), nem biztos, hogy elég lesz az egy hónap szoktatási idő. Esetükben kérjük állatorvos segítségét, aki a kutyánk méretének, korának, fizikai állapotának megfelelő mennyiségű nyugtatóval és a hozzá tartozó instrukciókkal lát majd el minket.

Megéri rászánni az időt a szoktatásra, hiszen nem csak nekünk lesz jobb, ha nem kell aggódnunk a szilveszter este előtt, de kutyánkat is megvédhetjük egy számára módfelett stresszes helyzettől.

Bármilyen egyéb kérdéssel, észrevétellel keressen minket bizalommal!

Forrás: Cerberos Kutyaiskola

Share

Állatvédelmi Jogsegély szolgálat

2010. szeptember 1.

Forrás: Fehérkereszt Állatvédő Liga honlapja

Jogsegély szolgálat

Figyelem!

Az egész ország területéről érkeznek hozzánk bejelentések állatkínzásról, gazdasági haszonállatok méltatlan körülmények között való tartásáról.

„A szomszédom veri a kutyáját. Nézni is iszonyatos, ahogy az állat szenved, de mit tehetnék?”

„Valaki megmérgezte az összes macskát a lakóházunk udvarán. Van egy tippem, hogy ki volt és szeretném feljelenteni.”

„Évekkel ezelőtt befogadtam 3 kóbor kutyát. A szomszédba új lakó költözött és feljelentett az önkormányzatnál.
Kitől kaphatok segítséget?”

Ha Önben már valaha is felmerültek ezek a kérdések, a Fehérkereszt Állatvédő Liga választ tud adni. Állatvédelmi Jogsegély Szolgálatunk azért jött létre, hogy tájékoztassa a polgárokat, miként lehet az Állatvédelmi Törvénynek érvényt szerezni, ezzel megelőzni és megakadályozni az állatokkal szembeni kegyetlenkedéseket. Ez az első ilyen jellegű kezdeményezés Magyarországon. Lehet, hogy 1998 óta van állatvédelmi törvényünk, de nem jutunk sokkal előbbre ha nem fogunk össze és nem érvényesítjük azt együtt!
Ha kérdése van az Állatvédelmi Törvénnyel kapcsolatban vagy bejelentést, feljelentést szeretne tenni állatkínzásról a helyi hatóságoknál, de nem tudja hogyan kell, segítséget kérhet a Fehérkereszt ügyvédjeitől. Bonyolult, összetett jogi segítséget igénylő esetekben nem csak megválaszoljuk ezeket a kérdéseket, hanem segíthetünk a szükséges iratok elkészítésében is, az állatkínzók hatóság elé állítása érdekében.

Segítséget nyújthatunk az alábbi kérdésekkel kapcsolatban is:

– az állatvédelmi jogszabályok és alkalmazásuk,
– a jogi folyamat, amely segítségével az állatkínzókat felelősségre lehet vonni,
– hatóságok, amelyekhez az állatok bántalmazását be kell jelenteni.

Minden állampolgárnak joga van jelenteni az állatvédelmi törvény megsértését a hatóságoknál és kezdeményezni a szükséges jogi eljárást.
Ezzel az új iránnyal próbáljuk elterjeszteni a gondolatot, hogy érvényt szerezni az állatvédelmi törvénynek minden állampolgár joga és felelőssége. Ez azért is különösen fontos, mert bár van állatvédelmi törvény Magyarországon, nincs olyan kifejezetten erre a célra felállított hatóság, amely az utcán járőrözve ellenőrizné a törvény betartását. Így, bár a törvény létezik, nincs olyan hatóság, ami azt rendszeresen betartatná, ezért a polgárok aktív részvétele elengedhetetlenné válik abban, hogy az állatvédelmi törvény élő gyakorlattá váljon.

A fenti okok alapján összeállítottunk egy “polgári akciócsomagot”, amivel mindannyian segíthetjük az állatvédelmi törvény betartását. A részletekért klikkeljen az alábbiakra:

– az 1998-as Állatvédelmi Törvény,
– azon hatóságok listája, amelyek felelősek az állatvédelmi törvény betartatásáért,
– tanács a törvénysértések bejelentéséhez és az eljárás figyelemmel követéséhez,
– olyan bejelentések példatára, amelyeket az elmúlt években nyújtottunk be állatokkal szembeni kegyetlenségek miatt – példalevélként használhatók.

Ha olyan kérdése van amire itt nem kapott választ, vagy olyan esetről tud ahol véleménye szerint ügyvédi segítségre van szükség, lépjen velünk kapcsolatba. Amennyiben úgy dönt, hogy bármilyen cselekedetbe kezd az állatvédelmi törvény betartatásának érdekében, kérjük írjon nekünk, hogy tudjuk, sikeresen járt el.

Hatóságok:

1. Mikor szóljunk a rendőrségnek?
2. Mikor szóljunk az ügyészségnek?
3. Mikor szóljunk az önkormányzat jegyzőjének?
4. Mikor szóljunk az állategészségügyi hatóságnak, hatósági állatorvosnak?
5. Kiket lehet még megkeresni?

1. A rendőrség  értesítendő minden olyan esetben amikor

állatkínzást tapasztal vagy állatviadal szervezéséről, ilyen célra állatok tartásáról, kiképzéséről, stb. szerez tudomást.

Mi az állatkínzás?
A hatályos Büntető Törvénykönyvre illetve magyarázatára kell hivatkozni ilyen esetben, amely szerint minden olyan tevékenység állatkínzásnak minősül, amikor:

– gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaznak, vagy olyan bánásmódot alkalmaznak velük szemben, amely alkalmas arra, hogy az állatnak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, illetve

– állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzik, elhagyják vagy kiteszik. (Btk. 266/B.§)

„A tényállás a bántalmazás és nem a fizikai fájdalom okozása fordulatot alkalmazza azért, mert a törvény a büntetőjogi szankcionálást nem az állatban elért érzethez, eredményhez, hanem az elkövető magatartásához kívánja kötni.
Nyilvánvalóan nem minden jellegű testi vagy lelki bántalmazás tekinthető állatkínzásnak: a nevelés, az idomítás, a hasznosítás céljából történő fizikai ráhatás szükségszerű lehet. Azonban ebben az esetben is rangsorolni kell, meg kell határozni, hogy melyek azok az alkalmazott eszközök, amely büntetendőek és melyek azok, amelyek nem.
A bánásmód alkalmazásába beleértendő minden olyan fizikai ráhatás vagy mulasztás, ami a bántalmazás körébe nem sorolható, ugyanakkor ez az elkövetési magatartás az állat bántalmazásának, szenvedésének a folyamat-jellegét is értékeli.
A törvény szerinti Btk. 266/B. §-a (1) bekezdésének b) pontja a háziasított emlősállat vagy az ember környezetében tartott veszélyes állat elűzését, elhagyását, kitételét bünteti. A magatartások tilalmának oka nem csupán az állat kiszolgáltatott helyzete, hanem a magára hagyott állat által okozható veszélyhelyzet megelőzése is, így a veszélyes állatok körét a törvény nem szűkíti le a veszélyes gerinces állatokra.
Ezen magatartásoktól való tartózkodás azonban nem mindenkitől, csak az állattartótól várható el, így a bűncselekmény elkövetője a törvény szerint az állattartó lehet. Az állattartó fogalmát az Ávt. 3. §-ának 1. pontja tartalmazza, miszerint állattartó az állat tulajdonosa, illetve aki az állatállományt gondozza, felügyeli.
A büntethetőséghez nem szükséges, hogy az elkövető az állat életét ténylegesen kioltsa, vagy az állat valóban maradandó egészségkárosodást szenvedjen, elég csupán az, hogy az elkövető cselekménye erre alkalmas legyen. Ezért nem önálló elkövetési magatartás az állat életének kioltása, mivel ezen eredmény bekövetkezte a büntetéskiszabás során súlyosító körülményként értékelhető.

Az állatkínzás speciális esetének tekinthető, ha valaki úgy folytat orvvadászatot vagy orvhalászatot, hogy „tiltott eszköz vagy mód alkalmazása során az állatnak fizikai fájdalmat okoz.”

Meg kell említeni azonban, hogy a gyakorlat sajnálatosan azt mutatja, hogy nagy részben a fent leírtakkal ellentétben csak akkor indít eljárást a hatóság, ha ez ténylegesen az állat életébe kerül. Persze szerencsére számos ellenpélda is akad, a bizonyítékokon túl az eljáró személy empátiáján és a bejelentő kitartásán sok minden múlhat.

Mit tegyünk ilyen esetben?

Hívjuk fel az elkövetés helye szerint illetékes kerületi rendőrséget (ha ezt nem tudjuk, akkor ahol az állatot találtuk) és jelentsük be az esetet. Az eljárás hatékonyságát könnyíti, ha tudunk bizonyítékokat felmutatni (pl. fénykép, elkövetési tárgy, az állatról állatorvosi látlelet, szemtanú vallomása stb…) illetve van gyanúsított. Az eljárás további menetéről értesíteni kell a hatóságnak, erre való igényünket jelezzük is!

Statisztikai adatok bizonyítják, hogy az állatkínzók nagy része később „ember-ellenes” bűncselekményt is elkövet ( családon belüli erőszak, erőszakos bűncselekmények stb…)!

Az állatok jogai az állattartó kötelességeiben öltenek testet, még az elveszett, vagy elzavart utcán élő állatoké is, hiszen ezek is a tartójuk szándékos, vagy gondatlan magatartása ill. kötelességének elmulasztása miatt kerültek olyan helyzetbe, hogy életük, testi épségük veszélybe kerüljön.

2.  Az ügyészség:

Amennyiben a rendőrség nem jár el az ügyben, akkor forduljunk felettes szervéhez, az ügyészséghez. Az új Büntetőeljárási Törvény lehetőséget biztosít arra is, hogy bejelentésünkkel egyből az ügyészséghez forduljunk.

3. A jegyző:

Az önkormányzat jegyzőjét (is) érdemes értesíteni ha az Állatvédelmi Törvény (1998. évi XXVIII.  Törvény) rendelkezéseinek megsértését észlelik.

Mik ezek a rendelkezések?:

„Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, így különösen az állatot nem szabad:

a) kínozni,
b) emberre vagy állatra uszítani, illetőleg állatviadalra idomítani,
c) kényszer takarmányozásra fogni, kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszerű táplálás esetét,
d) a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni,
e) a teljesítőképességét felismerhetően meghaladó teljesítményre kényszeríteni,
f) természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni.

Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan megterhelése, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okozhat (a továbbiakban együtt: állatviadal). Tilos az állatviadal szervezése, tartása, továbbá az állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való közreműködés, részvétel, fogadáskötés.

Tilos állatviadal céljára
a) állatot tartani, tenyészteni, kiképezni, idomítani, valamint más személynek átadni, vagy forgalmazni;
b) építményt vagy földterületet, anyagi eszközt más személy rendelkezésére bocsátani.

Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos.”

Látható az átfedés a Büntető Törvénykönyv és az Állatvédelmi Törvény között. Amennyiben olyasmit tapasztalunk, látunk ami nem bűncselekmény, de az állatvédelmi törvényben benne van, úgy forduljunk a jegyzőhöz,  illetve ha bizonyíték hiányában nem indul eljárás a rendőrségen, akkor is tegyünk bejelentést nála. Ha a cselekmény bűncselekménynek minősül akkor a jegyző köteles a rendőrséget értesíteni, de a legjobb, ha ezt mi megtesszük (ld. 1. pont) amennyiben egyértelmű az eset.

Különösen akkor érdemes még értesíteni a jegyzőt, ha kifejezetten az önkormányzat gyepmesteri telepével (közismert kifejezéssel: sintértelep) kapcsolatban merülnek fel kifogások, vagy más állattartó telepeken tapasztalnak nem megfelelő állapotokat.
Sokszor felmerül a probléma a temetők, kórházak kóbor állat eltávolítási módszereivel kapcsolatban. Ebben az esetben is, amennyiben tudomására jutnak ezek az események, az önkormányzat jegyzőjét (is) értesítse.
A helyi (vándor)cirkuszok, vurstlik állattartási tevékenységével szembeni kifogásokat is a jegyzőnek, illetve az állategészségügyi állomásnak kell bejelenteni.

Mit köteles tenni a jegyző?

245/1998. (XII.31.) Korm. rendelet szerint: „Ha a jegyző az Átv. 6-8. §-aiban meghatározott rendelkezések megsértését észleli, illetve ezek megsértése miatt hozzá bejelentés érkezik, köteles haladéktalanul eljárni, illetve az illetékes hatóság intézkedését kezdeményezni.”

A jegyző saját hatáskörben:

az állattartótól adatot, felvilágosítást kérhet, iratokba betekinthet, helyszíni szemlét tarthat, meghatározott építési munka elvégzésére kötelezhet, állatvédelmi bírságot szabhat ki, illetve meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére és abbahagyására kötelezheti az állattartót az állatok védelme érdekében.

Az önkormányzatok az állattartás rendjét helyi szinten önállóan, rendeletben részletezik tovább, ezeket érdemes megnézni az önkormányzatok honlapján.

4. Amit az Állategészségügyi Hatóságról tudni kell:

A magyarországi állatvédelmi hatóságok intézményrendszere :

A Földművelésügyi- és Vidékfejlesztési Minisztérium Állategészségügyi- és Élelmiszer- ellenőrzési Főosztályának irányítása alatt működnek a Megyei (Fővárosi) Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomások.
A Főosztály Állatvédelmi Osztályán 3 fő dolgozik.
Egy fő Országos Állatvédelmi Főfelügyelő, két fő Országos Állatvédelmi Felügyelő-helyettes.
Az országban 20 darab Állategészségügyi és Élelmiszer- ellenőrző Állomás létezik. Mindegyik állomáson 1 fő Megyei Állatvédelmi Felügyelő tevékenykedik.
Évente legalább egy alkalommal országos értekezletet tartanak. Az egyes megyék állategészségügyi kerületekre vannak felosztva. Az egyes kerületek élén a Kerületi Főállatorvos áll.
Alatta dolgoznak a Hatósági állatorvosok, kerületenként 6-7 fő.

Hatósági feladatok:

– járványügyi és állathigiéniai hatósági intézkedések és ellenőrzések,
– állati takarmányok előállításának és forgalmazásának ellenőrzése,
– állatvédelmi ellenőrzés,
– állatgyógyászati készítmények, gyártásának, forgalmazásának, felhasználásának ellenőrzése,
– állati hulladékokkal kapcsolatos eljárások,
– laboratórium működtetése a hatósági döntések megalapozására,
– szakhatósági közreműködés az állategészségügyi követelmények érvényesítése érdekében,
– vágóhídi ellenőrzés (folyamatos vagy időszakos),
– élelmiszer előállító, forgalmazó és felhasználó helyek ellenőrzése.

Továbbá az Állatvédelmi Törvény szerint:
„Az e törvényben foglaltak végrehajtását – feladat- és hatáskörében eljárva – az állategészségügyi hatóság, a jegyző, illetve a természetvédelmi hatóság ellenőrzi.

Az állategészségügyi hatóság köteles az állat életének fájdalom nélküli kioltásáról gondoskodni, ha annak továbbélése megszüntethetetlen vagy csillapíthatatlan szenvedéssel járna, az állat meggyógyulása nem várható, az állat tartója ismeretlen, továbbá vadon élő állat esetében az egyed a szabadon élésre alkalmatlan. Az állat életének kioltásával kapcsolatban felmerült igazolt költségeket – védett állatfaj esetében is – az állattartó, illetve vadászható állatfaj esetében a vadászatra jogosult köteles megtéríteni.
Állat életének kioltását az állat tulajdonosa, a jegyző, illetve a természetvédelem állami területi szerve kezdeményezheti.

A települési, fővárosban a kerületi önkormányzat önkormányzati állatvédelmi őrszolgálatot működtethet.

Jó tudni, hogy a fővárosban 5 fős csoport működik a Közterület Felügyeleten belül, akiknek az a feladatuk, hogy az állattartás szabályainak betartását ellenőrizzék. Ezen kívül a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság ugyancsak 5 fős mentőcsoportot képez ki veszélyes állatok befogására.

5. Kiket lehet még megkeresni?

– Jogsegély szervezetek:
– Állatvédelmi Szervezetek

ők kezdeményezhetik állatvédelmi bírság kiszabását, segíthetnek eljárás indításában, állatorvosi vélemény beszerzésében, illetve az ÁTV szerint:

Az állatvédelmi célú társadalmi szervezetek illetékmentességet élveznek a helyi önkormányzat jegyzője előtt megindítható eljárásban. Egyéb közérdekű bejelentés ugyanígy illetékmentes. Az ilyen eljárásokban a jegyző megbízásából eljáró polgármesteri hivatal, illetve annak ügyintézője jellemzően akkor minősíti közérdekűnek a bejelentést, ha egynél több személy teszi meg. Minden más esetben az eljárás illetéke 2.000,- Ft.
Az állatvédelmi jogszabályok megsértése miatt – az ilyen magatartástól való eltiltás iránt – a bíróság előtt az állatvédelmi szervezet pert indíthat.

Amint látható sok hatóság párhuzamos illetékessége is megállapítható bizonyos helyzetekben, minél több fórumon jelezzük a konkrét esetet, annál nagyobb az esély eredmény elérésére.

Fontos tudni, hogy minden jogszabály annyit ér, amennyire betartják és betartatják. Ahhoz, hogy az állatvédelmi szabályok ne csak jogszabályok legyenek, el kell érnünk, hogy a társadalom és a jogalkalmazó szervek (is) kényszerítsék rá az állattartókat az állatokkal való etikus és emberséges magatartásra. Ezt pedig csak úgy lehet megvalósítani, ha nem megyünk el tétlenül az ilyen események mellett, hanem kiállunk azokért, akik erre önmaguk nem képesek. Az állatok ránk vannak utalva, az ő jogaik figyelembe vétele etikailag előfeltétele, társadalmilag pedig kiegészítője az emberi jogoknak!Ha kérdése van az Állatvédelmi Törvénnyel kapcsolatban, vagy bejelentést, feljelentést szeretne tenni állatkínzásról a helyi hatóságoknál, de nem tudja hogyan kell, ebben az esetben értesítse a Fehérkeresztliga ügyvédjeit a feherkereszt@feherkeresztliga.hu e-mail címen.

Share

Tájékoztató közlemény a veszettség elleni védekezés szabályairól

2013. január 29.

TÁJÉKOZTATÓ KÖZLEMÉNY

164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól

2013.01.29-i állapot

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdés 17. és 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:

A rendelet alkalmazási köre

1. § (1) E rendelet a veszettség megelőzésének és leküzdésének részletes szabályait állapítja meg.

(2) E rendelet előírásait kell alkalmazni

a) az ebek kötelező veszettség elleni védőoltása,

b) a rókák veszettség elleni orális immunizálása,

c) az egyéb állatok veszettségének megelőzése,

d) az embert támadott, illetve mart állatokkal kapcsolatos eljárás, továbbá

e) a veszettség leküzdése

során.

(3) A veszettség külön jogszabály szerinti bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség. A betegség bejelentésének általános szabályait külön jogszabály tartalmazza.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

a) veszett az az állat, amelynek laboratóriumi vizsgálata során a veszettséget kétséget kizáró módon megállapították;

b) veszettségre gyanús az az állat,

ba) amelyen a betegség tünetei mutatkoznak, vagy

bb) amely tünetmentes, de veszettségre gyanús állat marta meg, továbbá

bc) minden természetellenesen viselkedő, illetve emberre támadó vadon élő emlős állat;

c) veszettség fertőzöttségére gyanús az az állat, amely veszett vagy veszettségre gyanús állattal érintkezett, vagy érintkezhetett kilencven napon belül;

d) veszettség szempontjából aggályosnak kell tekinteni azt az a)-c) pontokban leírttól eltérő emlős állatot, amely embert támadott, vagy mart meg, illetve azt az ebet, amelyik nem részesült a 4. § (1) bekezdés aa)-ac) pontjaiban életkorának megfelelően leírtak szerinti (a továbbiakban: érvényes), veszettség elleni védőoltásban;

e)1 állategészségügyi hatóság a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH) megyei igazgató főállatorvosa, megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatóságának megyei igazgató főállatorvosa, illetve a megyei kormányhivatal járási hivatala járási állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatala vezetője (a továbbiakban: járási főállatorvos), hatósági állatorvosa, továbbá az állami feladat elvégzésére feljogosított magánállatorvos;

f) oltási könyv az állat veszettség elleni immunizálásának igazolására szolgáló, egyedi sorszámmal ellátott, a melléklet szerinti adattartalmú okirat;

g) vadon élő emlős állatnak kell tekinteni a nem háziasított emlős fajok azon egyedeit is, melyek a lakókörnyezetben, de nem fogságban élnek.

A nem vadon élő állatok veszettség elleni védőoltása

3. § (1) Az eb tartója köteles az állata állat-egészségügyi felügyeletét ellátó magánállatorvosnak bejelenteni, ha az állata

a) a három hónapos kort elérte,

b) elhullott vagy elkóborolt, vagy

c) új tulajdonoshoz került.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja esetében a változást az új tartási helyen az állata állat-egészségügyi felügyeletét ellátó magánállatorvos felé az új tulajdonosnak is be kell jelentenie. A bejelentésnek tartalmaznia kell a veszettség elleni legutóbbi immunizálás helyszínét, időpontját, és az immunizálási végző állatorvos kamarai bélyegzőjének számát és nevét is. A bejelentés történhet az oltási könyv bemutatásával is.

(3) A magánállatorvos az állattartó (1) és (2) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségének teljesítését írásban igazolni köteles az állattartó kérésére.

4. § (1) Az állattartó köteles:

a) minden három hónaposnál idősebb ebet – a tudományos-kutatási és laboratóriumi vizsgálati célból zártan tartott állatok kivételével – veszettség ellen saját költségén az állat állat-egészségügyi felügyeletét ellátó magánállatorvossal beoltatni az alábbiak szerint:

aa) a három hónapos kort elérteket 30 napon belül,

ab) az első oltást követően 6 hónapon belül,

ac) ezt követően évenként;

b) az oltási könyvet megőrizni, azt az immunizálás megtörténtét ellenőrző állat-egészségügyi hatóság felszólítására bemutatni, illetve tulajdonátruházás esetén az új tulajdonosnak átadni, továbbá biztosítani, hogy az oltási könyvet a közterületen az ebre felügyelő személy magánál tartsa az oltás érvényességének bizonyítása céljából;

c) az oltási könyv megrongálódása, elvesztése esetén az oltást végző állatorvostól nyolc napon belül az oltási könyv pótlását kérni;

d) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 18. § (1) bekezdés g) pontjában leírtak szerint az oltás során közreműködni.

(2) Az ebek veszettség elleni védőoltásának hatósági felügyeletét az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szolgálat, a védőoltás beadása szakmai és etikai feltételeit a Magyar Állatorvosi Kamara (a továbbiakban: Kamara) határozza meg.

(3) A veszettség elleni védőoltást valamennyi magánállatorvos elvégezheti.

(4)2 A (3) bekezdésben leírt tevékenységet az e rendelet előírásainak megszegése miatt kiszabott szankcióként az Éltv. 57. § a) pontja szerint a járási főállatorvos korlátozhatja. A járási főállatorvos az oltási jogkör korlátozásáról, illetve a korlátozás feloldásáról hozott határozatát megküldi a Kamara illetékes területi szervezetének és a magánállatorvos székhelye szerint illetékes jegyzőnek is.

(5) Az oltást végző magánállatorvos köteles:

a) az oltás beadását a helyszínen az oltási könyvben igazolni (az oltás időpontja, a felhasznált oltóanyag neve, gyártási száma, az oltást végző állatorvos aláírása, kamarai bélyegzőjének lenyomata);

b) a következő adatokról nyilvántartást vezetni, és azokat 5 évig megőrizni:

ba) az állattartó neve, lakhelye, az állat tartási helye,

bb) a beoltott eb azonosítása: fajtája, ivara, színe, jegyei, születési időpontja (év, hó), – amennyiben van – egyedi azonosítója (tetoválás, chip), oltási könyvének egyedi sorszáma,

bc) a veszettség elleni védőoltás időpontja,

bd) a felhasznált oltóanyag neve, gyártási száma;

c)3 az év során elvégzett immunizálások ba)-bc) pontokban felsorolt adatait az oltást végző állatorvos székhelye szerint illetékes járási főállatorvosnak az azt követő év január 30-ig megküldeni;

d) nyilvántartásából egy adott állat immunizálásának b) pontban felsorolt adatait haladéktalanul az állat-egészségügyi hatóság rendelkezésére bocsátani, annak felhívására;

e) az általa beoltott, embert mart állat oltottságáról a megmart embert kezelő orvost – annak kérésére – tájékoztatni;

f)4

g)5 az MgSzH által térítés ellenében kibocsátott, az adott évre érvényes biztonsági jellel ellátott öntapadós címkével az oltási könyvben érvényesíteni az általa végzett oltásra vonatkozó bejegyzését;

h) az állattartó kérelmére új oltási könyvet kiállítani az általa oltott ebről, egyidejűleg azt új, a g) pontban leírt címkével érvényesíteni.

(5a)6 Az oltást végző magánállatorvos az eb oltási könyvének kiállítása során az állat fajtájának megjelölésére szolgáló sort kizárólag abban az esetben töltheti ki, amennyiben az eb tulajdonosa az eb fajtatiszta származását az elismert tenyésztő szervezet által kibocsátott származási igazolással igazolja. E sor kitöltésekor az ebnek a származási igazolásán szereplő törzskönyvi azonosítóját is fel kell tüntetni.

(6) A járási főállatorvos7

a) ellenőrzi az oltást végző állatorvost (a jelentési és nyilvántartási kötelezettségek betartását, a vakcina-rendelés, -beszerzés, illetve -felhasználás és ezek nyilvántartásának szabályszerűségét);

b) nyilvántartja az embert mart és a megfigyelés alá helyezett, egyedileg azonosított, továbbá az 5. § (2) bekezdésében leírt állatokat;

c)8

d) évenként összesíti az illetékességi területén beoltott ebek számát az (5) bekezdés c) pontjában leírt jelentések alapján;

e) illetékességi területén ellenőrzi az e jogszabályban foglaltak végrehajtását, továbbá jogsértés esetén az Éltv. 56. §-a szerint jogkövetkezményeket alkalmazhat.

(7)9 Veszettség ellen csak elektronikus transzponderrel megjelölt eb oltható.

4/A. §10 Az oltási könyv az állat tulajdonjogát és származását nem igazolja.

5. § (1)11 Azokon a területeken, ahol a veszettséget megállapították, a járási főállatorvos a házimacskák veszettség elleni rendszeres, megelőző védőoltását is elrendelheti. Ebben az esetben az immunizálást az eboltásra vonatkozó szabályok szerint kell elvégezni. Az e bekezdés szerint elrendelt intézkedést hirdetmény útján közzé kell tenni a Éltv. 42. § (3) bekezdése szerint.

(2)12 Egyéb állatok veszettség elleni megelőző védőoltását az állattartó kérésére és költségére a magánállatorvos elvégezheti. A veszettség ellen immunizált élelmiszer-előállítás céljából tartott gazdasági haszonállatokról a 4. § (5) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartást kell vezetni, és a nyilvántartás adatait az oltást követő hónap ötödik napjáig a járási főállatorvosnak bejelenteni.

(3) A befogott vagy vásárolt rókákat, továbbá a vadon élő és befogott, más fajú húsevő emlős állatokat a származási hely szerint azonosíthatóan, egyedenként vagy kis csoportokban kell elhelyezni. Az állatokat az ebekre vonatkozó szabályok szerint, a tulajdonos költségére veszettség ellen be kell oltani.

(4) Ha a fogságban tartott, a (3) bekezdésben leírt állattól a telepen az ebektől eltérő fajú egyéb húsevő állatok is fertőződhetnek, azokat is évente egy alkalommal veszettség ellen be kell oltani.

(5) Aki ebek, illetve egyéb kóborló húsevő emlős állatok befogásával, illetve tartásával foglalkozik, vagy akit jogszabály kötelez erre, minden rendelkezésére álló eszközzel köteles megkísérelni a tulajdonos értesítését az állat befogásáról a befogást követő tizenöt napon belül.

(6) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 48/A. § (3) bekezdése szerint befogott, embert nem mart, húsevő emlősállat csak egy évnél nem régebbi, igazolt veszettségoltás után adható ki. A korábbi tartójának vissza nem adott húsevő emlősállat a tizenöt nap után értékesíthető, vagy véglegesen elhelyezhető.

6. § (1) Veszettség elleni immunizálásra csak a külön jogszabály szerint Magyarországon forgalomba hozható vakcina használható.

(2) Veszettség elleni komponenst is tartalmazó polivalens vakcina csak veszettség ellen monovalens vakcinával kétszer oltott ebeknél alkalmazható.

(3) Ebek, macskák, gazdasági haszonállatok és fogságban tartott egyéb állatok kizárólag egyedileg, a vakcina használati utasításának megfelelően, izomba (i.m.) vagy bőr alá (s.c.) fecskendezhető vakcinával immunizálhatók.

(4)13 A vadon élő, illetve – ha a (3) bekezdésben leírt vakcinázás nem valósítható meg – a járási főállatorvos egyedi engedélyével a bemutatási céllal fogságban tartott húsevő emlős állatok immunizálása szájon át alkalmazható vakcinával is elvégezhető.

(5) Az e rendelet szerint kötelező, vagy az állat-egészségügyi hatóság által elrendelt veszettség elleni oltás alól elvont állatokat a hatósági állatorvos határozata alapján be kell oltani, és az állat tulajdonosával szemben a külön jogszabályban foglaltak szerint bírságot kell kiszabni.

7. §14 (1) A 6. § (3) bekezdésében leírt immunizálás elvégezhető:

a) engedélyezett állat-egészségügyi szolgáltató létesítményben,

b) az állattartó kérésére az állat tartási helyén,

c) a Kamara területi szervezete által javasolt településeken vagy településrészeken összevezetve.

(2) Az állat-egészségügyi szolgáltató létesítményben kampányszerűen végzett immunizálás nem minősül összevezetett oltásnak.

(3)15 A magánállatorvos az (1) bekezdés c) pontja szerinti immunizálási szándékát, annak tervezett időpontja előtt 14 nappal, az összevezetés tervezett időpontjának és pontosan azonosítható helyszínének megjelölésével írásban köteles bejelenteni a járási főállatorvosnak és a Kamara területi szervének.

(4)16 Az oltás céljából történő eb-összevezetést a járási főállatorvos megtilthatja kedvezőtlen járványhelyzet esetén, vagy ha az összevezetés állategészségügyi, állatjóléti vagy személyi feltételei nem adottak.

(5) Az oltás céljából történő eb-összevezetés helyszínére a Kamara területi szervezete akkor tehet javaslatot, ha az adott településen vagy településrészen nincs engedélyezett állat-egészségügyi szolgáltató létesítmény, továbbá ha a településszerkezet és az immunizálandó ebek száma nem teszi lehetővé az állatok tartási helyén történő oltás elvégzését.

(6) A Kamara területi szervezete az (5) bekezdés szerinti javaslatát az MgSzH területi szervével egyetértésben teszi meg, és javaslatáról értesíti tagjait, az érintett települések jegyzőit, valamint az MgSzH területi szervét.

A vadon élő állatokkal kapcsolatos szabályok

8. § (1) A rókák veszettségének megelőzése és a betegség leküzdése érdekében a vadon élő rókapopuláció veszettség elleni ellenállóképességét szájon át történő vakcinázással kell biztosítani. Az immunizálás időpontját és területi kiterjedését az országos főállatorvos határozza meg. Az immunizálás időpontjáról és a beazonosítható terület kijelöléséről, az országos főállatorvos az immunizálás kezdetét tizennégy nappal megelőzően értesíti az országos tisztifőorvost is.

(2) A rókák szájon át történő vakcinázása végrehajtásának előkészítését az országos főállatorvos irányításával az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szolgálat MgSzH az illetékes vadászati és halászati felügyelőségeinek (a továbbiakban: vadászati hatóság) bevonásával végzi.

(3) A rókák szájon át történő vakcinázására kizárólag a külön jogszabály szerint Magyarországon forgalomba hozható csalétek vakcinát lehet használni.

(4) A csalétek kihelyezését repülőgépes kiszórás módszerével kell végrehajtani a vakcina használati utasításában előírtak szerint. Azokon a területeken, ahol biztonsági vagy egyéb okból a repülőgépes kiszórás nem valósítható meg, a csalétket kézzel kell kihelyezni.

(5)17 A vakcinázás kezdetétől számított tizennégy napig az érintett területeken az illetékes járási főállatorvos ebzárlatot és legeltetési tilalmat köteles elrendelni.

(6) Az immunizálással érintett területen a vadászati hatóság felhívására és irányításával a vadászatra jogosultnak jól látható, piros színű, legalább magyar nyelvű, a felhívás megértését szolgáló piktogrammal ellátott figyelemfelhívó plakátokat kell kihelyezni a lakott területekről kivezető utak mentén, bekötőutaknál, kiránduló és parkolóhelyeken, turistaházak és vadászházak mellett. A vadászatra jogosult ezért a tevékenységéért költségtérítésre jogosult.

(7)18 A (6) bekezdés szerinti tájékoztató plakátokat a járási főállatorvosok a lakosság tájékoztatása érdekében eljuttatják az érintett önkormányzatokhoz is.

(8) Amennyiben ember érintkezik a csalétekben található vakcinával, azt haladéktalanul jelenteni kell az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) illetékes területi szervének.

9. § (1) A védekezés hatékonyságának ellenőrzését – a vadon élő rókák állományának évenkénti felmérése mellett – állami költségre laboratóriumi módszerekkel kell végezni, melynek a vakcina felvételének igazolására és a veszettség felderítésére egyaránt ki kell terjednie.

(2)19 A vakcinázás befejezését követően évente 100 km2 területenként négy felnőtt rókát kell kilőni, amelyeket a vadászatra jogosultaknak kell eljuttatniuk a kilövés helye szerint illetékes járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalhoz, amely a 16. § szerinti eljárással kijelölt állat-egészségügyi laboratóriumba (a továbbiakban: laboratórium) köteles továbbítani a rókatetemeket.

(3) Az egyes vadászatra jogosultak által kilövendő rókák számát

a) a vakcinázott területeken minden,

b) a nem vakcinázott területeken minden tavaszi mintagyűjtési időszakot megelőző tizenöt nappal, az illetékes megyei igazgató-főállatorvos határozattal állapítja meg.

(4) A (2) bekezdés szerint kilőtt rókák vizsgálatán kívül el kell végezni az elhullott rókák és egyéb vadon élő emlősállatok hulláinak veszettségre irányuló vizsgálatát is. Apróvad esetében a teljes tetemet, nagyvad esetében a fejet kell a (2) bekezdésben leírt eljárásrend szerint vizsgálatra küldeni.

(5) Az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szolgálat és a vadászati hatóság a vakcinázás eredményességét a módszer továbbfejlesztése érdekében, állat-egészségügyi, közegészségügyi, vadbiológiai, ökológiai és etológiai szempontok alapján, folyamatosan értékeli.

10. § (1) A 8. § (1) bekezdése szerinti vakcinázást évente kétszer (tavasszal és ősszel), a járványhelyzettől függően legalább négy egymást követő évig kell végezni.

(2) Veszettségtől mentesnek minősíthető az a megye, ahol humán vagy állati eredetű veszettség eset a megelőző két évben nem fordult elő. A vakcinázást az utolsó veszettségi eset megállapításától számított két évig fenn kell tartani.

(3) Visszafertőződés esetén a megállapítás helye körüli legalább 50 kilométer sugarú körben ismételt immunizálást kell végezni.

(4) A megye (2) bekezdés szerinti mentességét az országos főállatorvos állapítja meg, vagy visszafertőződés esetén vonja vissza.

11. § (1) A veszettség rókák közötti terjedése, továbbá más állatfajra való átjutásának a korlátozása érdekében

a) a miniszter – az országos főállatorvos javaslatára – elrendelheti a rókák fokozott vadászatát vagy más módon való gyérítését;

b)20 a járási főállatorvos elrendelheti a vadászterületen kóborló, nem befogható ebek leölését.

(2) Az (1) bekezdésben előírt intézkedés végrehajtása a vadászatra jogosult kötelessége.

Az ebzárlat szabályai

12. § (1) Az ebzárlatot a veszettség hatósági megállapításától számított kilencven nap tartamára vagy a 8. § (5) bekezdése szerint kell elrendelni.

(2) Az ebzárlat tartama alatt – a (3)-(4) bekezdésben felsorolt ebek kivételével –

a) tartási helyén minden kutyát és macskát elzárva, illetőleg a kutyákat megkötve úgy kell tartani, hogy azok más állattal vagy emberrel ne érintkezhessenek; zárt udvarban a kutyák elzárását vagy megkötését mellőzni lehet, ha azok onnan ki nem szökhetnek;

b) kutyát tartási helyéről csak pórázon vezetve és szájkosárral szabad kivinni;

c) a település területéről kizárólag érvényes veszettség elleni védőoltással rendelkező kutyát vagy macskát és csak a hatósági állatorvos kedvező eredményű vizsgálata után és engedélyével szabad kivinni.

(3) Az érvényes veszettség elleni védőoltással rendelkező

a) vadászebek,

b) a fegyveres erők és fegyveres testületek ebei,

c) a katasztrófa-mentő ebek,

d) a segítő és terápiás ebek, valamint a látássérült embereket vezető ebek

rendeltetési céljuknak megfelelő használatuk idejére mentesek a (2) bekezdésben foglalt korlátozás alól.

(4) Az érvényes veszettség elleni védőoltással rendelkező pásztorebeket szabad állatok terelésére, illetve őrzésére használni, feltéve, hogy az ebzárlat nem a 8. § (5) bekezdése szerint lett elrendelve.

(5)21 Az ebzárlat alatt befogott kóbor húsevőket hatósági megfigyelés alá kell helyezni az ebzárlat időtartamára. Az állat hatósági megfigyelése az ebzárlat esetleges meghosszabbítása esetén sem tarthat kilencven napnál tovább. Amennyiben a kóborló eb vagy macska veszettség elleni oltottsága nem állapítható meg, és az állat befogása, illetve hatósági megfigyelése nem oldható meg biztonságosan, az állatot a járási főállatorvos határozatára járványügyi intézkedésként az állatvédelmi előírások megtartásával le kell ölni.

(6) Az ebzárlat alatt húsevő állatok összevezetésével járó rendezvény nem tartható.

(7) A veszettség miatt elrendelt ebzárlatot fel kell oldani, ha annak időtartama alatt a településen veszettséget vagy veszettség gyanúját újból nem állapították meg.

A veszettség leküzdésének részletes szabályai

13. § A bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségekre vonatkozó külön jogszabály szerinti bejelentési, és az Éltv. 18. § (1) bekezdés f) pontjában előírt értesítési kötelezettség teljesítésén túl

a) a természetellenesen viselkedő róka vagy egyéb vadon élő emlős állatot, jármű által elgázolt vagy ismeretlen ok miatt elhullott róka tetemének tényét az észlelő az állat-egészségügyi hatóságnak köteles bejelenteni;

b) az elhullott róka tetemének eltávolításáig, illetve a hatósági állatorvos rendelkezéséig az Éltv. 19. §-a szerinti kötelezett köteles biztosítani, hogy állat vagy illetéktelen személy ne férhessen az elhullott állathoz;

c) a betegségre gyanús vagy természetellenesen viselkedő állatot – amennyiben az elzárása egyáltalán lehetséges és veszély nélkül megtehető – olyan helyre kell elkülöníteni, ahol más állatokkal nem érintkezhet.

14. § (1) A hatósági állatorvos a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegségekkel kapcsolatos, külön jogszabályban előírt általános kötelezettségei teljesítésén túl köteles

a) a betegség eredetének vizsgálata során különös gondot fordítani arra, hogy a veszett vagy veszettségre gyanús állat embert megmart-e, vagy megsebzett-e, sérült bőrfelületre vagy nyálkahártyára juthatott-e az állat nyálából;

b) az elhullott, levágott vagy leölt betegségre gyanús állatból vizsgálati anyagot (kisállat esetén az egész állatot, nagyállat esetén a fejet) küldeni a kijelölt laboratóriumba;

c) a betegség megállapítását, illetve megszűntté nyilvánítását, az állat 17. § szerinti hatósági megfigyelését, a megfigyelés feloldását, az állat esetleges oltását határozatban elrendelni;

d)22 a gulyában, nyájban, csordában vagy más módon együtt tartott, fertőzöttségre gyanús gazdasági haszonállatok tekintetében a járási főállatorvos intézkedését kérni.

(2)23 A hatósági állatorvos (1) bekezdésben leírt feladatai közül az a)-b) pontokban szereplők végrehajtására a járási főállatorvos állami feladat elvégzésére feljogosított magánállatorvost is kijelölhet.

15. § A járási főállatorvos a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegségekkel kapcsolatos, külön jogszabályban előírt általános kötelezettségei teljesítésén túl köteles24

a) a 14. § d) pontja szerinti bejelentés esetén helyszíni vizsgálatot tartani, és ennek eredményeképpen a csoportosan tartott állatok veszettség elleni védőoltása elrendelésének vagy engedélyezésének kérdésében dönteni;

b) a fertőzöttségre gyanús állatcsoport kilencven napos időtartamra való további együtt-tartását és hatósági megfigyelését elrendelni;

c) az e rendelet előírásai szerinti esetekben az állat leölését elrendelni;

d) a veszettséggel érintett településen ebzárlatot elrendelni;

e) a veszettséggel érintett területen működő vadászatra jogosultat a veszettség közegészségügyi jelentőségére írásban figyelmeztetni és a rókák lebőrözésének elhagyását elrendelni.

16. § (1) A veszettséggel kapcsolatos, állat-egészségügyi vizsgálatot végző nemzeti referencia laboratórium feladatait ellátó, továbbá a veszettséggel kapcsolatos, állat-egészségügyi vizsgálatot végző laboratóriumo(ka)t az országos főállatorvos jelöli ki az MgSzH Központ javaslata alapján.

(2)25 Az (1) bekezdés szerint kijelölt laboratórium feladata, hogy a vizsgálat eredményéről a vizsgálati anyagot beküldő állatorvost, embermarás esetén a marás helye szerint illetékes járási főállatorvost, továbbá a járási (fővárosi kerületi) hivatal járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét értesítse, veszettség szempontjából pozitív esetben haladéktalanul, távmásoló útján is.

17. § (1) A veszettségre gyanús házi vagy fogságban tartott fogékony állatokat le kell ölni, vagy az állattartó kérésére, ha a megfigyelés körülményei aggálymentesen biztosíthatók, 90 napra hatósági megfigyelés alá kell vonni. A veszettségre gyanús kóborló vagy vadon élő állat életét ki kell oltani, és erről a hatósági állatorvost haladéktalanul értesíteni kell.

(2) A veszettség fertőzöttségre gyanús állatokat 90 napig hatósági megfigyelés alá kell vonni, továbbá el kell rendelni az állatcsoport 15. § b) pontja szerinti együtt-tartását a megfigyelés idejére.

(3) A veszettség szempontjából aggályos állatot tizennégy napra hatósági megfigyelés alá kell vonni, és – amennyiben még nincs – az ebeket elektronikus azonosító transzponderrel (bőr alá ültetett mikrochip) a tulajdonos költségére meg kell jelölni, a megfigyelés megszüntetésével egyidőben az érvényes veszettségoltással nem rendelkező eb veszettség elleni beoltását kell elrendelni.

(4) Amennyiben a (3) bekezdés szerinti jelölésre használt transzponder (mikrochip) nem felel meg a 11784 ISO-szabványnak vagy a 11785 ISO-szabvány A. mellékletének a tulajdonosnak vagy az állat felügyeletéért felelős személynek bármely ellenőrzés időpontjában biztosítania kell a transzponder leolvasásához szükséges eszközt.

18. § (1) Az állatok leölését vértelen úton kell elvégezni.

(2) Veszettségre gyanús állatot levágni, az ilyen állatot gyógykezelni, vagy a gyógykezelést megkísérelni tilos.

(3) Eb, macska, vadászgörény, továbbá hat hónapon belül engedéllyel befogott és egyéb vadon élő állat leölését állami kártalanítás nélkül, egyéb háziállatok leölését állami kártalanítás mellett kell elrendelni.

19. § (1) A veszettségre gyanús húsevő állat megfigyelését gyepmesteri telepen, annak hiányában a rendelkezésre álló más, erre alkalmas, más állatokkal és emberrel való érintkezést kizáró helyen kell végezni. A klinikai tüneteket mutató állatokat – mindaddig, amíg az állat meg nem gyógyult – naponként, a klinikai tüneteket nem mutató állatokat hetenként meg kell szemlélni.

(2) A veszettségre gyanús, nem húsevő állatokat a tartásuk vagy az elkülönítésük helyén kell megfigyelni az (1) bekezdés szerinti gyakorisággal.

(3) A veszettség fertőzöttségére gyanús húsevő állat megfigyelését a tartási helyén elkülönítve, biztonságos elkülönítés lehetőségének hiányában gyepmesteri telepen kell háromhetenként történő megszemléléssel végezni.

(4) Veszettség fertőzöttségének gyanúja esetén a nem húsevő állatokat háromhetenként meg kell szemlélni. Az állatokat a megfigyelés alatt elzárva és lehetőleg megkötve úgy kell elkülöníteni, hogy azokkal más állat és ember ne érintkezhessen.

(5) A veszettség szempontjából aggályos állatot a tartási helyén kell megfigyelés alá helyezni, és az állatot hetenként meg kell szemlélni.

(6) A megfigyelés alatt tartott

a) húsevő állatot és a fogságban tartott vadon élő állatot a megfigyelés helyéről nem szabad kivinni;

b) egyéb háziállatok a hatósági állatorvos engedélyével, meghatározott munka elvégzése, illetőleg legeltetés céljából kivihetők.

(7) Ha a megfigyelt állat a megfigyelés alatt veszettségre utaló jellegzetes tüneteket mutat, azt azonnal le kell ölni. Az ilyen és a megfigyelési idő alatt elhullott állatból vizsgálati anyagot kell küldeni a laboratóriumba.

(8) Az állattartó figyelmét a megfigyelést elrendelő határozatban fel kell hívni arra, hogy a megfigyelés alá vont állaton észlelt minden rendellenességről vagy az állat megszökéséről, elhullásáról, illetve ha az állat embert mart a határozatban megnevezett, megfigyelést végző állatorvost azonnal értesíteni köteles. Ilyen esetben az állatorvos soron kívüli vizsgálatot köteles végezni.

(9)26 A megfigyelést végző állatorvos az állat megfigyelésről az országos főállatorvos által kiadott formátumú jegyzőkönyvet köteles felvenni, és azt a járási főállatorvosnak a megfigyelés befejezését követő második munkanapig beérkezően átadni.

(10)27 A megfigyelést végző állatorvos a megfigyelési idő alatt az állaton észlelt, a veszettségre utaló tünetek jelentkezéséről haladéktalanul köteles a járási főállatorvosnak jelentést tenni.

(11)28 A járási főállatorvos állami feladat elvégzésére feljogosított magánállatorvost is kijelölhet az állatok hatósági megfigyelésének végrehajtására.

20. § (1) A veszett és veszettségre gyanús állat húsát, tejét, szőrét, gyapját, egyéb termékeit felhasználni vagy forgalomba hozni tilos. Ezeket a nyerstermékeket az állati eredetű melléktermékekkel azonos módon kell ártalmatlanná tenni.

(2) Azoknak az állományoknak a tejét, amelyeket fertőzés gyanúja miatt megfigyelés alá vontak, a megfigyelés időtartama alatt csak pasztőrözés után szabad forgalomba hozni.

(3) A veszett és veszettségre gyanús állat tetemét, annak bármely részét felhasználni, vagy forgalomba hozni tilos. A hullát és hullarészeket az Európai Parlament és a Tanács 2002. október 3-i, a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló 1774/2002/EK rendelete előírásainak megfelelően ártalmatlanná kell tenni.

(4) A veszett és veszettségre gyanús állat hulláját lebőrözni tilos.

(5) A veszett és veszettségre gyanús állat hulláját laboratóriumon kívül csak hatósági állatorvosnak szabad felboncolni. A boncolás csak a laboratóriumi vizsgálat céljára szükséges vizsgálati anyag vételére terjedhet ki.

21. § (1) A betegséget megszűntté kell nyilvánítani, ha a veszett állat tetemének ártalmatlanítása és a fertőtlenítés megtörtént. Amennyiben a megbetegedés csoportosan tartott állatok között történt, a betegséget akkor lehet megszűntté nyilvánítani, amikor valamennyi állat utolsó oltásától számított harminc nap, vagy az elrendelt hatósági megfigyelés időtartama eltelt és ez idő alatt újabb megbetegedés nem fordult elő. A betegség megszűntté nyilvánítását nem akadályozza az sem, hogy a településen veszettség gyanúja vagy veszettség fertőzöttségének gyanúja miatt állatok hatósági megfigyelés alatt állnak.

(2) A hatósági állatorvos utasítása szerint fertőtleníteni kell:

a) a veszett vagy veszettségre gyanús húsevő állat elhullása vagy leölése után az állat tartási helyét (ólat) és a hozzátartozó felszerelési tárgyakat, a nem fémből készített felszerelési tárgyakat (így különösen: kosarat, párnát, takarót, almot, pórázt, nyakörvet stb.) el kell égetni;

b) az eben és macskán kívül a veszett vagy veszettségre gyanús más hasznos háziállat elhullása vagy leölése után, az állat állandó állását (ketrecét) és az ezzel szomszédos állásokat, vagy ha az állatok a helyiségben helyüket változtathatták, az egész helyiséget;

c) a hulla szállításához használt, szennyeződött járművet, valamint a leölésnél és a boncolásnál használt eszközöket;

d) a veszett vagy a veszettségre gyanús állattal, illetőleg annak hullájával közvetlenül érintkezett személyeket, azok ruházatát, kezét, lábbelijét.

(3) A fertőtlenítést a hatósági állatorvos utasításai szerint, és felügyelete mellett kell végezni.

Közegészségügyi szabályok

22. § (1)29 A hatósági állatorvos köteles a járási (fővárosi kerületi) hivatal járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét írásban értesíteni, ha működési területén

a) veszettséget vagy veszettség gyanúját állapítja meg;

b) veszett vagy veszettségre gyanús állat, továbbá veszettség szempontjából aggályos állat embert mart (támadott) meg, és erről tudomást szerzett.

(2)30 A hatósági állatorvos a járási (fővárosi kerületi) hivatal járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetének küldött értesítésben köteles felsorolni azoknak a személyeknek a nevét, akik a veszett vagy veszettségre gyanús állatokkal közvetlenül kapcsolatba kerültek, illetve akiket eb, macska vagy vadon élő állat megmart. Egyúttal tájékoztatni kell az általa tett intézkedésekről és annak eredményeiről is.

(3) A sérültet ellátó orvos köteles minden ebtől, macskától vagy vadon élő állattól származó sebesülés észlelése esetén, az eset körülményeiről rendelkezésére álló információkat, különös tekintettel az állattartó nevének és lakcímének közlésével, az eset helye szerint illetékes hatósági állatorvost haladéktalanul írásban értesíteni. A hatósági állatorvos az értesítés alapján köteles a szükséges intézkedéseket késedelem nélkül megtenni.

(4) A veszett és veszettségre gyanús állat felboncolása, az állat fejének diagnosztikai célra történő eltávolítása csak a fertőződést kizáró védőöltözetben végezhető.

Záró rendelkezések

23. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben szereplő eltéréssel – 2009. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 4. § (5) bekezdés g)-h) pontjai 2010. január 1-jén lépnek hatályba, ezzel egyidejűleg a 4. § (5) bekezdés f) pontja hatályát veszti.

(3) A 2009. január 1-jét megelőzően kiállított, a mellékletben leírtaktól eltérő adattartalmú oltási könyvek 2009. december 31-ig érvényesek. Amennyiben 2009. január 1-jét megelőzően kiállított oltási könyvvel rendelkező állat tulajdonosa 2009. december 31-ig megváltozik, vagy az oltási könyvet pótolni szükséges, az e rendelet mellékletében meghatározott oltási könyvet kell kiállítani. 2010. január 1. után már csak a mellékletben leírtak szerinti oltási könyv használható.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a rókák veszettség elleni immunizálásáról szóló 13/2002. (I. 30.) FVM rendelet;

b) az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú mellékletének 212-216. §-ai, 418-430. §-ai, valamint 39. számú függeléke.

(5)31

Melléklet a 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelethez

Az oltási könyv minimális tartalmi követelményei

A) A kutyák, macskák és görények Közösségen belüli mozgásához való útlevélminta létrehozásáról szóló, a Bizottság 2003. november 26-i 2003/803/EK határozatának melléklete szerinti útlevél, vagy

B)

1. Borító:

A veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet előírásainak és Magyar Állatorvosi Kamara ajánlásainak megfelelő kisállat Egészségügyi Könyv

2. Borító belső oldala:

a) az oltási könyv kamara által kiadott egyedi sorszáma

b) kibocsátás dátuma

c) kiadó magánállatorvos aláírása és kamarai bélyegzője

d) figyelmeztetés arról, hogy az oltási könyv csak akkor érvényes, ha legalább a tenyésztő/első tulajdonos és az állat adatai kitöltésre kerültek és magánállatorvos igazolta a kiadását, valamint arról, hogy az oltási könyvbe kizárólag magánállatorvos, illetve az állat-egészségügyi hatóság vezethet be adatokat/változásokat

3. 1. oldal

A tulajdonos adatai:

a) tenyésztő, név, cím, telefonszám

b) első tulajdonos, név, cím, telefonszám

c) második tulajdonos, név, cím, telefonszám

d) harmadik tulajdonos, név, cím, telefonszám stb.

4. 2. oldal:

Az állat adatai:

a) fénykép (amennyiben rendelkezésre áll)

b) törzskönyvi név/hívónév

c) faj

d) fajta

e) születési idő

f) ivar (helyet biztosítva az ivartalanítás dátuma bejegyzésének)

g) szín

h) különös ismertető jegyek és bélyegek

i) mikrochip száma

j) egységes európai állatútlevél száma

5. 3. oldal:

fontosabb egészségügyi bejegyzések (műtétek, allergia, idült betegségek stb.)

6. 4-7. oldal:

veszettség elleni védőoltások és jogszabályban előírt parazita ellenes kezelések igazolása, elegendő helyet biztosítva az MgSzH által kibocsátott, az adott évre érvényes biztonsági jellel ellátott öntapadós címke beragasztására

7. 8-13. oldal:

egyéb védőoltások és parazita elleni kezelések igazolása

8. 14-15. oldal:

hatósági igazolások, bejegyzések

9. utolsó oldal(ak), hátsó borító

a kisállatok egészségvédelmével kapcsolatos iránymutatások és az oltási könyv használatával kapcsolatos tájékoztató

Share

Tájékoztató közlemény a Kisállat egészségügyi könyv-ről

2010. szeptember 1.

A 2009. január 01-től hatályba lépett, a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet előírásai következtében részben megváltoztak az ebek tartásához és kötelező veszettség elleni védőoltásához kapcsolódó szabályok.

Ezért az Országos Főállatorvos és a Magyar Állatorvosi Kamara az alábbi tájékoztatóval kívánja elősegíteni az állattartók jogkövető magatartását:

1.) A korábbiaktól eltérően 2009. január 01-től az eb tartója nem a területileg illetékes önkormányzatnak, hanem az állata állat-egészségügyi felügyeletét ellátó, az eb tartója által szabadon választott magán-állatorvosnak köteles bejelenteni, ha az állata a három hónapos kort elérte, elhullott vagy elkóborolt, vagy új tulajdonoshoz került.

2.) Az új tulajdonosnak az eb tulajdonába kerülését be kell jelentenie az általa szabadon választott, az állata állat-egészségügyi felügyeletét ellátó magán-állatorvos felé. A bejelentésnek tartalmaznia kell a legutóbbi veszettség elleni védőoltás helyszínét, időpontját, a védőoltást beadó állatorvos nevét és kamarai bélyegzőjének számát is. A bejelentés történhet a kutya oltási könyvének bemutatásával is.

3.) Az ebek veszettség elleni védőoltásának beadatása továbbra is a kutya tartójának kötelessége. Az állattartó köteles minden három hónapos életkort elért ebet 30 napon belül veszettség ellen saját költségén magán-állatorvossal beoltatni, az oltást az első oltást követően 6 hónapon belül megismételtetni, majd ezt követően a kutyát évenként veszettség ellen beoltatni.

4.) A kutyák veszettség elleni védőoltását valamennyi magán-állatorvos elvégezheti. Az oltást végző magán-állatorvos köteles az oltás beadását a helyszínen az állat oltási könyvében és/vagy az egységes európai állatútlevelében a saját kezű aláírásával és a kamarai bélyegzőjének lenyomatával igazolni.

5.) A rendelet 2009. január 01-től kezdődően a kutyák veszettség elleni védőoltásának igazolására vagy a kutyák, macskák, görények Közösségen belüli mozgásához való útlevélminta létrehozásáról szóló, a Bizottság 2003. november 26-i 2003/803/EK határozatának melléklete szerinti útlevelet (egységes európai állatútlevél), vagy egy új, pontosan meghatározott tartalmú oltási könyvet (Kisállat Egészségügyi Könyv) ír elő. Az új típusú oltási könyvek egyedileg sorszámozottak, a sorszámokat a Magyar Állatorvosi Kamara adja ki.

6.) 2009-ben az ebek veszettség elleni védőoltásának igazolásához csak azoknak az állatoknak kötelező az új, a rendelet előírásainak megfelelő Kisállat Egészségügyi Könyv kiállítása, amelyek 2009. január 01-ig még nem kapták meg az első veszettség elleni védőoltásukat, vagy az oltási könyvüket pótolni szükséges, esetleg az állat tulajdonosának a személye megváltozik. Minden egyéb esetben a 2009. év folyamán változatlanul használhatóak a korábban kiállított oltási könyvek. 2010-ben valamennyi, a rendelet előírásainak meg nem felelő oltási könyvet le kell cserélni legkésőbb akkor, amikor az állatot veszettség ellen beoltják. 2010. január 01-től már csak a rendelet előírásainak megfelelő Kisállat Egészségügyi Könyvben vagy az egységes európai állatútlevélben igazolható a veszettség elleni védőoltás beadása.

7.) Azt az ebet, amelyik nem részesült az életkorának megfelelően előírtak szerinti (érvényes) veszettség elleni védőoltásban, veszettség szempontjából aggályosnak kell tekinteni. A veszettség szempontjából aggályos állatot tizennégy napra hatósági megfigyelés alá kell vonni, és – amennyiben még nincs – az ebeket elektronikus azonosító transzponderrel (bőr alá ültetett mikrochippel) a tulajdonos költségére meg kell jelölni. A megfigyelés megszüntetésével egy időben az érvényes veszettség elleni védőoltással nem rendelkező eb veszettség elleni beoltását el kell rendelni. Az oltatási kötelezettség elmulasztásakor az állat tartójával szemben bírság is kiszabható.

8.) Az állattartó köteles az oltási könyvet megőrizni, azt a veszettség elleni védőoltás beadatását ellenőrző állat-egészségügyi hatóság felszólítására bemutatni, illetve tulajdon átruházás esetén az új tulajdonosnak átadni, továbbá biztosítani, hogy az oltási könyvet a közterületen az ebre felügyelő személy magánál tartsa az oltás  érvényességének bizonyítása céljából.

Budapest, 2009. január 05.

Országos Főállatorvos     Magyar Állatorvosi Kamara

Share

Kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról

2013. január 29.

A Kormány 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelete a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról

A jogszabály mai napon (2013.I.29.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.

Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2014.VII.1. )

41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet

a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról

A Kormány az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. §-a (3) bekezdésének f) pontjában, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. §-a (1) bekezdésének b) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet alkalmazási köre a kedvtelésből tartott állatok tartására és forgalmazására terjed ki.

(2) E rendelet alkalmazásában

a) kedvtelésből tartott állat: a rendszertani besorolásától függetlenül minden olyan állat, amelyet nem kizárólag tudományos kutatás, állati eredetű termék előállítása, igavonás, teherhordás, természetvédelem, géntartalék- védelem és – eb és macska kivételével – közcélú bemutatás céljából tartanak, tenyésztenek, forgalmaznak, továbbá az az állat, amelyet más kedvtelésből tartott állat táplálása céljából tartanak és szaporítanak, valamint a nem gazdasági céllal tartott haszonállat, és a vadászatra használt állat;

b) állatkereskedés: kedvtelésből tartott állat kereskedelmi tevékenység keretében történő forgalmazása, kivéve a kizárólag saját állományból származó kedvtelésből tartott állat állatvásáron, vagy a tenyésztés helyéről közvetlen értékesítés keretében történő forgalmazását;

c)1 kistestű eb: olyan eb, amelynek testtömege nem haladja meg a 20 kilogrammot;

d)2 közepes testű eb: olyan eb, amelynek testtömege 20-40 kilogramm;

e)3 nagytestű eb: olyan eb, amelynek testtömege meghaladja a 40 kilogrammot.

2. § (1) Kedvtelési célra nem tartható és nem forgalmazható olyan állat, amelynek tartása az adott faj fennmaradását veszélyeztetheti.

(2) A védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó állatfajok egyedeire a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések az irányadóak.

(3) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.) 24/F. §-ának hatálya alá tartozó, az ország őshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes állatfajok listáját az 1. számú melléklet tartalmazza.

Állatforgalmazásra vonatkozó szabályok

3. § (1) Kedvtelésből tartott főemlős nem forgalmazható.

(2) Ebet forgalmazni, illetve tulajdonjogát forgalmazásnak nem minősülő más módon átruházni kizárólag az állatot azonosító elektronikus transzponderrel (bőr alá ültetett mikrochip) történő megjelölése után lehet. Amennyiben a jelölésre használt transzponder nem felel meg a 11784 ISO-szabványnak vagy a 11785 ISO-szabvány A. mellék- letének, az állattartónak a hatósági ellenőrzés időpontjában biztosítania kell a transzponder leolvasásához szükséges eszközt.

(3)4 Az állatmenhelyről, ebrendészeti telepről, vagy állatvédelmi szervezettől örökbeadott eb és macska transzponderrel történő megjelölésének költségei az állat örökbefogadóját terhelik.

4. § (1) Állatkereskedés csak tevékenységi engedéllyel működtethető.

(2) Állatkereskedés akkor működtethető, ha az állatkereskedés

a) az állomány ellátására magánállatorvossal szerződést kötött,

b) rendelkezik jóváhagyott működési szabályzattal, valamint

c) biztosítani tudja az e rendeletben meghatározott tartási körülményeket.

(3) Az állatkereskedés tevékenységi engedélyének kiadására vonatkozó eljárás során a kérelemben meg kell jelölni, illetve ahhoz mellékelni kell:

a) veszélyes állat, illetve a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelméről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 338/97/EK rendelet) hatálya alá tartozó fajok, továbbá az emlősök – kivéve rágcsálók és nyulak – esetében az értékesíteni kívánt állatfajok megnevezését és egyedszámát,

b) az ellátó állatorvossal kötött szerződés egy példányát,

c) a kereskedésnek a működési szabályzatát (a továbbiakban: az állatkereskedés működési szabályzata), amely tartalmazza az állatok etetésére, gondozására, egészségügyi ellenőrzésére, az elkülönítésre, a trágya, a hulladék elhelyezésére, a tetemek tárolására és ártalmatlanítására, a takarításra, a fertőtlenítésre, a közegészségügyi és állategészségügyi, állatvédelmi előírások betartására és a vásárlók tájékoztatására vonatkozó előírásokat.

(4)5 Az állatkereskedés tevékenységi engedélyét a kereskedés helye szerint illetékes járási állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal (a továbbiakban: járási állat-egészségügyi hivatal) adja ki. A járási állat-egészségügyi hivatal az állatkereskedés működési szabályzatának jóváhagyásáról az engedélyben dönt.

(5)6 Az állatkereskedés naprakész nyilvántartást vezet a beszerzett, készleten lévő, eladott és elhullott

a) gerinces állatok fajonkénti egyedszámáról, a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó édesvízi halak kivételével,

b) nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó gerinctelen állatok fajonkénti egyedszámáról.

(6)7 Elhullás esetén – amennyiben ismert – annak okát is rögzíteni kell.

5. §8 A járási állat-egészségügyi hivatal szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal az állatkereskedésben hatósági ellenőrzést végez.

6. § (1) Forgalmazni egészséges, vagy az ellátó állatorvos által felvett helyszíni jegyzőkönyvben – az állategészségügyre vonatkozó jogszabályok alapján – forgalmazhatónak nyilvánított állatot lehet. A forgalmazó köteles tájékoztatni a vevőt a helyszíni jegyzőkönyvben foglalt állatorvosi leletről és véleményről.

(2) A külön jogszabály szerint meghatározott állategészségügyi korlátozó intézkedés hatálya alatt álló kedvtelésből tartott állat nem forgalmazható.

(3) Amennyiben a kedvtelésből tartott állat tartásáról, tenyésztéséről, jelöléséről, illetve nyilvántartásáról külön jogszabály rendelkezik, csak az ott meghatározott rendelkezéseknek megfelelően tartott, tenyésztett és nyilvántartott, valamint megjelölt állat hozható forgalomba.

7. § (1) Nem forgalmazható az az állat,

a) mely szülőjének gondoskodása nélkül nem képes önálló életre,

b)9 melynek utóda nem képes önálló életre,

kivéve, ha a szülőt és utódokat együtt értékesítik.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő tilalom nem vonatkozik a kizárólag más állat táplálása céljából tartott állatok fejletlen egyedeire.

8. § (1) A 338/97/EK rendelet hatálya alá tartozó faj egyedének forgalmazásakor át kell adni a vevő részére

a) a 338/97/EK rendeletben, illetve

b) a Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló Egyezmény végrehajtásáról szóló külön jogszabályban

meghatározott esetekben az előírt származási igazolást, tenyésztői bizonyítványt, eredetigazolást, illetve a 338/97/EK rendelet 8. cikk (3) bekezdése szerinti bizonyítványt.

(2) Amennyiben jogszabály a kedvtelésből tartott állatfaj esetében kötelező immunizálást rendel el, akkor ennek a fajnak az egyede csak akkor forgalmazható, ha az állat rendelkezik az életkorának megfelelő igazolt kötelező immunizálással.

9. § (1)10 A forgalmazásra szánt állat fajának magyar és tudományos megnevezését, a fajta megjelölését, gerinctelen állatok és halak kivételével – ha ismert vagy megállapítható – az egyed nemét és korát, valamint az eladási árat, továbbá veszélyes állat, illetve a 338/97/EK rendelet hatálya alá tartozó faj egyede esetében a tartáshoz, illetve vásárláshoz szükséges engedélyekről, bizonyítványokról, illetve egyéb dokumentumokról szóló tájékoztatást az állatkereskedésben vagy állatvásáron történő forgalmazásakor jól látható helyen ki kell függeszteni.

(2) Az állat forgalmazásakor írásban az új tulajdonos rendelkezésére kell bocsátani az (1) bekezdésben meghatározott adatokat, valamint a 2. számú melléklet szerinti írásos dokumentumokat.

(3)11 Egyedi dokumentációval nem rendelkező állatok forgalmazásakor elegendő fajonként egy darab írásos tájékoztatót az új tulajdonos rendelkezésére bocsátani, mely történhet elektronikus úton is.

10. § (1) Veszélyes állat csak azon személy részére forgalmazható, valamint – állatforgalmazásnak nem minősülő módon – annak ruházható át, aki az állat tartására vonatkozó, nevére szóló engedély másolatát átadja a forgalmazó, illetve az átruházó részére.

(2)12 A veszélyes állat forgalmazója, illetve átruházója az állat új tulajdonosának nevére szóló, az állat tartására vonatkozó engedély egy másolatát, valamint a forgalmazást, illetve átruházást rögzítő dokumentum másolatát köteles a forgalmazást, valamint átruházást követően 15 napon belül a forgalmazó, valamint átruházó tartási engedélyét kiállító hatóság részére megküldeni, valamint egy másik példányát 5 évig megőrizni.

11. § (1) Az állatkereskedésben tartott állatok tartási körülményeire és a velük való bánásmódra a 13-16. §-ban meghatározottakat is alkalmazni kell.

(2) Az állatkereskedésben az állatokat szökésbiztos módon úgy kell elhelyezni, hogy nyugalmuk és zavartalan pihenésük az állatkereskedés eladóterében is biztosított legyen.

(3) Az állatkereskedésben a takarmány- és víztartalékokat, valamint a tiszta almot úgy kell raktározni, hogy azok védve legyenek a fertőzésektől és szennyezésektől.

(4) Állatkereskedés esetében – veszélyes állatok kivételével – a kedvtelésből tartott állatok minimális elhelyezési feltételeit a 3. számú melléklet tartalmazza.

(5) Kedvtelésből tartott állatnak a vásárokról és a piacokról szóló külön jogszabály szerinti állatvásáron történő forgalmazása során be kell tartani az állatkereskedésben tartott állatok tartási körülményeire vonatkozó rendelkezéseket.

(6)13 Tilos az állaton olyan maradandó küllemjavító beavatkozást – így különösen az állatba történő festékanyag injektálást, ide nem értve a jogszabály által egyedi azonosításra kötelezett állat megjelölését – végezni, amely kizárólag annak kedvezőbb értékesíthetőségét szolgálja.

12. §14 A 2. § (1) bekezdésében, a 3. §-ban, a 6-8. §-ban, a 10. § (1) bekezdésében, a 11. §-ban, valamint a 13-16. §-ban foglalt előírásokat a kedvtelésből tartott állatnak a határon átnyúló szolgáltatási tevékenység keretében történő forgalmazására is alkalmazni kell.

A kedvtelésből tartott állatok tartására és az állatokkal való bánásmódra vonatkozó rendelkezések

13. § Az állattartónak rendelkeznie kell a kötelező immunizálásra vonatkozó mindenkori adatokkal és dokumentumokkal, egyedi tartós megjelöléssel rendelkező állat esetében az állat azonosítására vonatkozó adatokkal és dokumentumokkal is. Amennyiben az állat új tulajdonoshoz kerül, részére e dokumentumokat át kell adni, illetve tájékoztatni kell az állat fajáról (fajtájáról), – ha ismert – az egyed neméről és koráról, továbbá az egyed tartásához szükséges minimális ismeretekről.

14. § (1) Az állatok számára a táplálékot, továbbá a nyulak és rágcsálók esetében a fogak koptatásához szükséges rágóanyagot az adott fajnak, az egyed korának és élettani állapotának megfelelő minőségben, mennyiségben és lehetőség szerint az adott faj természetes viselkedési szokásaihoz leginkább alkalmazkodó időközönként kell biztosítani.

(2) A kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja.

(3)15 A kedvtelésből tartott állatot és az állat tartási helyét az állat tartójának naponta legalább egy alkalommal ellenőrizni kell. Az állattartónak gondoskodnia kell arról, hogy az állatok tartási helyén a környezeti viszonyok megfeleljenek az állatok szükségleteinek, valamint hogy a tartási helyük úgy legyen kialakítva, hogy az ne okozhasson sérülést az állatoknak. Állandó fényben vagy állandó sötétségben, valamint állandó zajban állatot tartani nem szabad.

(4) A kedvtelésből tartott állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni. Lófélék és eb esetében a mozgási igény az állat mozgatása útján is kielégíthető, azonban esetükben is törekedni kell az olyan tartási módra, amely lehetővé teszi az állat kedve szerinti mozgását.

(5)16 Tilos

a) kistestű ebet 10 m2-nél, közepes testű ebet 15 m2-nél, nagytestű ebet 20 m2-nél kisebb területen tartósan,

b) kistestű ebet 4 m-nél, közepes testű ebet 6 m-nél, nagytestű ebet 8 m-nél rövidebb eszközzel tartósan kikötve,

c) gerinces állatot kör alapú kalitkában vagy gömb alakú akváriumban,

d) gerinces állat kifejlett egyedét 30 liternél kisebb űrtartalmú térben

tartani.

(6)17 Tartósan csoportosan tartott ebek esetén számukra egyedenként legalább 6 m2 akadálytalanul használható területet kell biztosítani. Nem minősül csoportos tartásnak a szuka együtt tartása a kölykeivel, azok hathetes koráig.

(7)18 Amennyiben ebet futólánccal – vagy ahhoz hasonló elven működő szerkezettel – kikötve tartanak, a feszített és futó részek hosszának összege nem lehet kevesebb 8 m-nél, valamint a futó rész nem lehet rövidebb 3 m-nél.

(8)19 A csoportosan tartott állatok esetében – hacsak az adott fajra vonatkozó tudományosan elfogadott ismeretekből más nem következik – a tartási helyet úgy kell kialakítani, hogy mindegyik egyed versengés és agresszió nélkül egy időben hozzáférjen az etető-, itató-, fürdő-, pihenő-, és búvóhelyhez.

(9)20 A talajszinten élő állatok hálós aljzaton nem tarthatók, kivéve, ha füves területen, vagy közvetlenül a talajon helyezik el a ketrecet.

(10)21 A nem kizárólag talajon vagy vízben lakó fajok esetében legalább két olyan polcot vagy ágat, ülőrudat kell elhelyezni, amelyek mérete és kialakítása olyan, hogy az állat biztonságban és természetes testhelyzetben tud rajtuk ülni, pihenni.

(11)22 Az akváriumot, amelyben halat tartanak, üveglappal, hálóval vagy más arra alkalmas tárggyal kell lefedni, vagy az akvárium olyan mértékben tölthető fel vízzel, hogy a vízszint és az akvárium felső pereme közti távolság alkalmas legyen a hal kiugrásának megakadályozására.

(12)23 Patás állat és eb kivételével kedvtelésből tartott állatot kikötni tilos. Patás állatot és ebet állandó jelleggel, hat hónaposnál fiatalabb ebet tartósan kikötve tartani tilos.

(13) Az ebek kikötéséhez, illetve vezetéséhez használt eszközöknek az állatra történő rögzítésére kizárólag nyakörv vagy hám használható oly módon, hogy az az állat egészségét ne veszélyeztesse.

(14)24 Az (5) bekezdés a) pontjában, valamint a (6) bekezdésben foglalt rendelkezés nem terjed ki az állatmenhelyekre, valamint a hatósági megfigyelés alá vont ebek tartására.

(15)25 Az eb, macska és görény kölyköket nyolchetes korukig anyjukkal kell tartani.

(16)26 Hím sziámi harcoshalakat úgy kell tartani, hogy azok egymást, illetve tükörképüket ne láthassák.

15. § (1) Az állatokat úgy kell tartani, hogy ne veszélyeztethessék más állatok – kivéve a ragadozó állatok táplálására szánt élő egyedek -, illetve az ember biztonságát.

(2) Különböző fajhoz tartozó állatok csak akkor tarthatók együtt – az (1) bekezdésben leírtak figyelembevételével -, ha az állatok egymás testi épségét nem veszélyeztetik, az együtt-tartás idegi megterhelést egyik fajhoz tartozó egyed számára sem okoz, továbbá ha minden egyed rendelkezik olyan tartózkodási hellyel, ahol zavarás nélkül nyugalomban táplálkozhat és pihenhet. Agresszív viselkedésű állatokat tilos más állatokkal együtt tartani.

16. § (1) A kedvtelésből tartott állatokkal kíméletesen kell bánni, azoknak szükségtelenül fájdalmat, szenvedést, illetve félelmet okozni nem szabad.

(2) A kedvtelésből tartott állat tartója köteles az állat életfeltételeinek kialakítása és a tartása során

a) az adott faj viselkedési és szociális igényeit is figyelembe venni,

b) az állatot a fajának (fajtájának), korának, fiziológiai állapotának és tartási céljának (használatának) megfelelően olyan takarmánnyal ellátni, amely annak jólétét szolgálja.

(3) A kedvtelésből tartott állat tartójának meg kell akadályozni azon állatok szaporodását, amelyeken olyan küllemi, illetve viselkedésbeli hibák fordulnak elő, melyek szenvedést okoznának az utódaiknak, vagy káros egészségügyi hatással lennének rájuk nézve.

(4) Reklám, bemutatás, illetve a figyelem felkeltése céljából tartott állat az állatkert és állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló külön rendeletben meghatározott tartási feltételek mellett tartható.

(5)27 Eb küllemének megváltoztatása érdekében farok kurtítás végezhető, az eb hét napos koráig.

17. § (1) Belterület közterületén – kivéve az ebek futtatására kijelölt területet – ebet csak pórázon lehet vezetni. Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes.

(2) Közterületen az eb tulajdonosának biztosítania kell, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen.

(3)28 Szájkosarat használni a (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében – ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a szájkosár használatát nem írja elő – kizárólag az egyed jellemzően agresszív magatartásának ismerete esetén kell.

17/A. §29 Az állatban félelmet keltő, erős fény- vagy hanghatással járó tevékenységek, időjárási jelenségek teljes időtartama alatt, különösen az év azon szakában, amikor a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletéről szóló jogszabály szerinti pirotechnikai termékek engedély, bejelentés nélkül is felhasználhatók, az állat tartójának gondoskodnia kell az állat félelmében történő elszökésének megakadályozásáról és törekednie kell az állat megnyugtatására.

17/B. §30 (1) A magánállatorvos az eb vizsgálata, kezelése előtt köteles ellenőrizni, hogy az állat transzponderrel jelölt-e.

(2) A transzponderrel való megjelölés vagy az ivartalanítás megtörténtét az azt elvégző magánállatorvos az oltási könyv vagy a kisállatútlevél megfelelő rovatának kitöltésével, aláírásával és bélyegzőjével igazolja. Az ivartalanítás megtörténte utólag kizárólag az ebtartó költségén elvégzett eredményes bizonyító vizsgálatot követően igazolható.

(3) Az eb transzponderrel történő megjelölését követő 8 napon belül a beavatkozást végző magánállatorvos köteles az állatnak az Ávtv. 42/A. § (4) bekezdése szerinti adatait a transzponderrel megjelölt ebek adatait nyilvántartó országos elektronikus adatbázisban (továbbiakban: adatbázis) regisztrálni.

(4) A transzponderrel megjelölt, az adatbázisban nem szereplő eb adatait az állat tartója köteles 2012. december 31-ig a magánállatorvossal az adatbázisban regisztráltatni.

(5) Az adatbázisba történő regisztráció díja állatonként 200 forint. Az adatbázisban regisztrált eb adatának megváltozása miatt történő adatmódosítás díjmentes.

(6) A transzponderrel megjelölt eb tartójának megváltozása esetén

a) az új tartó az adatváltozást 8 napon belül köteles a magánállatorvossal az adatbázisban regisztráltatni,

b) az adatbázis működtetője köteles a korábbi tartó adatait legalább öt évig nyilvántartani.

(7) A transzponderrel megjelölt eb tulajdonosának, tartási helyének megváltozása, vagy az állat elpusztulása esetén az eb tartója az adatváltozást 8 napon belül köteles a magánállatorvossal az adatbázisban regisztráltatni.

(8) A transzponderrel megjelölt eb ivartalanítását vagy kisállatútlevele kiállítását az azt elvégző magánállatorvos 8 napon belül köteles az adatbázisban regisztrálni.

(9) Az ebösszeírás során felvett, az adatbázisban nyilvántartottaktól eltérő vagy abból hiányzó adatokról a jegyző köteles az adatbázis működtetőjét értesíteni.

(10)31 Négy hónaposnál idősebb eb csak transzponderrel megjelölve tartható.

(11)32 A (10) bekezdésekben foglaltak betartását a jegyző és a járási állat-egészségügyi hivatal ellenőrzi.

(12)33 A négy hónaposnál idősebb transzponderrel nem jelölt ebről a jegyző és a magánállatorvos köteles jelentést tenni a járási állat-egészségügyi hivatal felé.

Eb okozta fizikai sérülés, illetve ennek veszélye keletkezésekor felmerülő hatósági feladatok, valamint a veszélyes eb tartása és a tartás engedélyezése34

17/C. §35 (1)36 Amennyiben a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője arról értesül, hogy eb a 4. számú melléklet szerinti sérülést okozott, arról köteles írásban értesíteni a sérülés keletkezésének helye szerint illetékes járási állat-egészségügyi hivatalt.

(2)37 Eb okozta sérülés esetén a járási állat-egészségügyi hivatal a (3) és (4) bekezdések szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja a 4. számú melléklet alapján.

(3)38 A járási állat-egészségügyi hivatal az ebtartót

a) írásos figyelmeztetésben részesítheti,

b) az eb közterületen való vezetésekor szigorúbb szabályok betartására kötelezheti,

c) az eb tartási körülményeinek megváltoztatására és szigorúbb tartási feltételek kialakítására kötelezheti,

d) az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértővel egyeztetett képzés elvégzésére kötelezheti.

(4)39 A járási állat-egészségügyi hivatal

a) elrendelheti az eb ivartalanítását,

b) az ebet veszélyesnek minősítheti,

c) elrendelheti az eb életének kioltását, az Ávtv. 24/C. § szerinti esetekben.

(5) A sérülés keletkezésének kivizsgálása során vizsgálni kell az eb által okozott sérülés bekövetkezésének körülményeit, különösen a sérült ember vagy állat magatartását. Szükség esetén az eljárásba be kell vonni az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértőt.

(6) Amennyiben ebek falkában okoznak sérülést, a falka összes tagja tekintetében jogkövetkezményeket kell megállapítani és alkalmazni.

(7)40 Amennyiben az eb ismételten nyolc napon túl gyógyuló, vagy annál súlyosabb sérülést okozott embernek, a sérülés keletkezésének vizsgálatába minden esetben be kell vonni az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértőt, és a járási állat-egészségügyi hivatal a (3) bekezdés b), c), d) pontja és a (4) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerinti jogkövetkezménnyel élhet.

(8) E § rendelkezései nem vonatkoznak

a) a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban, közfeladatot ellátó őrszolgálatban szolgáló ebek jogszerű alkalmazására,

b) a magántulajdon védelmére irányuló hivatásos őrző-védő feladatot ellátó ebek jogszerű alkalmazására,

c) a vadászat során a vadnak sérülést okozó vadászebekre.

17/D. §41 (1)42 Állatorvos vagy települési, fővárosban a kerületi önkormányzat állatvédelmi őrszolgálata köteles figyelmet fordítani arra, hogy a feladatainak ellátása során vizsgált eb viselkedése indokolja-e a veszélyesnek minősítési eljárás megindítását. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy az eb viselkedése, illetve fizikai vagy pszichikai állapota alapján feltételezhető, hogy az embernek sérülést okozhat, és ez a veszélyhelyzet kizárólag az eb veszélyesnek minősítésével hárítható el, arról köteles írásban értesíteni az ebtartás helye szerint illetékes járási állat-egészségügyi hivatalt.

(2)43 Az (1) bekezdés szerint bejelentett ebet a járási állat-egészségügyi hivatal veszélyesnek nyilváníthatja.

(3) A veszélyesnek nyilvánítási eljárás során az eb magatartás zavarára irányuló állatorvosi vizsgálatot kell végezni.

17/E. §44 (1)45 A veszélyes eb – a (2) bekezdésben foglaltakra való tekintettel – a veszélyesnek minősítést követő 45 nap elteltével kizárólag a járási állat-egészségügyi hivatal által kiadott engedéllyel, az abban előírt tartási feltételek betartása mellett, ivartalanítva és transzponderrel megjelölve tartható.

(2) Az engedély kiadását az eb tulajdonosa vagy az ebtartó a tulajdonossal együtt kérheti, az eb veszélyesnek nyilvánításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül.

(3) A veszélyes eb tartásának engedélyezésére vonatkozó kérelemnek (a továbbiakban: kérelem) tartalmaznia kell:

a) az eb tulajdonosának nevét, címét,

b) az ebtartó nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, telefonszámát, elektronikus levélcímét,

c) az eb tartási helyét (település, kerület, utca, házszám),

d) az eb tartási helyének leírását,

e) az eb fajtáját, születési idejét, nemét, színét, nevét,

f) transzponderrel megjelölt eb esetén a transzponder sorszámát,

g) ivartalanított eb esetén az ivartalanítás időpontját,

h) az eb egyéb egyedi jellemzőit.

(4) A kérelemhez csatolni kell a tartás helye szerinti ingatlan tulajdonostársainak, illetve haszonélvezőjének hozzájáruló nyilatkozatát, amennyiben az eb tartási helyéül szolgáló ingatlan közös tulajdonban van, illetve haszonélvezettel terhelt.

17/F. §46 (1)47 A tartást engedélyező határozat jogerőre emelkedését követően a járási állat-egészségügyi hivatal az 5. számú melléklet A. pontjában meghatározott adattartalmú tartási engedélyt (a továbbiakban: engedély) állít ki az eb tulajdonosa részére.

(2) Az engedély a kiállítástól számított két évig hatályos.

(3) Az engedély kiadásáért, meghosszabbításáért a veszélyesnek minősített eb tartása engedélyezésének díjáról szóló jogszabályban meghatározott összegű díjat kell fizetni.

(4) Az engedély akkor adható ki, ha az ebtartó

a) a tizennyolcadik életévét betöltötte, és

b) cselekvőképes.

(5) Az engedélyt vissza kell vonni, ha

a) az eb tulajdonosa vagy az ebtartó az e rendeletben meghatározott kötelezettségeit ismételten megszegi,

b) az eb tartási helyét – akár ideiglenesen is – megváltoztatják, vagy

c) a veszélyes eb tulajdonjoga átruházásra kerül.

17/G. §48 (1) A 3. § (2) bekezdése szerinti esetben a tulajdonosnak vagy az ebtartónak biztosítania kell a transzponder leolvasásához szükséges eszközt.

(2) A beavatkozásokat végző állatorvos az 5. számú melléklet B. pontjában meghatározott adattartalmú igazolást állít ki az ivartalanítás megtörténtéről, valamint az eb transzponderrel történő megjelöléséről.

17/H. §49 (1) A veszélyes eb nyakörvén jól látható jelzést kell elhelyezni. A jelzés legalább öt centiméter átmérőjű korong, egyik oldalán az ebtartó neve, lakcíme, telefonszáma, a másik oldalán az eb hívóneve és a „Veszélyes!” felirat szerepel. A korong beszerzésének költségei az állat tulajdonosát terhelik.

(2) A veszélyes eb olyan megfelelően zárt, bekerített vagy elkerített helyen tartható, amely megakadályozza az ebnek a közterületre vagy szomszédos magánterületre történő, felügyelet nélküli kijutását, továbbá, hogy az eb embernek vagy állatnak sérülést okozzon.

(3) A veszélyes eb tartására szolgáló ingatlan be- és kijáratain jól olvasható „Vigyázat! Veszélyes eb!” feliratú táblát kell elhelyezni. A szöveg mellett jól látható, támadó ebet ábrázoló grafika feltüntetése szükséges. A táblát jól látható helyen kell elhelyezni.

17/I. §50 (1) Veszélyes ebet közterületen vezetni, tömegközlekedési eszközön szállítani csak a harapás lehetőségét megakadályozó, biztonságos szájkosárral és a kibújást megakadályozó nyakörvvel, két méternél nem hosszabb, nem kihúzható pórázon, a tartási engedélyben megjelölt személy felügyeletével szabad. E helyeken az ebet a pórázról elengedni és a szájkosarat levenni tilos.

(2) Veszélyes eb felügyelete – a tartási engedélyben meg nem jelölt személyre – ideiglenesen sem ruházható át.

17/J. §51 (1) Veszélyes eb tulajdonjogának átruházásakor az új tulajdonosnak új tartási engedélyt kell kérnie.

(2)52 Veszélyes eb tulajdonjogának átruházását, az állat elhullását, elvesztését huszonnégy órán belül – munkaszüneti nap esetén a következő munkanapon – a járási állat-egészségügyi hivatalnál be kell jelenteni.

17/K. §53 (1)54 Aki veszélyes ebet talál, illetve befog, köteles azt huszonnégy órán belül a járási állat-egészségügyi hivatalnak bejelenteni, és a befogott ebet a járási állat-egészségügyi hivatalnak átadni.

(2)55 A járási állat-egészségügyi hivatal intézkedik az engedélyezett tartási helyen, és a tartási engedélyben megnevezett személy felügyeletén kívül talált veszélyes eb haladéktalan befogásáról, és az ebtartó vagy a tulajdonos értesítéséről.

(3) A szabálysértési vagy büntetőeljárás során elkobzott, lefoglalt, továbbá a leadott, befogott veszélyes ebet, 14 napos állat-egészségügyi megfigyelés alatt kell tartani a veszettség elleni védekezés szabályairól szóló jogszabály előírásai szerint.

(4)56 Veszélyes eb leadásáról, befogásáról a járási állat-egészségügyi hivatal jegyzőkönyvet vesz fel, melyet az eb pusztulásáig vagy tulajdonosváltásáig meg kell őrizni és gondoskodni kell a nyilvántartásáról.

(5) Ha az eb tulajdonosa a befogással, őrzéssel, megfigyeléssel kapcsolatos költségeket megtéríti, a veszélyes ebet részére első alkalommal – állatvédelmi bírság kiszabása mellett – vissza kell adni.

(6) A veszélyes eb életének kioltásáról szóló határozatban rendelkezni kell az azt végrehajtó állatorvos személyéről.

17/L. §57 (1)58 A járási állat-egészségügyi hivatal a tartási engedélyben előírt biztonságos tartási feltételek teljesülését az engedélyben megjelölt határidő lejártával, de legkésőbb a tartási engedély kiadásától számított 30 nap elteltével, az eb ivartalanításának és egyedi megjelölésének megtörténtét a tartási engedély kiadásától számított 30 nap elteltével ellenőrzi.

(2)59 A veszélyes eb tartási feltételeinek megtartását a járási állat-egészségügyi hivatal ellenőrzi.

(3) Az ebtartó a tartási engedélyt az ellenőrzésre jogosult felhívására köteles bemutatni.

(4) Az ebtartó köteles a tartási feltételek ellenőrzését elősegíteni és tűrni.

17/M. §60 (1) Az ebek viselkedésének megítélésével kapcsolatos szakértői tevékenységet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) kérelemre engedélyezheti.

(2) Engedélyt az kaphat, aki

a) állatorvos doktori képesítéssel, és a képesítés megszerzésétől számított legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, vagy

b) legalább tízéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmező természetes személyazonosító adatait,

b) a kérelmező képzettségére vonatkozó információkat.

(4) A kérelemhez csatolni kell

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti képesítési feltétel meglétét tanúsító okirat hiteles másolatát,

b) a szakmai gyakorlati idő meglétét igazoló iratot,

c) a szakmai működés részletes leírását tartalmazó iratot.

(5) Az engedélyezésre, illetve az engedély visszavonására irányuló eljárás során a NÉBIH kikéri az Állatvédelmi Tanácsadó Testület és a Magyar Állatorvosi Kamara véleményét.

Átmeneti és záró rendelkezések

18. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(2) Az 1-17. §, a 19. §, 24-25. §, valamint az 1-3. számú melléklet 2010. július 1-jén lép hatályba.

(3)61 E rendelet 1. számú melléklete E pontjának az egyes állatvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelettel beiktatott 9-11. pontja szerinti állatfajok kapcsán az Ávtv. 48/B. §-a szerinti mentesség érdekében az Ávtv. 48/B. §-a szerinti adatokat 2012. október 1-jéig kell bejelenteni a tartás helye szerint illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek.

(4) E rendelet hatálybalépésekor magánháztartásban már tartott állat vonatkozásában a 14. § (5) bekezdésének c) és d) pontjában foglalt rendelkezésnek 2012. december 31-ig kell megfelelni.

19. §62

20. § (1)63

(2)64

21. § (1)65

(2)66

(3)67

(4)68

22. § A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 10. §-ának (5) bekezdésében a „2. melléklet” szövegrész helyébe a „4. melléklet” szöveg lép.”

23. § Hatályát veszti a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében a „- ha a külön engedély iránti kérelem a 3. mellékletben meghatározott termékre vonatkozik, e termék tekintetében a működési engedélyről szóló jogerős határozatával együtt -” szövegrész, és az 5. mellékletének 13. pontjában „a szeszesital kivételével” szövegrész, továbbá a vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet 5. §-ának (1) bekezdésében az „- az (1) bekezdésben meghatározott termékek kivételével -” szövegrész.

24. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai és parlamenti irányelv 9. és 16. cikkének való megfelelést szolgálja.

25. § A rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.

1. számú melléklet a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez

Az ország őshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes fajok

A. Halak

1. Amurgéb (Perccottus glehni),

2. Kígyófejű halak (Channa spp., Parachanna spp.) összes faja,

B. Kétéltűek

1. Amerikai ökörbéka (Rana catesbeiana),

2. Keleti unka (Bombina orientalis),

C. Hüllők

1. Aligátorteknős (Macroclemmys temminckii)

2. Díszes ékszerteknős (Chrysemys picta)

3. Keselyűteknős (Chelydra serpentina)

4. Vörösfülű ékszerteknős (Trachemys scripta elegans) – a 15 cm-nél kisebb páncélhosszúságú példányok

D. Madarak

Halcsontfarkú réce (Oxyura jamaicensis)

E. Emlősök

1. Amerikai nyérc (Mustela vison)

2. Észak-amerikai mosómedve (Procyon lotor)

3. Kanadai hód (Castor canadensis)

4. Kanadai vörösmókus (Tamiasciurus hudsonicus)

5. Közönséges szkunk (Mephitis mephitis)

6. Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides)

7. Nutria (Myocastor coypus)

8. Szürke mókus (Sciurus carolinensis)

9.69 Amerikai rókamókus (Sciurus niger)

10.70 Csinos tarkamókus (Callosciurus erythraeus)

11.71 Japán mókus (Sciurus lis)

2. számú melléklet a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez

A 9. § (2) bekezdése szerinti írásos dokumentumok

1. A kötelező immunizálásra vonatkozó adatok és dokumentumok.

2. Egyedi tartós megjelöléssel rendelkező állat esetében az állat azonosítására vonatkozó adatok és dokumentumok.

3. Az állatfaj – a gerinctelen állatok és halak esetében a rendszertani család – tartásának minimális feltételeit, annak emberre vonatkozó veszélyeit, illetve egészségügyi ártalmait tartalmazó írásos ismertető. Az írásos ismertetőnek tartalmaznia kell mindazokat az ismereteket, amelyek az állat egészségének és jólétének, valamint a tartó személy egészségének biztosításához szükségesek.

Az írásos ismertető minimális tartalmi elemei a következők:

a) az állat faja és tudományos neve,

b) az állat neme, amennyiben ez külső jegyek vagy egy egyszerű vizsgálat alapján megállapítható,

c) a faj származási országa és természetes előfordulási helyei,

d) a fajra jellemző kifejlett kori méret,

e) a fajra jellemző elérhető életkor,

f) a fajra természetes körülmények között jellemző aktivitás és szociális szerveződés,

g) hogyan lehet az állat táplálkozási igényeit kielégíteni,

h) hogyan lehet az állat hely, klíma, fény és egyéb igényeit kielégíteni,

i) hogyan lehet az állat viselkedési szokásaihoz kapcsolódó, illetve szociális igényeit kielégíteni,

j) hogyan lehet az állat elhelyezését szökésbiztosan megoldani,

k) bármely betegség, amire az adott faj különösen fogékony, és hogyan lehet ellene védekezni,

l) az e rendelet szerinti minimális tartási követelmények,

m) az állat milyen veszélyt és egészségügyi ártalmat jelent az állat tartójának egészségére, és azt hogyan lehet megelőzni.

3. számú melléklet a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez

A kedvtelésből tartott állatok minimális elhelyezési feltételei az állatkereskedésben

Amennyiben az elhelyezési feltétel függ az állat hosszától, akkor azt

a) teknős esetében egyenes vonalban a páncél elejétől a végéig,

b) más állat esetében annak testhosszában (az orrcsúcstól a farok végéig)

kell mérni.

A.72 Madárpókok

Terrárium mérete
(hosszúság × szélesség × magasság)

Madárpókok (Theraphosidae)
– fán lakó fajok
Hosszúság: 2× az állat lábfesztávolsága,
Szélesség: 2× az állat lábfesztávolsága,
Magasság: 3× az állat lábfesztávolsága,
de kifejlett egyed esetén minimum 30 × 20 × 30 cm

Madárpókok (Theraphosidae)
– talajlakó fajok
Hosszúság: 2× az állat lábfesztávolsága,
Szélesség: 2× az állat lábfesztávolsága,
Magasság: 1× az állat lábfesztávolsága,
de kifejlett egyed esetén minimum 30 × 20 × 30 cm

B.73 Halak

1. A halakat életmódjuk szerint, tengeri, édesvízi, illetve brakkvízi akváriumi egységekben kell elhelyezni.

2. Tengervizes akvárium halak által használható víztérfogata nem lehet kevesebb 100 liternél.

3. Az akváriumot olyan mennyiségű és minőségű szűrőberendezéssel kell működtetni, mely tartósan biztosítani képes a halak számára megfelelő életfeltételek kialakításához szükséges vízparamétereket.

4. Édes- és brakkvízi halak

A halak testhossza 1 cm halra jutó víztömeg literben megadva

1. 0-10 cm-ig 1

2. 10-20 cm-ig 3

3. 20 cm-t meghaladótól 100 cm-ig 8

4. 100 cm-t meghaladó 15

5. Tengeri halak

A halak testhossza 1 cm halra jutó víztömeg literben megadva

1. 0-10 cm-ig 4

2. 10-20 cm-ig 12

3. 20 cm-t meghaladótól 100 cm-ig 32

4. 100 cm-t meghaladó 60

C. Fán és talajon élő kétéltűek

Állat hossza – farkos
kétéltűek
cm
Állat hossza – farkatlan
kétéltűek
cm
Minimális
terület
m2
Egy állatra jutó minimális
terület csoportos tartásnál
m2
Minimális
magasság
m

1. 5-ig 2,5-ig 0,09 0,009 0,3

2. 5-t meghaladótól 10-ig 2,5-t meghaladótól 5-ig 0,12 0,015 0,3

3. 10-t meghaladótól 15-ig 5-t meghaladótól 7,5-ig 0,15 0,05 0,3

4. 15-t meghaladótól 20-ig 7,5-t meghaladótól 10-ig 0,2 0,07 0,3

5. 20-t meghaladó 10-t meghaladó 0,25 0,12 0,3

D. Fél vízi kétéltűek

Állat hossza – farkos kétéltűek
cm
Állat hossza – farkatlan kétéltűek
cm
Minimális terület74
m2
Egy állatra jutó
minimális terület
csoportos tartásnál
m2
Minimális magasság
m
Minimális vízmélység
m

1. 10-ig 5-ig 0,15 0,015 0,3 0,1

2. 10-t meghaladótól 15-ig 5-t meghaladótól 7,5-ig 0,2 0,05 0,3 0,1

3. 15-t meghaladó 7,5-t meghaladó 0,25 0,07 0,3 0,15

E. Vízi kétéltűek

Állat hossza – farkos
kétéltűek
cm
Állat hossza – farkatlan
kétéltűek
cm
Minimális vízfelület
m2
Egy állatra jutó minimális
vízfelület csoportos tartásnál
m2
Minimális
vízmélység
m

1. 10-ig 5-ig 0,09 0,009 0,15

2. 10-t meghaladótól 15-ig 5-t meghaladótól 7,5-ig 0,12 0,025 0,15

3. 15-t meghaladótól 20-ig 7,5-t meghaladótól 10-ig 0,25 0,04 0,2

4. 20-t meghaladótól 40-ig 10-t meghaladótól 20-ig 0,3 0,085 0,2

5. 40-t meghaladó 20-t meghaladó 0,4 0,17 0,3

F. Fán- és sziklán élő gyíkok

Gyík hossza
cm
Minimális
terület
m2
Még nem ivarérett állatra
jutó minimális terület
csoportos tartásnál
m2
Ivarérett állatra jutó
minimális terület
csoportos tartásnál
m2
Minimális
magasság
m

1. 20-ig 0,12 0,015 0,03 0,3

2. 20-t meghaladótól 50-ig 0,2 0,04 0,1 0,6

3. 50-t meghaladó 1,0 0,3 0,5 1,0

G. Talajon élő gyíkok

Gyík hossza
cm
Minimális
terület
m2
Még nem ivarérett állatra
jutó minimális terület
csoportos tartásnál
m2
Ivarérett állatra jutó
minimális terület
csoportos tartásnál
m2
Minimális
magasság
m

1. 20-ig 0,16 0,02 0,08 0,3

2. 20-t meghaladótól 50-ig 0,3 0,05 0,15 0,3

3. 50-t meghaladó 0,6 0,2 0,3 0,3

H. Talajon élő kígyók

Kígyó hossza
cm
Minimális
terület
m2
Egy állatra jutó minimális terület
csoportos tartásnál
m2
Minimális
magasság
m

1. 30-ig 0,03 0,015 0,1

2. 30-t meghaladótól 50-ig 0,06 0,03 0,15

3. 50-t meghaladótól 100-ig 0,2 0,06 0,2

4. 100-t meghaladótól 200-ig 0,4 0,5 0,5

5. 200-t meghaladó 1,5 1 0,7

I. Fán élő kígyók

Kígyó hossza
cm
Minimális
terület
m2
Egy állatra jutó minimális terület
csoportos tartásnál
m2
Minimális
magasság
m

1. 30-ig 0,03 0,015 0,15

2. 30-t meghaladótól 50-ig 0,06 0,03 0,25

3. 50-t meghaladótól 100-ig 0,2 0,06 0,5

4. 100-t meghaladótól 175-ig 0,4 0,37 0,7

5. 175-t meghaladó 1 0,5 1

J. Szárazföldi és fél vízi teknősök

Teknős hossza
cm
Minimális
terület
m2
Egy állatra jutó minimális terület
csoportos tartásnál
m2
Minimális
magasság
m

1. 10-ig 0,09 0,015 0,2

2. 10-t meghaladótól 15-ig 0,12 0,02 0,3

3. 15-t meghaladótól 30-ig 0,5 0,125 0,3

4. 30-t meghaladó 1 1 0,5

K. Vízi teknősök

Teknős hossza
cm
Minimális
vízfelület
m2
Egy állatra jutó minimális vízfelület
csoportos tartásnál
m2
Minimális
vízmélység
m

1. 10-ig 0,09 0,015 0,1

2. 10-t meghaladótól 15-ig 0,12 0,02 0,2

3. 15-t meghaladótól 30-ig 0,5 0,125 0,3

4. 30-t meghaladó 1 0,5 0,35

L. Madarak

A tartási terület szélessége a madár hosszánál, illetve szárnyfesztávolságánál legalább kétszer nagyobb kell, hogy legyen, de minimum 35 cm.

Madár hossza
cm
Minimális
terület
m2
Egy madárra jutó
minimális terület
csoportos tartásnál
m2
Leghosszabb oldal
minimális mérete
m
Minimális
magasság
m

1. 15-ig 0,15 0,03 0,4 0,3

2. 15-t meghaladótól 20-ig 0,2 0,04 0,6 0,4

3. 20-t meghaladótól 45-ig 0,5 0,1 1,0 0,7

4. 45-t meghaladó 2,0 1,0 2,0 1,8

M. Rágcsálók

Állat faja Minimális
terület
m2
Egy állatra jutó
minimális terület
csoportos tartásnál
m2
Legrövidebb oldal
minimális hossza
m
Minimális
magasság
m

1. Tengerimalac 0,15 0,05 0,4 0,25

2. Aranyhörcsög 0,09 0,015 0,25 0,2

3. Törpehörcsög 0,09 0,015 0,2 0,2

4. Csincsilla, mókusok 0,4 0,2 0,4 0,7

5. Degu 0,3 0,15 0,4 0,4

6. Patkány 0,18 0,03 0,3 0,3

7. Futóegér és egyéb egerek 0,2 0,04 0,25 0,2

N. Nyulak

Fajta mérete
(tömeg kg)
Minimális
terület
m2
Egy állatra jutó
minimális terület
csoportos tartásnál
m2
Legrövidebb oldal
minimális hossza
m
Minimális
magasság
m

1. 3-t el nem érő 0,5 0,25 0,5 0,5

2. 3-tól 5-ig 0,7 0,35 0,6 0,6

3. 5-t meghaladó 0,9 0,45 0,7 0,7

O.75 Görény

Minimális terület
m2
Egy állatra jutó minimális
terület csoportos tartásnál
m2
Legrövidebb oldal
minimális hossza
m
Minimális
magasság
m

0,5 0,25 0,5 1

4. számú melléklet a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez76

Az eb által okozott sérülés A 17/C. § (3) és (4) bekezdéseinek egyes esetekben alkalmazható jogkövetkezményei

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

kimenetele körülményei (4) a) (4) b) (4) c) (4) d) (5) a) (5) b)

a) 8 napon belül gyógyuló az ebbel nem egy háztartásban élő személynek X

b) 8 napon túl az ebbel egy háztartásban élő személynek X

c) gyógyuló közterületen, az ebbel nem egy háztartásban élő személynek X X X X X X

d) saját territóriumon, az ebbel nem egy háztartásban élő személynek X X

e) közterületen, kutyának X X

f) súlyos az ebbel egy háztartásban élő személynek X X X X

q) az ebbel nem egy háztartásban élő személynek X X X X X

h) közterületen, kutyának X X X X

i) saját territóriumon, kutyának X

j) közterületen, egyéb állatnak X

k) maradandó az ebbel egy háztartásban élő személynek X X X X X

l) az ebbel nem egy háztartásban élő személynek X X X X X

m) közterületen, kutyának X X X X

n) saját territóriumon, kutyának X X

o) közterületen, egyéb állatnak X X X

p) saját territóriumon, egyéb állatnak X X

q) halálos az ebbel egy háztartásban élő személynek X X X X X

r) az ebbel nem egy háztartásban élő személynek X X X X X

s) közterületen, kutyának X X X X X

t) saját territóriumon, kutyának X X

u) közterületen, egyéb állatnak X X X

v) saját territóriumon, egyéb állatnak X X

5. számú melléklet a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez77

A.

A veszélyes eb tartására kiadott engedély minimális adattartalma:

1. Az eb tulajdonosának neve, címe

2. Az ebtartó neve, születési helye, ideje, lakcíme, telefonszáma, elektronikus levélcíme

3. Az eb tartási helye (település, kerület, utca, házszám)

4. Az eb fajtája, születési ideje, neme, színe, hívóneve

5. Transzponderrel megjelölt eb esetén a transzponder sorszáma

6. Ivartalanított eb esetén az ivartalanítás időpontja

7. Az eb egyéb egyedi jellemzői

8. Az eb tartásának feltételei

B.

Az ivartalanítás és a transzponderrel történő megjelölés megtörténtéről kiállított igazolás minimális adattartalma:

1. Az eb tulajdonosának neve, címe

2. Az ebtartó neve, születési helye, ideje, lakcíme, telefonszáma, elektronikus levélcíme

3. Az eb tartási helye (település, kerület, utca, házszám)

4. Az eb fajtája, születési ideje, neme, színe, hívóneve

5. A beültetett transzponder sorszáma

6. Az ivartalanítás időpontja

7. Az eb egyéb egyedi jellemzői

Forrás: Complex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Share

Az állatvédelmi bírságról

2013. január 29.

244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet az állatvédelmi bírságról

2013.01.29-i állapot

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. §-a (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. §1

2. §2 (1) A bírság alapösszege tizenötezer forint.

(2) A bírság mértékének megállapításához a bírság alapösszegét – a jogsértés körülményeitől függően – meg kell szorozni az 1-4. melléklet szerinti szorzókkal.

(3) Több tényállás együttes fennállása esetén az egy táblázatban található szorzókat táblázatonként összeadva kell a mellékletre vonatkozó értéket megállapítani.

(4) A mellékletenként kapott szorzókat összeszorozva kapott számmal meg kell szorozni a bírság alapösszegét, amely által kapott szorzat a bírság mértéke.

(5) Amennyiben a bírság kiszabására okot adó jogsértés közvetlenül nem befolyásolja az állat jólétét vagy tíz vagy annál kevesebb gerinces állat egyedét érinti, úgy a 2. melléklet szerint alkalmazandó szorzó 1.

(6) Ha a jogsértést okozó cselekményt szándékosan követték el, az adott tényálláshoz tartozó legmagasabb szorzót vagy szorzókat kell alkalmazni.

3. §3 (1) Az állatvédelmi képzés, illetőleg annak hátralévő része helyébe lépő állatvédelmi bírság mértékét úgy kell megállapítani, hogy egy nap képzésen való részvételnek ötvenezer forint állatvédelmi bírság felel meg.

(2) Az állatvédelmi képzésen való részvétel állatvédelmi bírságra történő átváltása esetén a bírság összege legalább százezer forint.

4. §4 Azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de nem haladhatja meg az adott jogsértés esetén kiszabható bírság legmagasabb mértékét.

5. §5

6. § Ez a rendelet 1999. április 1. napján lép hatályba.

7. §6 Ez a rendelet a macska- és kutyaprém, valamint az ilyen prémet tartalmazó termékek forgalomba hozatalának, a Közösségbe történő behozatalának, illetve onnan történő kivitelének tilalmáról szóló 2007. december 11-i, 1523/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

1. melléklet a 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelethez7

Az állatvédelmi bírság tételes mértékének megállapítása során alkalmazandó, állatcsoporthoz köthető szorzók

1.
A bírság kiszabására okot adó jogsértés elszenvedője
2.
Mulasztó
3.
Alkalmazan-dó szorzó

a) természetvédelmi oltalom vagy nemzetközi aa) természetes személy 2-4

egyezmény védelme alatt álló állat ab) jogi személy és más gazdálkodó szervezet 4-8

b) kutatási, kísérleti célra szolgáló állat, ba) természetes személy 2-4

veszélyes állat, szállított állat bb) jogi személy és más gazdálkodó szervezet 3-7

c) nagy létszámú állattartó telepen, gazdasági ca) természetes személy 1-3

haszon céljából tartott állat cb) jogi személy és más gazdálkodó szervezet 2-6

d) kis létszámú állattartó telepen, gazdasági da) természetes személy 1-3

haszon céljából tartott állat db) jogi személy és más gazdálkodó szervezet 1-5

e) fogságban – nem kedvtelésből – tartott, nem ea) természetes személy 1-3

háziasított állat, beleértve a cirkuszi és állatkerti állatokat eb) jogi személy és más gazdálkodó szervezet 2-6

f) kedvtelésből tartott állat fa) természetes személy 1-3

fb) jogi személy és más gazdálkodó szervezet 1-5

g) egyéb, az Ávt. hatálya alá tartozó állat ga) természetes személy 1-2

gb) jogi személy és más gazdálkodó szervezet 1-5

2. melléklet a 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelethez8

Az állatvédelmi bírság tételes mértékének megállapítása során alkalmazandó, állatlétszámhoz köthető szorzók

1. A bírság kiszabására okot adó jogsértés tíznél több gerinces állat egyedét érinti, és ez a tartott populáció 2. Alkalmazandó szorzó

a) legfeljebb 20%-a 1

b) több mint 20%, de legfeljebb 40%-a 1,5

c) több mint 40%, de legfeljebb 60%-a 2

d) több mint 60%, de legfeljebb 80%-a 2,5

e) több mint 80%-a 3

3. melléklet a 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelethez9

Az állatvédelmi bírság tételes mértékének megállapítása során alkalmazandó egyes szorzók

1. A mulasztó 2. Alkalmazandó szorzó

a) engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül, vagy az engedélyben leírtaktól eltérően folytatott 3

b) a képzettséghez, gyakorlathoz kötött beavatkozást a feltételeknek való megfelelés nélkül végezte el 3

c) az állat rendszeres ellenőrzését elmulasztotta 3

d) a kötelezően előírt dokumentációt, adatszolgáltatást, adatrögzítést, adatregisztrációt nem, vagy nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően teljesítette 2

e) a hatóság által előírt intézkedést nem, vagy hiányosan teljesítette 2

f) az állat kötelező egyedi jelölését nem végezte el 3

g) ember egészségét, testi épségét veszélyeztette 5

4. melléklet a 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelethez10

Az állatvédelmi bírság tételes mértékének megállapítása során alkalmazandó minősített esetek és szorzók

1. A mulasztó 2. Alkalmazandó szorzó

a) állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül oltotta ki 10

b) állatot kínzott 10

c) az állat tulajdonjogával, tartásával felhagyott, az állatot elűzte, elhagyta, kitette 10

d) az állatot emberre vagy állatra uszította, állatviadalra idomította, állatviadalt szervezett, tartott, továbbá az állatviadalra fogadást szervezett, az állatviadalon közreműködött, részt vett, fogadást kötött, állatviadal céljára állatot tenyésztett, képzett, idomított, forgalmazott, vagy épületet, földterületet, eszközt rendelkezésre bocsátott 10

e) az állatot károsította 8

f) az állatot olyan teljesítményre kényszerítette, amely felismerhetően meghaladta annak teljesítőképességét 8

g) az állatot természetellenes vagy önpusztító tevékenységre szoktatta 8

h) az állat szökésének megakadályozásáról nem, vagy nem megfelelően gondoskodott 6

i) az állat biztonságos elhelyezéséről nem gondoskodott 6

j) az előírt férőhely-igényeket nem teljesítette, az állat mozgását a megengedettől eltérően korlátozta 5

k) az állat helytelen takarmányozása által annak egészségét veszélyeztette 5

l) az állatot annak kíméletét nem biztosító módon mozgatta, terelte 5

m) szállításkor a rakodási sűrűséget helytelenül határozta meg 8

n) a szállítási és pihentetési időket helytelenül választotta meg 8

o) szállításkor egyéb körülményt helytelenül választott meg 5

p) az állat életének kioltása előtt kábítási kötelezettséget mulasztott 8

q) érzéstelenítési kötelezettség alá tartozó beavatkozást érzéstelenítés nélkül végzett 5

r) az állat küllemét sebészeti úton, nem engedélyezett módon változtatta meg 6

s) az állat egészségét veszélyeztető szert alkalmazott, vagy állatgyógyászati terméket indikáció vagy állatorvosi utasítás nélkül alkalmazott 2

t) az állat állat-egészségügyi ellátásáról nem gondoskodott 3

u) egyéb jogszabályban foglalt állatjóléti kötelezettségét megsértette 2-4

Share

A települési önkormányzat jegyzőjének feladatairól

2013. január 29.

245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet

a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről


2013.01.29-én aktuális:


Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Átv.) 49. §-a (3) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

Az állatok védelmével összefüggő feladatok

1. § (1)1

(2)2 A rendőrség képviselője a veszélyes állatokkal kapcsolatban megtartott helyszíni szemlén köteles részt venni.

(3) A jegyzőnek az (1)-(2) bekezdésben meghatározott jogköre nem terjed ki az Átv. 2. §-a (1) bekezdésének b) és g) pontjában említett állatokra, amelyeknek védelméről és kíméletéről külön jogszabályok rendelkeznek.

2. §3 A jegyző az állattartót az állat megfelelő és biztonságos elhelyezése, valamint szökésének megakadályozása érdekében meghatározott építési munka elvégzésére kötelezheti.

3. §4 Ha a jegyző, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) az Átv. 6-8. §-aiban meghatározott rendelkezések megsértését észleli, illetve ezek megsértése miatt hozzá bejelentés érkezik, köteles haladéktalanul eljárni vagy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság intézkedését kezdeményezni.

4. § (1) A jegyző az állatvédelmi és az állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót az állatok védelme érdekében.

(2)5 A jegyző az (1) bekezdés szerinti határozatát, ha az természetvédelmi oltalom alatt álló állatot érint, köteles közölni a természetvédelmi hatósággal is.

5. § Az állattartás céljára szolgáló létesítmények elhelyezésére, építésére és karbantartására az építésügyi, az állat-egészségügyi, a környezet- és természetvédelmi, valamint a közegészségügyi jogszabályok rendelkezései az irányadók.

Az állatok nyilvántartása

6. § A jegyző az önkormányzat illetékességi területén tartott veszélyes állatokról nyilvántartást vezet, amely a következő adatokat tartalmazza:

a)6 az Átv. 20. § (8) bekezdése szerinti adatokat,

b)7

c) az állat faját, fajtáját, esetleges egyedi azonosításra szolgáló adatait,

d) az állattartás kezdetének és megszűnésének időpontját,

e) az állattartásra vonatkozó hatósági határozatok számát, kibocsátójának megnevezését, továbbá

f) a veszélyes állat országba való behozatala esetén az állat származási (előző tartásának) helyét.

7. § (1)8 A járási hivatal, illetve a jegyző az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén – a (2) bekezdés szerinti állatok kivételével – az állattartást korlátozhatja, megtilthatja.

(2)9 Természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állat esetén a járási hivatal, illetve a jegyző kezdeményezi a természetvédelmi hatóságnál az állat tartásának korlátozását, illetve megtiltását.

8. § Ez a rendelet 1999. április 1. napján lép hatályba.

Share

Állatvédelem

2012. szeptember 4.


Share

Állatvédelmi törvény

2013. január 29.
A jogszabály mai napon (2013.I.29.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.

Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2014.VII.1. )

1998. évi XXVIII. törvény

az állatok védelméről és kíméletéről1

Az Országgyűlés

– annak tudatában, hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége,

– elismerve azt a megkülönböztetetten nagy értéket, amelyet az állatvilág egésze és annak egyedei jelentenek az emberiség számára,

– kifejezve azon szándékát, hogy Magyarország tevékeny módon részt vállaljon az állatok védelme és kímélete érdekében kifejtett nemzetközi erőfeszítésekből,

az állatok ésszerű védelmének és kíméletének biztosítása érdekében az alábbi törvényt alkotja:2

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. § E törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait.

A törvény hatálya

2. § E törvény hatálya kiterjed:

(1) a) a gazdasági haszon céljából tartott, igénybe vett állatokra;

b)3 a kutatási-kísérleti célra szolgáló állatokra, a diagnosztikai vizsgálat és az oltóanyag-termelés céljából tartott állatokra, a génbankként kezelt állatokra, a géntechnológiával módosított gerinces állatokra, valamint a tudományos ismeretterjesztés és az oktatási demonstráció céljából tartott állatokra;

c) a verseny- és sportcélra tartott állatokra;

d)4 a pásztorebekre, az őrző-, védő-, mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő és terápiás kutyákra;

e) a vadászatra alkalmazott állatokra, ha jogszabály másképpen nem rendelkezik;

f) a mutatványos vagy bemutatási célra szolgáló állatokra;

g)5 a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a közfeladatokat ellátó őrszolgálatok feladatainak ellátását szolgáló állatokra;

h) a kedvtelésből tartott állatokra;

i) a veszélyes állatokra, a háziasított állatok gazdátlan egyedeire (kóborállat), az állatkertekben, a vadaskertekben és a vadasparkokban élő (tenyésző) állatokra, továbbá a vadon élő fajok bármilyen célból fogva tartott egyedeire, ha külön jogszabály másként nem rendelkezik.

(2)6 E törvénynek az állat kíméletére, az állatkínzás és az állatkárosítás tilalmára, valamint a jó gazda gondosságára vonatkozó rendelkezéseit a vadon élő állatokra is alkalmazni kell. A halászható, horgászható halfajokra és a természetvédelmi oltalom alatt álló, illetőleg nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állatokra jogszabály eltérő rendelkezéseket is megállapíthat. E törvény rendelkezéseit a vadászható állatfajok tekintetében a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényben szereplő eltérésekkel kell alkalmazni.

Alapfogalmak

3. § E törvény alkalmazásában:

1.7 állattartó: az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli;

2. állat károsítása: az állat testi épségének, szervezetének, pszichikai állapotának vagy viselkedésének tartós, hátrányos megváltoztatása;

3.8 állatkert: a természet- és állatvédelmet szolgáló állandó létesítmény, ahol az állatokat évente folyamatosan hét napnál hosszabb időn keresztül a nagyközönség részére való bemutatás céljából tartják, és amely az ismeretterjesztést, oktatást és nevelést az ott élő állatok folyamatos és szakszerű bemutatásával, valamint tájékoztatással biztosítja; nem minősül állatkertnek a cirkuszi menazséria és az állatkereskedés;

4. állatkínzás: az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá az öröklődő betegségben szenvedő – nem kísérleti célra szánt – állategyed tenyésztése, szaporítása;

5. állatpanzió: olyan intézmény, amely díjazás ellenében vállalja állat meghatározott időre szóló megőrzését, felelősséget vállalva annak jó gazda gondosságával történő tartásáért, egészségéért, valamint az állatok és a környezetükben lévő emberek biztonságáért;

6.9 állatmenhely: az elkobzott vagy ideiglenesen megfigyelés alatt tartott állatok kivételével a gazdátlan állatok ideiglenes vagy állandó, ellenszolgáltatás nélkül történő elhelyezésének céljából működtetett intézmény;

7. beavatkozás az állaton: az állat fizikai, élettani vagy pszichikai állapotának megváltoztatása;

8. jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet);

9.10 állatkísérlet: állat kísérleti, oktatási vagy egyéb tudományos célból való felhasználása, amely az állatnak a helyes állatorvosi gyakorlat szerint kivitelezett tűszúrás által okozottal egyenértékű vagy annál magasabb szintű fájdalmat, szenvedést, kínt vagy maradandó károsodást okozhat, beleértve bármely olyan tevékenységet, amely állat születését – beleértve a kikelést – eredményezi ilyen körülmények közé, valamint az ilyen állapotot eredményező géntechnológiailag módosított fajtavonalak létrehozását és fenntartását; az állat ilyen felhasználása akkor is kísérletnek minősül, ha a fájdalom, szenvedés, kín vagy maradandó károsodás kiküszöbölése céljából érzéstelenítést, fájdalomcsillapítást vagy egyéb módszert sikeresen alkalmaznak; nem minősül állatkísérletnek a nem kísérleti jellegű, mezőgazdasági vagy állatorvosi tevékenység, illetve az állatok leölésének vagy megjelölésének a természettudományok által elfogadott korszerű, kevéssé fájdalmasnak tartott módszereinek alkalmazása, valamint az állatnak kizárólag a szervei vagy szövetei felhasználása céljából történő leölése;

10.11 állat életének megengedett módon való kioltása: az állat életének a legkisebb szenvedés okozásával, valamint a faj adottságainak figyelembevételével történő szakszerű és gyors kioltása;

11.12 cirkuszi menazséria: olyan, állatok tartására szolgáló létesítmény, amelyet cirkuszi előadásra, mutatványra betanított, illetve betanítandó állatokból álló állatsereglet tartására létesítettek, illetve tartanak fenn, és amely az állatok tartására a jogszabályi és a hatósági előírásoknak megfelelő létesítménnyel, berendezésekkel és eszközökkel, továbbá az állatok ellátására, betanítására, felügyeletére az ilyen előírásoknak megfelelő szakszemélyzettel rendelkezik;

12.13 állat kábítása: minden olyan szándékos eljárás, amelynek alkalmazása a tudat és az érzékelés fájdalom nélkül történő elvesztését okozza, beleértve a közvetlen halált okozó eljárásokat is;

13.14 beszállító: a tenyésztők kivételével bármely olyan természetes vagy jogi személy, aki kísérletben való felhasználás céljából, vagy szervek vagy szövetek tudományos célú felhasználása céljából állatot szállít.

II. Fejezet

AZ ÁLLAT VÉDELMÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Az állat tartásának általános szabályai

4. § (1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni.

(2) Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére és élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását.

(3) Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről.

5. § (1)15 Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról.

(2) A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét.

(3)16 A szabadban tartott állatok számára – azok természetes viselkedését is figyelembe véve – biztosítani kell olyan területet, illetve létesítményt, ahol azok veszély esetén, valamint az időjárás káros hatásaival és az egészségre ártalmas hatásokkal szemben védelmet találnak.

(4)17 Az állandóan zárt körülmények között tartott állat számára az állattartó köteles az állat szükségleteihez igazodó, megfelelő mozgásteret biztosítani.

(5)18 A gazdasági haszon céljából tartott állat tartása, szállítása és életének kioltása során előnyben kell részesíteni az állatkímélő technológiákat.

(6)19 A kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről köteles eltávolítani.

Az állat kímélete, az állatkínzás tilalma

6. § (1)20 Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, az állatot károsítani, így különösen az állatot nem szabad:

a) kínozni,

b) emberre vagy állatra uszítani, illetőleg állatviadalra idomítani,

c) kényszertakarmányozásra fogni, kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszerű táplálás esetét,

d) a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni,

e) a teljesítőképességét felismerhetően meghaladó teljesítményre kényszeríteni,

f) természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni.

(2)21 Az (1) bekezdés a) pontja nem terjed ki az érett libatoll házilagos vagy az engedélyezett technológia szerint végzett szedésére, illetve c) pontja a házilagos vagy az engedélyezett technológia szerinti liba- és kacsatömésre.

(3)22 A 2. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott állatok esetében az (1) bekezdés b) pontját a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell alkalmazni.

7. § (1)23 Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan megterhelése, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okozhat (a továbbiakban együtt: állatviadal). Tilos az állatviadal szervezése, tartása, továbbá az állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való közreműködés, részvétel, fogadáskötés.

(2) Tilos állatviadal céljára

a) állatot tartani, tenyészteni, kiképezni, idomítani, valamint más személynek átadni, vagy forgalmazni;

b)24 építményt, földterületet vagy egyéb helyet, anyagi eszközt más személy rendelkezésére bocsátani.

(3)25 Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a vadászatra alkalmazott állatnak jogszerűen történő kiképzésére, vadászaton való alkalmazására.

8. § Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos.

8/A. §26 Élő állatot nyereményjáték díjaként csak e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet használni, amennyiben az állat elhelyezésének és tartásának feltételei biztosítottak.

8/B. §27 Állatot a nemi vágy kielégítésére irányuló cselekmény során felhasználni tilos.

Beavatkozás az állaton

9. § (1)28 Az állaton fájdalommal vagy károsodással járó beavatkozást – az állat érdekében szükséges azonnali beavatkozások kivételével – kizárólag szakirányú végzettséggel, illetve az állattartók körében szokásos beavatkozás esetében csak gyakorlattal rendelkező személy végezhet.

(2) Beavatkozás érzéstelenítés nélkül csak akkor végezhető, ha az érzéstelenítés, illetőleg az ehhez szükséges rögzítés legalább akkora fájdalommal járna mint a beavatkozás. A gazdasági haszon céljából tartott állaton érzéstelenítés nélkül végezhető beavatkozásokról külön jogszabály rendelkezik.

(3)29

10. §30 (1) Az állaton minden olyan beavatkozást el kell végezni, amelynek elmulasztása az állat fájdalmát, szenvedését idézi elő, az állatnak sérülést okoz, vagy az állat károsodásához vezet.

(2) Az állaton küllemének megváltoztatása érdekében, továbbá más, nem az állat egészsége vagy későbbi egészségkárosodásának megelőzése céljából történő sebészeti beavatkozás – az ivartalanítás, valamint e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott további beavatkozás kivételével – nem végezhető.

(3) Az állat megjelölésénél az állat számára a legkisebb fájdalommal járó megoldást kell alkalmazni.

Az állat életének kioltása

11. §31 (1) Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható oknak, körülménynek minősül különösen az élelmezési cél vágóállat esetében, a prém termelése, az állományszabályozás, a gyógyíthatatlan betegség, illetve sérülés, a fertőző betegségek felszámolása, valamint az azok ellen való védekezés, a kártevők irtása, a másként el nem hárítható támadás megakadályozása, a tudományos kutatás, valamint közegészségügyi veszély elhárítása. Eb és macska tekintetében az élelmezési cél, illetve a prém termelése nem minősül elfogadható oknak, körülménynek, továbbá tilos e fajok élelmiszerként és prémként történő felhasználása.

(2) Tilos macska vagy eb prémjét, valamint az ilyen prémet tartalmazó terméket forgalomba hozni, értékesítés céljából tartani, értékesítésre felajánlani vagy terjeszteni, vagy azt az ország területére behozni, illetve onnan kivinni, kivéve, ha az valamely közösségi jogi aktus alapján oktatási vagy preparálási célból engedélyezett.

12. § (1) Az állat életének kioltása – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – kizárólag kábítás után történhet.

(2) A kábítási kötelezettség nem vonatkozik a gerinctelen állatokra, a háztartásban élelmezési célra levágott baromfira, nyúlra, valamint arra az esetre, ha az állat életének kioltását szükséghelyzet indokolja. Ezekben az esetekben is gondoskodni kell azonban arról, hogy az állat életének kioltása szakszerű gyorsasággal és a legkisebb szenvedéssel járjon.

(3) Külön jogszabály rendelkezik az állati élet olyan módon történő kioltásáról, amelynél az előzetes kábítás nem kötelező, ha az eljárás azonnali teljes öntudatvesztést és érzéketlenséget vagy halált okoz.

III. Fejezet

EGYES ÁLLATOK VÉDELMÉNEK KÜLÖN SZABÁLYAI

A vágóállat tartása és kímélete

13. §32 (1) A vágóállatok körét külön jogszabály állapítja meg.

(2) E fejezet előírásai nem vonatkoznak az engedélyezett tudományos kísérletekre, valamint a vadon élő állatok elejtésére.

14. § (1) A vágóhídnak – kivéve a nyúl-, a prémesállat-, valamint a baromfivágóhidakat – rendelkeznie kell etető- és itatóvályúval felszerelt, szükség esetén az állatok megkötéséhez szükséges eszközökkel is ellátott fedett területtel.

(2) A fajából, neméből, életkorából adódóan, vagy egyéb okból egymással szemben ellenségesen viselkedő állatokat egymástól el kell különíteni.

(3)33 A vágóhidak kialakításának, berendezéseinek és felszerelésének, valamint azok működésének biztosítania kell az állatok kíméletét mindenfajta elkerülhető izgalomtól, fájdalomtól és szenvedéstől.

15. § Ha az állatot a vágóhídra érkezését követően nem vágják le azonnal, úgy várakoztatása idejére biztosítani kell ellátását és nyugodt pihenését.

16. § A vágóhídon a vágóállat állapotát és egészségét a megérkezéskor, a várakoztatott állatot pedig szükség szerint ellenőrizni kell. A beteg, elgyengült vagy sérült állatot haladéktalanul el kell különíteni, és gondoskodni kell elkülönített levágásáról.

17. § A kábítás nélküli állatvágás esetén az állatot levágás előtt úgy kell lefogni, amely alkalmas arra, hogy az megkímélje minden elkerülhető fájdalomtól.

18. §34 A kábítást úgy kell elvégezni, hogy annak hatása fennmaradjon, amíg a levágást követően az állat ki nem vérzik.

19. § Az állat vágására külön jogszabály eltérően rendelkezhet a következő esetekben:

a) szárnyas állat és nyúl vágása, azonnali halált okozó módszerrel;

b) kényszervágás, ha a kábításra nincs lehetőség;

c) prémes állatok, tenyésztett vad leölése;

d) rituális vágás.

A szőrméjükért tenyésztett fajok tartása35

19/A. §36 (1) Állatot szőrméjéért tartani, tenyészteni, szaporítani csak e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott fajok esetében és feltételekkel szabad.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megszegésével tartott állatot az állatvédelmi hatóság elkobozza, majd – amennyiben állatkertben történő elhelyezésük nem megoldható – az állat tulajdonosának költségére gondoskodik az állat életének megengedett módon történő kioltásáról.

A veszélyes állatfajok egyedeinek tartása37

20. § (1)38

(2)39 A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó veszélyes állat tartására, szaporítására az állatvédelmi hatóság adhat engedélyt. Az engedély kizárólag abban az esetben adható meg, ha a tartás, illetve szaporítás a környezet nyugalmát és biztonságát nem sérti vagy veszélyezteti, és az egyed tartási feltételei – ideértve a tartáshoz, illetve szaporításhoz szükséges szakismeretet is – biztosítottak. Az engedélyben – ha az állat azonosíthatósága megoldható – rendelkezni kell a veszélyes állat azonosíthatóságának módjáról.

(3)40 A természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat tartását, szaporítását a természetvédelmi hatóság engedélyezi.

(4) A veszélyes állat tartási helyéül szolgáló ingatlanon, ingatlanrészen az állat fajának feltüntetésével a veszélyre felhívó jól látható tartós jelzést kell elhelyezni.

(5) Az állattartó veszélyes állatát közterületen csak átmenetileg, közvetlen és állandó felügyelettel, ember és állat életét, testi épségét nem veszélyeztetve tarthatja.

(6) A veszélyes állat tartójának gondoskodnia kell arról, hogy az állat közterületre vagy más magánterületére ne juthasson be. Ennek hiányában tartási engedély nem adható.

(7)41 A veszélyes állat tartását, illetőleg szaporítását jogszabály vagy hatósági határozat megtilthatja, illetve feltételhez kötheti. A veszélyes állatok körét, valamint tartásuk, szaporításuk, illetve a veszélyes állattá nyilvánítás feltételeit külön jogszabály állapítja meg.

(8)42 Az állatvédelmi hatóság a (2) bekezdésben, a természetvédelmi hatóság a (3) bekezdésben leírt veszélyes állat vonatkozásában nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az állat tulajdonosának és tartójának nevét, címét, valamint az állat azonosítását szolgáló adatokat és az állat tartási helyének adatait.

21. §43 (1)44 A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó veszélyes állatnak az országba való behozatalához az állatvédelmi hatóság tartási engedélye szükséges. Az állatvédelmi hatóság a határozatát a rendőrségnek megküldi.

(2)45 A természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat országba való behozatalához a természetvédelmi hatóság tartási engedélye szükséges.

(3)46

22. § (1) Veszélyes állat elidegenítése, felügyeletének átengedése hatósági engedélyhez kötött. Az engedélyezésre a veszélyes állat tartásának engedélyezésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2)47 A veszélyes állat tartója a veszélyes állat

a)48 eltűnését az állatvédelmi hatóságnak és a rendőrhatóságnak, a természetvédelmi oltalom alatt álló, illetőleg nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat esetében a természetvédelmi hatóságnak is,

b)49 elhullását az állatvédelmi hatóságnak és az állatorvosnak

haladéktalanul köteles bejelenteni.

(3)50 Nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat eltűnését, elhullását a veszélyes állat tartója 15 napon belül a természetvédelmi hatóságnak köteles bejelenteni.

23. §51 (1)52 Ha a veszélyes állat tartója az engedélyben foglalt feltételeket nem, vagy nem megfelelően teljesíti, illetve veszélyes állatot engedély nélkül tart, vagy behoz az országba, az állatvédelmi hatóság, illetve természetvédelmi oltalom alatt álló, vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat esetében a természetvédelmi hatóság – a tulajdonos költségére, a feltételek biztosításáig – a veszélyes állat állatkertbe vagy más megfelelő helyre való szállítását rendelheti el, vagy egyéb megfelelő intézkedést hozhat.

(2)53 Ha az állattartó az állatvédelmi hatóság, illetve – természetvédelmi oltalom alatt álló vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat esetében – a természetvédelmi hatóság által előírt időpontig gondoskodik a jogszabályszerű állattartási feltételek biztosításáról, úgy az (1) bekezdés szerint elszállított állatot részére vissza kell szolgáltatni, ellenkező esetben az állatvédelmi hatóság, illetve – természetvédelmi oltalom alatt álló vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat esetében – a természetvédelmi hatóság az állatot elkobozza. Az állatvédelmi hatóság, illetve – természetvédelmi oltalom alatt álló vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat esetében – a természetvédelmi hatóság gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, vagy ha ezt jogszabály kizárja vagy ez eredménytelen, az állat végleges elhelyezéséről. Ha az állat végleges elhelyezése csak rendszeres költségráfordítással biztosítható, a korábbi tulajdonos a jogsértés súlyától, ismétlődésétől függően legfeljebb 12 hónapra jutó költség fizetésére kötelezhető. Az elhelyezés eredménytelensége esetén – hat hónap elteltével – az állat életét megengedett módon ki lehet oltani.

24. § A veszélyes állat tartójának felelősségére a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytatókra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

Eb által okozott fizikai sérülés, eb veszélyesnek minősítése és a veszélyes eb tartása54

24/A. §55 (1) Az állatvédelmi hatóság az ebet egyedileg veszélyesnek minősítheti, amennyiben

a) az eb fizikai sérülést okozott, és megvalósulnak a veszélyesnek minősítés e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételei, vagy

b) az eb fizikai vagy pszichikai állapota alapján feltételezhető, hogy az embernek fizikai sérülést okozhat, és ez a veszélyhelyzet kizárólag az eb veszélyesnek minősítésével hárítható el.

(2) Veszélyes eb az állatvédelmi hatóság által egyedileg veszélyesnek minősített eb.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárásba be kell vonni az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértőt.

(4) Veszélyes eb kizárólag az állatvédelmi hatóság által kiadott engedéllyel, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon, ivartalanítva és elektronikus azonosítóval (a továbbiakban: transzponder) megjelölve tartható.

(5) Tilos veszélyes ebnek bármely módon való szaporítása, tenyésztése – ideértve a vétlen szaporulatot is -, kiállítása, bármely formában történő versenyeztetése, őrző-védő feladatokra való tartása, képzése és alkalmazása, az országba való behozatala, az országból történő kivitele.

(6) A veszélyes ebet polgári jogi szempontból vadállatnak kell tekinteni.

(7) Az e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabály szerinti eljárásokban az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértőként az a személy járhat el, aki az állatvédelmi hatóságtól erre engedélyt kapott. Az engedélyezéssel egyidejűleg az állatvédelmi hatóság nyilvántartásba veszi a szakértőt. A nyilvántartás tartalmazza az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértők természetes személyazonosító adatait. Az állatvédelmi hatóság a honlapján közzéteszi a szakértői névjegyzékben szereplő személy nevét, telefonos elérhetőségét, valamint elektronikus levélcímét.

(8) A település jegyzője kérheti az állatvédelmi hatóságtól az eb egyedi veszélyessé minősítését.

24/B. §56 (1) Az állatvédelmi hatóság a 24/A. § szerinti engedélyezési eljárásban jogosult kezelni

a) az eb tulajdonosának nevét és címét,

b) az eb felügyeletét ellátó természetes személy (továbbiakban: ebtartó) nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, telefonszámát, elektronikus levélcímét,

c) az eb tartási helyét (település, kerület, utca, házszám),

d) az eb fajtáját, születési idejét, nemét, színét, hívónevét,

e) a transzponder sorszámát,

f) az ivartalanítás időpontját,

g) az eb egyéb egyedi jellemzőit.

(2) Az állatvédelmi hatóság az (1) bekezdésben foglalt adatokról a veszélyes ebek hatékony azonosítása érdekében nyilvántartást vezet.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt adatokat az eb elpusztulásától, elvesztésétől, valamint tulajdonosváltásától számított három évig kell nyilvántartani.

(4) Az ebet veszélyesnek minősítő állatvédelmi hatóság a veszélyesnek minősítés tényét 8 napon belül köteles bejelenteni a transzponderrel megjelölt ebek adatait nyilvántartó országos elektronikus adatbázis működtetőjének.

24/C. §57 (1) Az állatvédelmi hatóság elrendeli az eb életének kioltását, amennyiben az halálos kimenetelű sérülést okoz embernek, és az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértő megállapítja, hogy az eb viselkedése egyértelműen a sérülés okozására irányult.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az állatvédelmi hatóság elrendeli a veszélyes eb életének kioltását, amennyiben

a) a veszélyesnek minősítő határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem kérelmezik az eb tartásának engedélyezését,

b) a tartási engedélyében meghatározott biztonságos tartási feltételek az engedélyben előírt határidőig, de legkésőbb az engedély kiadásától számított 30. napig nem teljesülnek,

c) az eb ivartalanítása és transzponderrel való megjelölése a tartási engedély kiadásától számított 30 napon belül nem történik meg,

d) az eb a tartási engedélyben meghatározott biztonságos tartási feltételek teljesítéséig embernek fizikai sérülést okoz,

e) az ebre vonatkozó tartási szabályokat megszegik, és emiatt az eb embernek fizikai sérülést okoz,

f) az ebet az engedélyezett tartási helyen, és az ebtartó felügyeletén kívül fogják be második alkalommal, vagy

g) annak tulajdonosa vagy az ebtartó ellen indított büntető- vagy szabálysértési eljárás során az állatot jogerős határozattal elkobozzák.

(3) Az állatvédelmi hatóság elrendelheti az eb életének kioltását, amennyiben az súlyos vagy maradandó sérülést okoz embernek, tartója 14 napon belül nem válik ismertté, viselkedésproblémáinak megfelelő kezelése nem biztosított, és az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértő megállapítja, hogy az eb viselkedése egyértelműen a sérülés okozására irányult.

(4) Az állatvédelmi hatóság az eb azonnali elkobzását, elszállítását és megfelelő helyen való tartását, valamint transzponderrel való megjelölését

a) rendelheti el, amennyiben az súlyos vagy maradandó kimenetelű sérülést okoz embernek;

b) rendeli el, amennyiben az halálos kimenetelű sérülést okoz embernek, vagy amennyiben az ebtartó veszélyes eb tartási engedélyét visszavonják.

(5) A jogerős határozattal elrendelt ivartalanítás, transzponderrel történő megjelölés, elkobzás, szállítás, tartás és az eb élete kioltásának költségei az eb tulajdonosát terhelik.

Az ország őshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes állatokkal kapcsolatos tilalmak58

24/F. §59 Az ország őshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes, külön jogszabályban meghatározott állatok kedvtelésből való tartása, szaporítása és forgalomba hozatala tilos. A tilalom megszegésével tartott állatot az állatvédelmi hatóság elkobozza, majd gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, ha ezt jogszabály kizárja vagy az eredménytelen, az állat végleges elhelyezéséről. Ha az állat végleges elhelyezése csak rendszeres költségráfordítással biztosítható, a korábbi tulajdonos a jogsértés súlyától, ismétlődésétől függően legfeljebb 12 hónapra jutó költség fizetésére kötelezhető. Az elhelyezés eredménytelensége esetén az állat életét megengedett módon ki lehet oltani.

IV. Fejezet

A KÍSÉRLETI, OKTATÁSI VAGY EGYÉB TUDOMÁNYOS CÉLLAL TARTOTT ÁLLATOKRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK60

Az állatkísérlet végzésének általános szabályai61

25. §62 Az e fejezetben foglalt előírásokat kizárólag a gerinces állatokon és lábasfejűeken végzett kísérletekre kell alkalmazni. E kísérletek végzésének részletes szabályait e törvény végrehajtására kiadott rendelet állapítja meg.

26. §63 (1) Állatkísérlet – e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetek kivételével – kizárólag nyilvántartásba vett intézményben, engedély alapján végezhető.

(2) Állatkísérlet kizárólag akkor engedélyezhető, ha annak elvégzését

a) alapkutatás,

b) transzlációs vagy alkalmazott kutatás az alábbi célok bármelyikével:

ba) emberek, állatok vagy növények betegségeinek, egészségi rendellenességeinek vagy más kóros elváltozásainak, azok hatásainak elkerülése, megelőzése, felismerése vagy kezelése,

bb) emberek, állatok vagy növények élettani állapotának feltárása, értékelése, szabályozása vagy módosítása, vagy

bc) az állatok jóléte és a mezőgazdasági célból tartott állatok termelési feltételeinek javítása,

c) a b) pontban foglalt bármely célból gyógyszerek, élelmiszerek és takarmányok, valamint egyéb anyagok vagy termékek kifejlesztése vagy gyártása, azok minőségének, hatékonyságának és biztonságosságának ellenőrzése,

d) a természetes környezet védelme,

e) a fajok megőrzésére irányuló kutatás,

f) felsőoktatás vagy a szakmai készségek megszerzése, fenntartása vagy fejlesztése céljából folyó képzés, vagy

g) igazságügyi orvostani vizsgálat elvégzése

teszi szükségessé.

(3) Szépítőszer, dohány- és egyéb élvezeti cikk, fegyver, ennek alkatrésze, továbbá lőszer előállítása céljából tervezett kísérletre engedély nem adható.

27. §64 (1) Amennyiben lehetséges, az állatkísérlet helyett élő állatok felhasználását nem igénylő, tudományosan elfogadott módszert vagy vizsgálati stratégiát kell alkalmazni.

(2) Az állatkísérlet során felhasznált állatok számát a lehető legnagyobb – a kísérlet eredményességét még nem veszélyeztető – mértékben csökkenteni kell.

(3) A tenyésztés, szaporítás, elhelyezés és gondozás, valamint a kísérlet során alkalmazott módszerek tökéletesítésére kell törekedni az állati fájdalom, szenvedés, kín vagy maradandó egészségkárosodás elkerülése vagy a lehető legkisebb mértékűre csökkentése érdekében.

28. §65 (1) Az állatot feltételezhetően érő fájdalom, szenvedés, kín vagy maradandó egészségkárosodás mértéke alapján – e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott módon – minden kísérletet esetileg, e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott kritériumok alapján a következő kategóriák valamelyikébe kell besorolni:

a) érzéstelenítéses-túlaltatásos,

b) enyhe,

c) mérsékelt,

d) súlyos.

(2) Olyan kísérlet, amely súlyos, várhatóan hosszú ideig tartó és semmilyen módon nem enyhíthető fájdalommal, szenvedéssel vagy kínnal jár, – e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetek kivételével – nem végezhető.

29. §66 (1) Állatkísérlet kizárólag olyan felelős személy vezetésével végezhető, aki e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott végzettséggel, szakértelemmel és gyakorlattal rendelkezik.

(2) Állatkísérletet az végezhet, a kísérleti állatot az gondozhatja, az állat életét az olthatja ki, aki erre képesítő, e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott oktatásban részesült.

30. §67 (1) Kísérlet céljára az állatvédelmi hatóság által engedélyezett állatot szabad felhasználni.

(2) Az emberszabású majmok kísérleti célú felhasználása tilos.

(3) Nem emberszabású főemlősök kísérleti célú felhasználása csak e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén engedélyezhető.

(4) Háziasított állatfaj kóbor egyedét, valamint vadon befogott állatot – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – kísérlet céljára felhasználni nem szabad.

(5) Természetvédelmi oltalom alatt álló vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állatfaj egyedén – a (2) és (3) bekezdés szerinti kivételekkel – kísérlet végzése akkor engedélyezhető, ha

a) a kísérlet elvégzését a 26. § (2) bekezdés e) pontja szerinti cél teszi szükségessé, vagy

b) a kísérlet a 26. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja, vagy c) pontja alá tartozik, a kísérletre károsító vagy potenciálisan életveszélyes emberi klinikai állapotok elkerülése, megelőzése, diagnózisa vagy kezelése érdekében kerül sor, és a felhasznált állat fogságban tenyésztett állat utóda, valamint tudományos indokok alapján a kísérlet természetvédelmi oltalom alatt nem álló vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó állatfaj felhasználásával nem vezetne eredményre.

(6) Az állatvédelmi hatóság e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén mentességet adhat a (4) bekezdés alkalmazása alól.

31. §68 (1) Kísérleti célra állatot tenyészteni, szaporítani, beszállítani, tartani az állatvédelmi hatóság engedélyével szabad. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező természetes személyazonosító adatait.

(2) Az állatvédelmi hatóság a kísérleti állatot tenyésztőt, beszállítót, tartót és a tenyésztő, tartó létesítményt is nyilvántartásba veszi.

(3) Az engedélyben és a nyilvántartásban meg kell jelölni

a) a törvényben és e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak betartásáért felelős személy,

b) a létesítményben található állatok jólétének és gondozásának felügyeletéért felelős személy,

c) az állatok jólétével és kezelésével kapcsolatban tanácsadói feladatokat ellátó, a laborállat-gyógyászatban jártas állatorvos vagy megfelelően képzett szakértő,

d) a munkahelyi állatjóléti bizottság elnökének

személyes adatai közül a nevét, levelezési címét és az elektronikus levélcímét.

(4) Aki kísérleti állatot tenyészt, szaporít, beszállít vagy felhasznál, köteles nyilvántartást vezetni azon személyek nevéről és címéről, akiktől az állatokat beszerezte és akiknek az állatokat továbbadta. A nyilvántartásban szereplő adatokat öt évig meg kell őrizni.

Az állatkísérletek engedélyezése69

32. §70 (1) Az állatkísérlet engedélyezése iránti kérelmet az állatvédelmi hatóságnak kell elektronikus úton benyújtani.

(2) Az állatvédelmi hatóság az állatkísérlet végzését határozott időre engedélyezi.

(3) Az állatvédelmi hatóság nyilvántartást vezet a kísérlet végrehajtásáért felelős személyek nevéről, levelezési címéről és elektronikus levélcíméről.

(4) Az engedélyezés során – a kérelmező által benyújtott dokumentáció, továbbá e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti szakértői testület véleménye alapján – különösen figyelembe kell venni:

a) az állatkísérlet elvégzésének indokoltságát és tudományos megalapozottságát, figyelemmel az állatkísérlet helyett élő állatok felhasználását nem igénylő módszerek alkalmazásának követelményére,

b) az alkalmazott korszerű módszertan indokoltságát és tudományos megalapozottságát az állatlétszám, a fájdalom, szenvedés, kín és maradandó károsodás lehető legkisebb mértékűre csökkentésének érvényesülése szempontjából,

c) az állatoknak szenvedés, fájdalom vagy kín formájában okozott ártalmat indokolttá teszi-e a várt eredmény – az etikai megfontolásokat is figyelembe véve -, és végeredményben az emberek, állatok és a környezet javát szolgálhatja-e, valamint

d) a kísérlet személyi és tárgyi feltételeinek rendelkezésre állását.

(5) Állatkísérlet engedélyezése iránti kérelem elbírálása során a szakértői testület munkájában nem vehet részt az,

a) akinek a kérelmére indult az eljárás,

b) akinek a kísérlet engedélyezéséhez érdeke fűződik, vagy

c) aki az a) és b) pontban szereplő személlyel olyan viszonyban áll, amely a testületben való feladata ellátásához szükséges elfogulatlanságát veszélyezteti.

33. §71 (1) Az állatvédelmi hatóság az állatkísérletek végzéséről szóló jogszabályok, illetve a kérelemben foglalt és jóváhagyott feltételek vagy az engedélyben előírtak meg nem tartása esetén a kísérlet végzését az észlelt hiányosság megszüntetéséig felfüggesztheti, illetve a kísérletre vonatkozó engedélyt visszavonhatja.

(2) Az állatvédelmi hatóság a kísérleti állatok tartásának körülményeiről szóló jogszabályok megsértése, illetve a tartási, tenyésztési engedélyben előírtak meg nem tartása esetén kötelezi az állattartót az észlelt hiányosságok kijavítására, illetve a jogsértés súlyától, a jogsértő állapot időtartamától, ismétlődésétől, és különösen az állatnak okozott sérelem jellegétől függően visszavonhatja a tartási engedélyt, és kötelezi az állattartót az állatállomány megfelelő elhelyezésére. Az elhelyezés eredménytelensége esetén az állat életét megengedett módon ki lehet oltani.

(3) Az állatvédelmi hatóság az állatkísérletek végzéséről szóló jogszabályok, illetve a kérelemben foglalt és jóváhagyott feltételek vagy az engedélyben előírtak két éven belül történő ismételt megsértése esetén a kísérletre vonatkozó engedély visszavonásával egyidejűleg a kísérletet folytató személyt, illetve felhasználó létesítményt – az elkövetett szabályszegés mértékére figyelemmel – a további kísérletek végzésétől határozott időre, de legalább hat hónapra és legfeljebb három évre eltilthatja.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti jogkövetkezmény nem járhat hátrányos következményekkel az állatok jólétére nézve.

34-35. §72

V. Fejezet

AZ ÁLLAT SZÁLLÍTÁSA

36. § (1) Az állat terelésénél, lábonhajtásánál, a szállítóeszközre való fel- és lerakásánál, valamint szállításánál úgy kell eljárni, hogy az az állatnak ne okozzon fájdalmat, szenvedést vagy sérülést.

(2) A célállomáson az állat kirakását haladéktalanul meg kell kezdeni.

37. § (1) Az állat élettani szükségleteinek kielégítéséhez szükséges feltételeket a szállítónak biztosítania kell, viselkedési szükségleteire pedig figyelemmel kell lennie.

(2) Az állatot olyan szállítóeszközön kell szállítani, amely annak sérülést nem okozhat, és megvédi az időjárás káros hatásaitól.

(3) Ha az állat szállítása során gondozást igényel, olyan kellő jártassággal rendelkező személynek kell kísérnie, aki alkalmas a gondozási teendők ellátására.

38. § (1) Az élő állat közúton, vasúton, vízi úton, illetve légi úton történő szállításának, továbbá postai úton való továbbításának részletes szabályait külön jogszabály, nemzetközi viszonylatban nemzetközi egyezmény állapítja meg.

(2) A vágóállat szállítása térben és időben korlátozható.

VI. Fejezet

AZ ÁLLATKERT, A CIRKUSZI MENAZSÉRIA ÉS A KEDVTELÉSBŐL TARTOTT ÁLLATOK KERESKEDÉSÉNEK LÉTESÍTÉSÉRE ÉS FENNTARTÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK73

39. § (1)74 Állatkert létesítését a természetvédelmi hatóság engedélyezi. A természetvédelmi hatóság az engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.

(2) Az engedély kiadásának általános feltételei:

a) az állattartás jogszabályban meghatározott feltételeinek teljesítése, a rendszeres állatorvosi felügyelet és az elkülönítés (karantén) lehetőségének biztosítása;

b) az állatkert vezetője rendelkezik felsőfokú képesítéssel;

c) az állatgondozók rendelkeznek szakirányú képzettséggel;

d) alapítói nyilatkozat a tartós működtetéshez szükséges vagyoni fedezet meglétéről.

(3)75 Az állatkert létesítése iránt benyújtott kérelemhez csatolni kell az állattartási szabályzatot.

40. §76 (1) Cirkuszi menazséria létesítéséhez és fenntartásához a kereskedelmi hatóság engedélye szükséges. A hatóság az engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.

(2) Az (1) bekezdést a cirkuszi menazséria létesítési és működtetési tevékenységnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató által határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására is alkalmazni kell.

(3) Állandó telephellyel nem rendelkező vándorcirkusznak, cirkuszi menazsériának állat tartására, állat, valamint állatszám bemutatására engedély nem adható.

(4) Delfin és cápa országba történő behozatala, utaztatása és bemutatása – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – tilos.

(5) A természetvédelmi hatóság engedélyezheti állatkert részére cápa behozatalát, utaztatását, illetve bemutatását, ha a megfelelő tartás feltételei tartósan biztosítottak.

(6) Kedvtelésből tartott állatok kereskedésének létesítéséhez és működtetéséhez a kereskedelmi hatóság engedélye szükséges. A hatóság az engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.

(7) A cirkuszi menazséria, valamint a kedvtelésből tartott állatok kereskedése létesítésének, működtetésének engedélyezésére, működésére, továbbá a kedvtelésből tartott állatokra, a cirkuszi állatokra és a bemutatás céljára tartott állatokra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

VII. Fejezet

AZ ÁLLATPANZIÓ ÉS ÁLLATMENHELY LÉTESÍTÉSÉNEK ÉS FENNTARTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

41. § (1)77 Állatpanzió és állatmenhely (a továbbiakban együtt: állatotthon) létesítését az állatvédelmi hatóság engedélyezi. Az állatvédelmi hatóság az engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély akkor adható meg, ha

a) az állattartás jogszabályban meghatározott feltételei tartósan és folyamatosan rendelkezésre állnak;

b) a rendszeres állatorvosi ellátás biztosított;

c) az állatotthon működtetése nem sérti a köznyugalmat;

d) az állatotthon vezetője vagy a (3) bekezdés szerinti működési szabályzatban megjelölt felelős személy szakirányú végzettséggel rendelkezik;

e)78

(3) Az állatotthon létesítése iránti kérelemhez – a külön jogszabályban meghatározottakon túlmenően – mellékelni kell az állatotthon működési szabályzatát.

(4)79 A (2) bekezdésben foglaltakon túl az állatmenhely akkor létesíthető és tartható fenn, ha biztosított annak tartós működtetéshez szükséges vagyoni fedezet.

(5) Az állatotthonok létesítésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

VIII. Fejezet

AZ ÁLLATVÉDELMI FELADATOK PÉNZÜGYI FEDEZETE, AZ EBNYILVÁNTARTÁS, AZ EBRENDÉSZETI HOZZÁJÁRULÁS, AZ ÁLLATVÉDELMI BÍRSÁG80

42. § (1) Az e törvény szerinti állami feladatok ellátásának, valamint az önkormányzati feladatok támogatásának állami pénzügyi forrásai:

a) a központi költségvetésben állatvédelemre előirányzott pénzösszegek,

b) az állatvédelmi hozzájárulás,

c) az állatvédelmi bírság.

(2) Az állatok védelmével kapcsolatos feladatok ellátásához állatvédelmi hozzájárulást kell fizetni. Az állatvédelmi hozzájárulásra kötelezett termékek körét, a hozzájárulás mértékét, valamint fizetésének és felhasználásának szabályait külön törvény állapítja meg.

42/A. §81 (1) A transzponderrel megjelölt ebek adatait országos elektronikus adatbázisban (a továbbiakban: adatbázis) kell nyilvántartani az állat tartója és más személyek jogainak, személyi biztonságának és tulajdonának védelme céljából.

(2) Az adatbázisba való regisztrációért e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni, mely díj az adatbázis működtetőjének a bevétele. Az eb transzponderrel történő megjelöléséért legfeljebb 3500 Ft összeg kérhető az állat tartójától, amely magában foglalja a transzponder árát, a beültetés díját és az adatbázisba való regisztráció díját.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adatbázist az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv működteti.

(4) Az adatbázisnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) az eb tulajdonosának nevét, címét,

b) az ebtartó nevét, lakcímét, telefonszámát, elektronikus levélcímét,

c) az eb fajtáját, nemét, születési idejét, színét, hívónevét,

d) az eb tartási helyét,

e)82 a beültetett transzponder sorszámát, a beültetés időpontját, a beültetést végző szolgáltató állatorvos nevét, kamarai bélyegzője számát,

f)83 ivartalanított eb esetén az ivartalanítás időpontját, az ivartalanítást végző szolgáltató állatorvos nevét, kamarai bélyegzője számát,

g)84 az eb oltási könyvének számát, az azt kiadó szolgáltató állatorvos nevét, kamarai bélyegzője számát,

h) az eb veszettség elleni védőoltásainak időpontját,

i)85 az eb veszettség elleni védőoltásai során használt oltóanyagot, annak gyártási számát, valamint az oltást végző szolgáltató állatorvos nevét, kamarai bélyegzője számát,

j) a veszettség szempontjából aggályos eb megfigyelési státuszának tényét, időpontját,

k)86 kisállatútlevéllel rendelkező eb esetén az útlevél számát, kiállításának időpontját, a kiállító szolgáltató állatorvos nevét, kamarai bélyegzője számát,

l) az eb veszélyessé minősítésének tényére és időpontjára vonatkozó adatot,

m)87 elismert tenyésztő szervezet által törzskönyvezett eb esetén a származási igazolás másolatát.

(5) Az adatbázis működtetője jogosult kezelni a (4) bekezdésben meghatározott adatokat.

(6) Az eb tulajdonosa és tartója köteles a (4) bekezdés szerinti adatokat az eb transzponderrel történő megjelölését és regisztrációját végző állatorvos rendelkezésére bocsátani.

(7) Az adatbázis működtetője biztosítja a (4) bekezdés c), h) és l) pontja szerinti adatokhoz való nyilvános hozzáférést az állatba ültetett transzponder sorszáma alapján.

(8) Jogszabályban meghatározott közfeladat ellátása érdekében az adatbázis működtetője az adatbázishoz

a) hozzáférést biztosít a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat részére,

b) hozzáférést biztosíthat bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság és más közigazgatási szerv részére.

(9) Az adatbázisban szereplő adatok tulajdonjogot nem igazolnak.

42/B. §88 (1) A tartás helye szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat ebrendészeti feladatainak elvégzése érdekében, illetve a veszettség elleni oltás járványvédelmi vonatkozásaira való tekintettel három évente legalább egy alkalommal ebösszeírást végez.

(2) Az ebösszeírás során a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat jogosult kezelni a 42/A. § (4) bekezdés szerinti adatokat.

(3) A települési, fővárosban a kerületi önkormányzat az ebösszeírás alapján a (2) bekezdésben foglalt adatokról helyi elektronikus nyilvántartást vezet, az állat tulajdonosa, tartója és más személyek jogainak, személyes biztonságának és tulajdonának védelme, valamint ebrendészeti és állatvédelmi feladatainak hatékony ellátása céljából.

(4) Az adatbázis működtetőjének kérésére a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat, valamint a Magyar Állatorvosi Kamara köteles a nyilvántartott ebekről adatot szolgáltatni.

(5) Az eb tulajdonosa és tartója az ebösszeíráskor köteles a (2) bekezdés szerinti adatokat a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat rendelkezésére bocsátani.

42/C. §89 (1) Az ebtartás helye szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat az adott év első napjáig négy hónapos kort betöltött eb után az eb tulajdonosától évente ebrendészeti hozzájárulást szedhet be.

(2) Az adott évi ebrendészeti hozzájárulás tekintetében az eb tulajdonosának az év első napján az oltási könyvben tulajdonosként feltüntetett természetes vagy jogi személyt jogi személyiség nélküli szervezetet kell tekinteni.

(3) Az éves ebrendészeti hozzájárulás mértékét a tartás helye szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat

a) az eb tartási céljának,

b) az eb tartásának állatjóléti és ebrendészeti jellemzőinek (tartási hely típusa, mérete, tartott ebek száma),

c) az ebtartó szociális helyzetének

figyelembe vételével állapítja meg, de az nem haladhatja meg ebenként veszélyes eb vonatkozásában a húszezer, más eb esetében a hatezer forintot.

(4) Nem szedhető ebrendészeti hozzájárulás

a) a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról szóló 32/2004. (IV. 19.) OGY határozat mellékletében felsorolt magyar kutyafajtákba tartozó törzskönyvezett,

b) a mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő vagy terápiás,

c) a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban vagy közfeladatot ellátó őrszolgálatban alkalmazott,

d) – a veszélyes eb kivételével – az ivartalanított,

e) az ismert tartóval nem rendelkező és állatmenhelyen, ebrendészeti telepen vagy állatvédelmi szervezet gondozásában tartott, valamint

f) állatmenhelyről, ebrendészeti telepről vagy állatvédelmi szervezettől örökbefogadott

eb után.

(5) Az állatvédelmi szervezet gondozásában tartás tényét az állatvédelmi szervezet vezetője írásban igazolja.

(6) Az állatmenhelyről, ebrendészeti telepről vagy állatvédelmi szervezettől történő örökbefogadás tényét az örökbeadó intézmény vagy szervezet vezetője írásban igazolja.

(7) A települési, fővárosban a kerületi önkormányzat köteles a befolyt ebrendészeti hozzájárulás teljes összegét az ebek ivartalanításának támogatására, az állatmenhelyek és az ebrendészeti telepek fenntartására, állatvédelmi szervezetek támogatására, valamint az ebösszeírás vagy egyéb, az ebtartással kapcsolatos állatjóléti és közegészségügyi intézkedések finanszírozására fordítani.

(8) A határidőre meg nem fizetett ebrendészeti hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozás.

43. §90 (1)91 Aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok védelmére, kíméletére vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat előírását megsérti vagy annak nem tesz eleget, magatartásának súlyához, ismétlődéséhez, és különösen az állatnak okozott sérelem jellegéhez, időtartamához igazodó mértékű állatvédelmi bírságot köteles fizetni.

(2)92 Az állatvédelmi bírságot az állatvédelmi hatóság szabja ki.

(3)93 Az állatvédelmi bírság kiszabására az állatvédelmi hatóságnak az (1) bekezdésben meghatározott magatartásról történt tudomásszerzését követő egy éven túl nincs lehetősége. Az elkövetéstől számított öt éven túl nem szabható ki bírság, kivéve, ha a magatartás jogszerűtlen állapot fenntartásával valósul meg. Ebben az esetben az elévülés mindaddig nem kezdődik meg, amíg a jogszerűtlen állapot fennáll.

(4) A bírság megfizetése nem mentesít más jogkövetkezmények alól.

(5) Az állatvédelmi bírság mértékét, megállapításának módját, a kiszabására és felhasználására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(6)94 Állatvédelmi bírság kiszabása helyett vagy azzal egyidejűleg az állattartót a hiányosságok kijavítására, pótlására kell kötelezni, továbbá az állatok gondozásával, a velük való helyes bánásmóddal kapcsolatos állatvédelmi oktatáson (továbbiakban: állatvédelmi képzés) való részvételre kötelezhető.

(7)95 Ha az állatvédelmi képzésen való részvételre kötelezett állattartó a kötelezettségének önként nem tesz eleget, az állatvédelmi képzés, illetőleg annak hátralévő része helyébe állatvédelmi bírság lép.

(8)96 A határidőre meg nem fizetett állatvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás.

(9)97 Ha kedvtelésből tartott állat tartója az állatok védelmére vonatkozó jogszabályok vagy hatósági határozat rendelkezésének szándékos vagy ismételt megsértésével állatának maradandó egészségkárosodását vagy elpusztulását okozza, és a kedvtelésből tartott vagy a jövőben tartandó állat jóléte állatvédelmi bírság kiszabásával és az állatvédelmi képzésen való részvételre kötelezéssel sem biztosítható, az állatvédelmi hatóság – állatvédelmi bírság kiszabása mellett – az állattartót állat kedvtelésből való tartásától a jogsértés súlyától függően 2-8 évre eltiltja.

(10)98 Ha nem kedvtelésből tartott állat tartója az állatvédelemre vonatkozó jogszabályok vagy hatósági határozat rendelkezésének szándékos és ismételt megsértésével állatának maradandó egészségkárosodását vagy elpusztulását okozza, és a tartott vagy a jövőben tartandó állat jóléte állatvédelmi bírság kiszabásával és az állatvédelmi képzésen való részvételre kötelezéssel sem biztosítható, az állatvédelmi hatóság – állatvédelmi bírság kiszabása mellett – az állattartót az érintett állatfaj tartásától a jogsértés súlyától függően 2-8 évre eltiltja.

(11)99 Ha nem kedvtelésből tartott állat tartója az állatvédelemre vonatkozó jogszabályok vagy hatósági határozat rendelkezéseinek szándékos vagy ismételt megsértésével állatának maradandó egészségkárosodását vagy elpusztulását okozza, és a tartott vagy a jövőben tartandó állat jóléte állatvédelmi bírság kiszabásával és az állatvédelmi képzésen való részvételre kötelezéssel sem biztosítható, az állatvédelmi hatóság – állatvédelmi bírság kiszabása mellett – az állattartót a jogsértés súlyától függően 2-8 évre

a) az állatok tartása, egészségi állapota tekintetében rendszeres jelentéstételre kötelezheti, vagy

b) az érintett állatfaj vonatkozásában tartási gyakorlattal rendelkező személy igénybevételére kötelezheti.

(12)100 Ha az állattartó a (11) bekezdés szerinti kötelezettségeit megsérti, az állatvédelmi hatóság a (10) bekezdésben foglalt jogkövetkezményt alkalmazhatja.

IX. Fejezet101

AZ ÁLLATVÉDELMI OKTATÁS102

43/A. §103 (1) Az állatokkal szembeni megfelelő magatartásra, gondoskodásra nevelést, az állatok megismertetését az iskolai általános képzésbe, a szakképzésbe és az ismeretterjesztésbe be kell építeni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtását az állami és önkormányzati szervek, valamint az oktatási intézmények kötelesek előmozdítani.

(3) Az állam az állatokkal szembeni megfelelő magatartásra neveléssel összefüggő feladata ellátásáért való felelőssége körében, a szükséges ismeretek széles körű terjesztésével, tájékoztatások, képzések, oktatás biztosításával járul hozzá az állatok jóllétét figyelembe vevő szemlélet kialakításához.

43/B. §104 Az állatvédelmi hatóság

a) szakmailag felügyeli az állatok tartása során alkalmazandó állatvédelmi előírásokra vonatkozó iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzést és vizsgáztatást,

b) részt vesz a képzés tartalmi követelményeinek kidolgozásában és a képzés szervezésében.

X. Fejezet

AZ ÜGYÉSZ SZEREPE AZ ÁLLATVÉDELEMBEN

44. § (1)105

(2) Az állatok kíméletére és védelmére vonatkozó jogszabályok megsértése esetén az ügyész is jogosult keresetet indítani a tevékenységtől való eltiltás, illetőleg a tevékenységgel okozott kár megtérítése iránt.

(3)106

XI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

45. § (1)107 Amennyiben az állat továbbélése megszüntethetetlen vagy csillapíthatatlan szenvedéssel járna és gyógyulása nem várható, továbbá

a) az állat tartója ismeretlen, vagy

b) vadon élő, nem vadászható állat esetében az egyed a szabadon élésre vagy fogságban tartásra alkalmatlan,

az állatvédelmi hatóság köteles az állat életének fájdalom nélküli kioltásáról gondoskodni. Az állat életének kioltásával kapcsolatban felmerült igazolt költségeket a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat köteles megtéríteni. Vadászható állatfaj esetében a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló, védett állatfaj esetében a természet védelméről szóló törvény szabályait kell alkalmazni.

(2)108

45/A. §109 Az e törvényben foglaltak végrehajtását – feladat- és hatáskörében eljárva – az állatvédelmi hatóság, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, illetve a természetvédelmi hatóság ellenőrzi.

45/B. §110 (1)111 Ha az állattartó az e törvényben, illetve a külön jogszabályban foglalt rendelkezéseket nem vagy nem megfelelően teljesíti és ez által az állat vagy ember egészségét súlyosan veszélyezteti, az állatvédelmi hatóság az állat tulajdonosának költségére elrendelheti – a feltételek biztosításáig – az állat megfelelő helyre való szállítását és a várható tartási költségek tulajdonos általi megelőlegezését.

(2) Ha az állattartó az állatvédelmi hatóság által előírt időpontig gondoskodik a jogszabályszerű állattartási feltételek biztosításáról, úgy az (1) bekezdés szerint elszállított állatot részére vissza kell szolgáltatni, ellenkező esetben az állatvédelmi hatóság az állatot elkobozza. Az állatvédelmi hatóság gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, ha ezt jogszabály kizárja vagy az eredménytelen, az állat végleges elhelyezéséről. Az állat a korábbi tulajdonosának, illetve korábbi tartási helyére nem adható ki. Ha az állat végleges elhelyezése csak rendszeres költségráfordítással biztosítható, a korábbi tulajdonos a jogsértés súlyától, ismétlődésétől függően legfeljebb 12 hónapra jutó költség fizetésére kötelezhető. Az elhelyezés eredménytelensége esetén – hat hónap elteltével – az állat életét megengedett módon ki lehet oltani.

45/C. §112 Az e törvény alapján elkobzott állat tulajdonjoga törvény eltérő rendelkezése hiányában az államra száll.

46. §113

47. §114 A miniszter az állatvédelmi hatósági feladatok ellátásának elősegítésére, valamint a társadalmi részvétel biztosítása érdekében szakértői testületet hoz létre. A testületben biztosítja az érintett szakmai szervezetek és a bejegyzett országos állatvédő egyesületek részvételét.

48. § (1)115 Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti azon civil szervezeteket, amelyek tevékenysége az állatok védelmére irányul, az állatvédelmi jogszabályok megsértése miatt általuk kezdeményezett hatósági eljárásokban az ügyfél jogállása illeti meg.

(2) Az állatvédelmi jogszabályok megsértése miatt – az ilyen magatartástól való eltiltás iránt – a bíróság előtt az (1) bekezdésben megjelölt szervezet pert indíthat.

(3)116

48/A. §117 (1) A települési, fővárosban a kerületi önkormányzat önkormányzati állatvédelmi őrszolgálatot működtethet.

(2) Az önkormányzati állatvédelmi őrszolgálatra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

(3)118 A települési – a főváros belterületén a fővárosi – önkormányzat kötelező feladata a település belterületén a kóbor állatok befogása. Az így befogott kóbor állat – amennyiben a befogástól számított 15 napon belül a kóbor állat tulajdonosa nem válik ismertté – az állam tulajdonába kerül. Az állatvédelmi hatóság gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, ha ezt jogszabály kizárja vagy az eredménytelen, az állat végleges elhelyezéséről. Az elhelyezés eredménytelensége esetén – a külön jogszabályban meghatározott időtartam elteltével – az állat életét megengedett módon ki lehet oltani.

(4)119 Ha a kóbor állat tulajdonosa ismertté válik, a tulajdonos köteles az állatot visszavenni, valamint a befogásával és elhelyezésével kapcsolatos költségeket megtéríteni. Ha a tulajdonos az állatot nem veszi vissza, vagy az állat egészségét súlyosan veszélyeztető tartási körülmények miatt az állat a tulajdonos részére nem adható ki, az állatvédelmi hatóság – az addig felmerült költségek megtérítésére való kötelezés mellett – az állatot elkobozza, ezt követően gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, ha ezt jogszabály kizárja vagy az eredménytelen, az állat végleges elhelyezéséről. Ha az állat végleges elhelyezése csak rendszeres költségráfordítással biztosítható, a korábbi tulajdonos a jogsértés súlyától, ismétlődésétől függően legfeljebb 12 hónapra jutó költség fizetésére kötelezhető. Az elhelyezés eredménytelensége esetén – a külön jogszabályban meghatározott időtartam elteltével – az állat életét megengedett módon ki lehet oltani.

48/B. §120 A 24/F. §-ban foglalt tartási tilalom nem vonatkozik a külön jogszabályban foglaltak szerint – az állatvédelmi hatóságnak – bejelentett állatokra. A bejelentésben meg kell jelölni az állat tulajdonosának vagy az állat tartójának nevét, címét, valamint az állat azonosítását szolgáló adatokat és az állat tartási helyének adatait. A bejelentett adatokról az állatvédelmi hatóság nyilvántartást vezet.

48/C. §121 Az állatvédelmi hatóság az általa nyilvántartott adatokat az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben kezeli.

49. § (1) Ez a törvény 1999. január 1-jén lép hatályba.

(2)122

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) az állatvédelmi bírság mértékét, kiszabásának és felhasználásának részletes szabályait,123

b)124 az állatvédelmi hatóság kijelölését, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos részletes feladat- és hatáskörét,125

c)126 az önkormányzati állatvédelmi őrszolgálat létrehozására, működtetésére, feladat- és hatáskörére, valamint tagjaira vonatkozó részletes szabályokat,

d)127 az állatkísérletek végzésének részletes szabályait, a kísérleti célú állattenyésztés, -szaporítás, -tartás, -szállítás tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,

e)128 a cirkuszi menazséria létesítése és működtetése engedélyezésének, fenntartásának, valamint a nyilvántartás vezetésének részletes szabályait, továbbá a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,

f)129 a kedvtelésből tartott állatok kereskedése létesítésének és működtetésének engedélyezésére, működésére vonatkozó szabályokat, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a kereskedelmi hatóság kijelölését, valamint a kedvtelésből tartott állatok kereskedése működésének ellenőrzésére, továbbá a kedvtelésből tartott állatok tartására, forgalmazására és tulajdonjogának nem kereskedelmi célú átruházására vonatkozó részletes szabályokat,130

g)131 a település belterületén a kóbor állatok befogásával, tulajdonjogának átruházásával és elhelyezésével kapcsolatos feladatok ellátásának részletes szabályait,

h)132 az eb okozta fizikai sérülés, illetve ennek veszélye keletkezésekor felmerülő hatósági feladatokat, valamint a veszélyesnek minősített eb tartásának és a tartás engedélyezésének részletes szabályait,

i)133 a transzponderrel megjelölt ebek adatait nyilvántartó országos adatbázis működési feltételeit, valamint az adatbázisba történő regisztráció díját,

j)134 az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértők engedélyezésére vonatkozó részletes szabályokat

rendeletben állapítsa meg.

(4) Felhatalmazást kap

a) a miniszter, hogy a szakértői testület létrehozására, működtetésére vonatkozó részletes szabályokat, a mezőgazdasági haszonállatok sajátos tartási szabályait, a vágóállatok körét, az állatok levágásának és leölésének részletes szabályait,135

b)136 a miniszter, hogy a veszélyes állatok körét, tartásuk és szaporításuk részletes feltételeit, a veszélyes állattá nyilvánítás feltételeit, a veszélyes állatok adatait nyilvántartó országos adatbázis működési feltételeit, valamint az állatkert és állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályait,137

c)138 a miniszter, hogy a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben az állatok elkábítására szolgáló eszközök, lövedékek körét, az állatok elkábításának részletes szabályait,

d)139

e)140 a miniszter, hogy az élő állat nyereményjáték díjaként történő felhasználásának részletes szabályait,

f)141 a miniszter, hogy az állatok tartása során alkalmazandó állatvédelmi előírásokra vonatkozó iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzések és vizsgáztatás részletes szabályait,

g)142 a miniszter, hogy az Európai Gazdasági Térség más szerződő államaiban megszerzett, az állatok tartása során alkalmazandó állatvédelmi előírásokra vonatkozó képesítést igazoló bizonyítványok elismerésének feltételeit és rendjét,

h)143 a miniszter, hogy a veszélyes eb tartása engedélyezésének igazgatási szolgáltatási díját, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben,

i)144 a miniszter, hogy a szőrméjükért tartott állatfajok körét, tartásuk, tenyésztésük és szaporításuk különleges szabályait

rendeletben állapítsa meg.

(5)145 Felhatalmazást kap a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat képviselő-testülete, hogy az ebrendészeti hozzájárulás mértékét, kiszabásának feltételeit, a kedvezmények, mentességek körét, illetve a megfizetésének szabályait rendeletben határozza meg.

(6)146 Felhatalmazást kap a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat képviselő-testülete, hogy a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályait rendeletben határozza meg.

50. §147 Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban – a végrehajtására kiadott jogszabályokkal együtt – az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 78/923/EGK határozata a mezőgazdasági haszonállatok védelméről szóló európai egyezmény megkötéséről,

b) a Tanács 88/306/EGK határozata a vágóállatok védelméről szóló európai egyezmény megkötéséről,

c) a Tanács 98/58/EK irányelve a mezőgazdasági haszonállatok védelméről,

d) a Tanács 99/22/EK irányelve a vadon élő állatok állatkertben való tartásáról,

e) a Tanács 1999/74/EK irányelve a tojótyúkok védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról,

f) a Tanács 1999/575/EK határozata a kísérleti és egyéb tudományos célokra felhasznált gerinces állatok védelmére vonatkozó európai egyezménynek a Közösség által történő megkötéséről,

g) a Tanács 2005/1/EK rendelete az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről, valamint a 64/432/EGK és a 93/119/EK irányelv és a 1255/97/EK rendelete módosításáról,

h) a Tanács 2007/43/EK irányelve a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló minimumszabályok megállapításáról,

i) az Európai Parlament és Tanács 1523/2007/EK rendelete a macska- és kutyaprém, valamint az ilyen prémet tartalmazó termékek forgalomba hozatalának, a Közösségbe történő behozatalának, illetve onnan történő kivitelének tilalmáról,

j) a Tanács 2008/119/EK irányleve a borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról,

k) a Tanács 2008/120/EK irányelve a sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról,

l) a Tanács 1099/2009/EK rendelete az állatok leölésük során való védelméről,

m) az Európai Parlament és a Tanács 2010/63/EU irányelve a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről.

51. §148 E törvény 42/C. § (4) bekezdésének a) pontja tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.


Forrás: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99800028.TV

Share

Egyéb linkek

2016. január 28.

Gazdát keresel a megtalált kutyának?

Az alábbi tanácsok betartásával talán könnyebb dolgod lesz:

Először is készíts jó fotókat, akár videót is a kutyáról. Ma már szinte minden háztartásban van digitális fényképezőgép, ha nincs, akkor kérj kölcsön ismerősöktől!
Csinálj fotót a kutyáról / macskáról. Jó fotót. Szép zöld fű, süt a nap, kutya fekszik, ül, játszik, labdázik, gyerekekkel jól elvan, szépen utazik a kocsiban. Próbálj minél több éles képet készíteni olyan élethelyzetekben, amik jellemzőek a kutyára. Ha jól kijön más kutyákkal, macskákkal, ők is legyenek rajta.

Írj róla egy jó jellemzést! Milyen előtörténete van, honnan jött. Milyen a habitusa. Mozgékony, vagy nyugodtabb, ugatós, vagy félős. Szereti e a gyerekeket, más állatokat, macskákat. Szeret labdázni, vagy csak vakartatni magát. Jó jelző kutya-e, stb. stb.

Ha ez a kettő megvan, akkor elkezdheted pakolászni az internetre: alább összegyűjtöttünk néhány gazdakereső oldalt, ahova a hirdetését feltöltheted. Fontos, hogy érdemes egy két naponta frissíteni a hirdetést, hogy mindig az első pár oldalon legyen.

Érdemes fényképes plakátot csinálni róla, azt kiakasztgatni állatorvosi rendelőkben, állateledeleseknél, postánál, közérteknél, mindenhol, ahol sok ember jár.
Sok sikert hozzá!

GAZDIKERESŐ HONLAPOK


www.kisherceg.net
(csak Anitán keresztül)
www.gazdikereso.hu (csak regisztráltaknak)
www.gazditkeresek.hu
www.gazditkeres.hu
www.haziallat.hu
www.negytappancs.gportal.hu
www.7torpe.lapja.net
www.eblap.hu
www.stardog.hu
www.allatapro.hu
www.kutyaapro.hu (a Kutya magazinba teszik be, fizetős)
www.allatkereso.firmcenter.hu
www.allat-apro.uw.hu

www.kiskutya.hu

www.kiscica.hu

 

Általános apróhirdetős oldalak:

www.expressz.hu
www.startapro.hu
www.sokapro.hu
www.slando.hu
www.piachalo.hu
www.aprohirdetes.hu
www.aproworld.hu
www.88.hu
www.onlineapro.hu
www.apropiac.hu

www.apromix.hu

 

További hasznos linkek

Magyar Állatorvosi Kamara

Magyar Állatvédők Országos Szervezete

Állatvédelmi Ombudsman

Állatok info

Netboard kutyás fórumok

Kutya.hu

Ebugatta

Háziállat.hu

 

Hogyan készítsünk alvóhelyet télire kóbor macskáknak? 

Share

Könyv- és filmajánló

2018. szeptember 10.


Minden örökbefogadó szíves figyelmébe ajánlunk két könyvet, melyek elolvasása hasznos lehet kicsiknek – nagyoknak egyaránt.

Kutyákról gyermekeknek: sok minden, amit a kutyatámadások megelőzése érdekében tudni érdemes. Letölthető innen. 

Útmutató a felelős kutyatartás jogszabályi előírásaihoz. Letölthető innen. 

 

Kutyapszichológia, kutyaneveléssel foglalkozó szakirodalom

Jan Fennel: Kutyapszichológia
Korom Gábor: Neked ugatok
Konrad Lorenz: Ember és kutya
Kutas Gábor: Kutya a családban
Csányi Vilmos: Bukfenc és Jeromos
Ekard Lind: Játszva motiváljuk kutyánkat
Miklósi Ádám – Topál József (szerk.): Kutyagondolatok nyomában
(Bár több tízezer év óta társunk, a tudományos érdeklődés mindmáig elkerülte. Az utóbbi tíz év azonban forradalmi változások kezdetét jelzi. Vajon mi az, ami ennyire vonzóvá teszi az ember számára a kutyát a világ minden táján? Segíthet-e a modern tudomány e kérdés megválaszolásában?
Etológusok, pszichológusok, állatorvosok, szociológusok és filozófusok egymás munkáját kiegészítve igyekeznek feltárni az ember-kutya kapcsolat evolúciós mozgatórugóját, a háziasítás szerepét és hatását, illetve a kutya viselkedésének biológiai alapjait. Közben pedig kiderül, hogy az ember nem egyszerűen kutyát „csinált” a farkasból, hanem egyben a saját maga „képére” is formálta. Ebben a kis kötetben az ELTE Etológia Tanszékének munkatársai több mint tíz év kutatási eredményeit foglalják össze. A hazai etológia külön sikere, hogy e területen élenjárók vagyunk, és a bemutatott munka döntő része itthoni kutatások eredménye, amelyhez rengeteg kutyaszerető ember is hozzájárult. )

Kutya-macska egészségüggyel foglalkozó irodalom

Dr Bruce Fogle: Mi baja a kutyámnak? (tünetek és elsősegélynyújtás képes tanácsadó könyve)
Dr. Vainer Attila:Dr. Vau
Ludwig Wolf Friedl: Kutyabetegségek -szakkönyv
(A könyv célja, hogy az állat viselkedéséből a gazda felismerje a betegséget, és időben vigye állatorvoshoz. A kedvenc háziállat, vagy a hűséges házőrző, esetleg a munka-társ viselkedésével jelzi a gazdájának, ha problémája van. A gazdinak fel kell tudni ismerni a problémát, el kell tudni dönteni, hogy szükséges-e az állatorvos közreműködése a baj orvoslásához, vagy a gond házi kezeléssel is kiküszöbölhető.)

Kutyás regények kicsiknek és nagyobbaknak:

Fekete István: Bogáncs
Czifferszky István: Sete bárány és a kuvasz
Eric Knight: Lassie hazatér
Héléne Commin: Lassie kölyke
Gavriil Trojepolszkij: Feketefülű fehér Bim
Jack London: A beszélő kutya
Jack London: A vadon szava
Mihail Bulgakov: Kutyaszív
Garth Stein: Enzo, avagy az emberré válás művészete

Kutyákról, macskákról érdekességek

100 legendás kutya
(,A kutya az ember legjobb barátja.”A mondás nem túloz. Történelem előtti idők óta, amikor a kutya megengedte, hogy közelítsünk hozzá, s megszelídítsük, az ember megingathatatlanul odaadó híve. Társunk a játékban, a munkában, hűséges barát – legyen pásztor, vadász, mentő, katona vagy vakvezető. Beköltözött a képzelet világába is, rengeteg legendát, festményt, könyvet és filmet ihletett. Ez a könyv a királyok kutyáitól a híres Rin Tin Tinig és a huncut Miluig száz ismert vagy ezidáig névtelen, valóságos vagy képzeletbeli eb arcképtárának segítségével mutatja be a kutyák világát – mindezt a már 100 legendás…sorozathoz megszokott reprezentatív fotóanyaggal illusztrálva.)

100 legendás macska
(A 21. század hajnalán a macska vált a legnépszerűbb társállattá. Ez híven tükrözi az ember elragadtatását, amelyet a csodálatos háziállat iránt érez. A történelem során jó néhány híres macska neve maradt fenn. Akár mítoszok fűződnek köréjük, akár valóságosak, nyugtalanítóak vagy szeretetre méltók, ihletadók vagy egyszerű társak, híresek vagy istenségek – ebben a cicák dicsősége előtt hódoló könyvben száz legendás macska vonul fel ünnepi parádéra. Valamennyi elbűvöli az embert szépségével, ragaszkodásával és különös hűségével. Az albumot végig reprezentatív fotók teszik még élvezetesebbé, egyedivé.)

Winkler Róbert: kutya utónévkönyv
Winkler Róbert: Kutyaszorító- a világ legvidámabb kutyahatározója
Félszáz mondat kutyákról (Ez a kis színes ajándékkönyv is klasszikus festmények reprodukcióit és híres kutyabarátok gondolatait közli.)
Kalmár Tibor: Sztárok és kutyák
(A kutya az istenek adománya – mondta a bölcs Xenophón.Úgy tűnik, ez a véleménye annak a 28 neves művésznek -többek között Haumann Péternek, Kállai Ferencnek,Komlós Jucinak, Kulka Jánosnak, Lukács Sándornak,Székhelyi Józsefnek, Tordai Terinek, Voith Áginak – is,akik kutyáikról mesélnek érdekes, izgalmas, megkapó, hihetetlen, vidám vagy éppen szívszorító történeteket.)
Árkosi József : Kutyás játékok
Agility – A kapcsolat sportja (Könyvünk egy téma, az agility köré csoportosítva próbál segíteni a nevelés során felmerülő kérdésekben, azzal a nem titkolt céllal, hogy minél több olvasót megnyerjen ennek a csodálatos játéknak, sportnak.)
Esther Verhoef: Nagy Kutyaenciklopédia

Kutyás filmek:

Rex felügyelő
Lassie hazatér
101 kiskutya
102 kiskutya
Kutyám, Jerry Lee
Snoopy
Pluto
Volt
Scooby-Doo
Úton hazafelé
Kántor
Beethoven
Kém kutyák
Frakk, a macskák réme

 

Elgondolkodtató

Share

Az örökbefogadás menete

2018. szeptember 10.

A leendő gazdik az egyesületünk gondozásában lévő (ideiglenes családban elhelyezett, illetve panzióban élő), valamint az általunk csak hirdetett, közvetített kutyák között kereshetik leendő családtagjukat.

A közvetített kutya vagy családi okok miatt keres gazdát, így az eredeti gazda adja örökbe őt, vagy valaki találta, befogadta, de nem lett meg az eredeti gazda és a kutya hirdetésében tőlünk is segítséget kért.

A mi gondozásunkban lévő kutyákat mindig oltva, féreg hajtva, parazitamentesítve, chipezve, korától függően ivartalanítva adjuk örökbe.

Igyekszünk a lehető legjobban szocializálni, kiismerni őket.
Felmérjük az emberekkel, gyerekekkel, más kutyákkal, macskákkal való viszonyukat, különböző helyzetekben a viselkedésüket: pórázhasználat, autóban való utazás, játékosság, egyedüllét, szobatisztaság, szökési hajlam, váratlan helyzetekre adott reakciók, stb.

A leendő gazda a hirdetéseink, a kutya jellemzése és fotói alapján telefonon vagy e-mailben megkeres minket.
Először is egyrészt igyekszünk alaposan felmérni, milyen környezetbe kerül a kutya:

  • – lakás, vagy kertes ház (albérletbe csak nagyon kivételes esetben adunk, sajnos kutyás albérletet találni nem könnyű)
  • – kinti és/vagy benti tartás
  • – családtagok hozzáállása (mindenki akarja-e, mekkora gyermek van, van-e másik kutya, ő milyen, stb.)
  • – volt-e már kutyájuk, milyen tapasztalataik, kutyatartási ismereteik vannak, hogyan éltek együtt
  • – milyen a család időbeosztása, mennyit időt tölt egyedül a kutya és hol
  • – milyen elképzeléseik vannak a kutyával kapcsolatban (családtag, családi kedvenc, házőrző, munkakutya, közös sportolásra alkalmas kutya, stb.)
  • – ha kertes házról van szó, jó-e a kerítés, valóban alkalmas-e kutyatartásra (valódi kert, vagy elkerített rész, elzárt terület, találkozik-e a kutya valóban rendszeresen a gazdákkal, vagy a kert végében bezárva ücsörög, stb.)
  • – mit tudnak nyújtani a kutyának (közös séták, kertben való játék, közös nyaralás, kutyaiskola, vagy mindössze a napi étel, friss víz kihelyezése, stb.)

Másrészt igyekszünk a fentiek alapján a lehető legkörültekintőbben tájékoztatni a leendő családot az adott kutyáról:

  • – milyenek az ő igényei
  • – mire alkalmas, mitől fél, mire nem való

Ugyanis sok esetben a leendő gazda elképzelései és a kiválasztott kutya igényei köszönőviszonyban sincsenek. Sajnos mindig van divatos fajta, viszont az adott fajta jellemzőivel, igényeivel nincsenek tisztában az emberek.

Szeretnénk elkerülni a kölcsönös csalódást, problémákat, nem szeretnénk bumeráng-kutya effektust, alaposan körbe kell járnunk, hogy a jószág a maga tudásával, érzékenységével, igényeivel egyrészt megkapja-e majd leendő otthonában, ami az ő kiteljesedéséhez, kiegyensúlyozott, egészséges életéhez kell, másrészt hogy a leendő gazda valóban azt a társat kapja-e, aki a meglévő életmódjához, kutyás tapasztalataihoz, körülményeihez a legmegfelelőbb.

Szerelem első látásra! Ragaszkodunk ahhoz, hogy a leendő gazda és a kutya találkozzon előzetesen, ideális esetben többször is. Nem lehet kutyát fotóról kiválasztani! Létezik “Ő az!” érzés, többen átéltük már megpillantva egy könyörgő szempárt, nedves kutyanózit… De egy életre szóló, felelős döntést meghozni, amely mindkét fél életét meghatározza majd, csakis körültekintően lehet.

Ideális esetben a kiszemelt eb és a gazda fent részletezett igényei és az arra adott válaszok megfelelnek egymásnak.
Amennyiben nem, de a gazdi elszánt és megfelelő kutyatartónak bizonyul, akkor segítjük abban, hogy a neki megfelelő kutyát megtalálhassa.

Minden kutyánkat csak úgy adjuk örökbe, hogy mi visszük el a leendő gazdihoz. Sok esetben volt ugyanis nagyon rossz tapasztalatunk: bár a gazdijelölt megfelelőnek bizonyult, mégis kiderült, hogy bizonyos kutyatartási alapkérdésekben nem egy nyelvet beszéltünk.
Néhány példa:
“Megfelelő a kerítés állapota, jöhet az eb!” majd a látogatás alkalmával kiderült, hogy egyáltalán nincs biztosítva a kutya biztonsága.
Természetesen ha a gazdi vállalta a kerítés rendbetételét és más kizáró szempont nem volt, az eb költözhetett.
Előfordult az is, hogy sok egyeztetés után a helyszínen derült ki, hogy valamelyik családtag egyáltalán nem akar kutyát, sőt, kifejezetten ellenzi.
“Hatalmas kert van, nagyanyó, nagyapó, sok unoka, szeretet.” Mindez valóban megvolt, többen beszéltünk telefonon a leendő gazdival, de az örökbe adáskor kiderült, hogy bár a kert hatalmas, sok a gyerek, már csak a mézeskalács házikó hiányzott, bizony nem említették, minden felmérő kérdés ellenére, hogy a kutya a hatalmas kert legvégében lenne kikötve…

És sorolhatnánk még az okokat, ami miatt elengedhetetlen a személyes jelenlét.

Minden kutyát Örökbefogadási szerződéssel adunk örökbe leendő családjának.

A szerződést elolvashatják itt.

A szerződés a gazda és a kutya érdekeit is szolgálja, az alapvető, európai, általános kutyatartási normákat foglalja magába.

Létezik próbaidő. Természetesen egy érző állat nem olyan, mint egy cipő: áá, mégsem tetszik, mégsem ilyet akartam, túl kicsi, túl nagy, sokat eszik (!), jéé, a kutya mozog és még anyagcseréje is van… a kutya nem csereszabatos!
Megalapozott, korrekt indok kell ahhoz, hogy miért nem vállalják mégsem.
Ritkán, de előfordulhat, hogy az alapos, körültekintő örökbe adás ellenére az adott családba mégsem tud valami oknál fogva beilleszkedni az állat, vagy a család nem tud “felnőni a feladathoz”.

Nyilván írásunk kereteit túlfeszítené a kutyapszichológia részletes taglalása, de tudott jelenség, hogy a tulajdonképpen ismeretlen előéletű kutya, akit maximálisan igyekszünk “feltérképezni”, hetekig, hónapokig jól működik hozzáértő családjainkban, panziósainknál, hozzáértő kezekben, az ott kiismert jelleme alapján keresünk neki gazdát, de az új környezetben mégsem tud tökéletesen egymásra hangolódni kutya és gazda.

Sok esetben a felmerülő problémákat közösen meg tudjuk oldani. E-mailben, telefonon minden esetben folyamatosan kapcsolatban maradunk a gazdával, tudásunkkal, tapasztalatainkkal segítjük a kutya beilleszkedését.

Ha mindkét fél megtett minden tőle telhetőt a probléma megoldására, de nem tudjuk megnyugtatóan rendezni, a kutya visszakerül a gondozásunkba.

Ha a próbaidő letelte után is megvan az összhang, a kutya és gazdája egy családot alkot. Tartjuk a kapcsolatot, örömmel veszünk minden beszámolót, szívesen segítünk a felmerülő problémák megoldásában.

Számunkra nem az a fontos, hogy a kutya minél hamarabb gazdához kerüljön, hanem az, hogy megtaláljuk védencük számára Az IGAZI GAZDÁT.

Az elmúlt 12 évben, több mint 1950 kutyánk talált szerető gazdára.

Reméljük, Önt is hamarosan egy “pilis-budai kutya” gazdijaként üdvözölhetjük!

Minden örökbefogadó szíves figyelmébe ajánlunk két könyvet, melyek elolvasása hasznos lehet kicsiknek – nagyoknak egyaránt.

Kutyákról gyermekeknek: sok minden, amit a kutyatámadások megelőzése érdekében tudni érdemes. Letölthető innen. 

Útmutató a felelős kutyatartás jogszabályi előírásaihoz. Letölthető innen. 

 

 

 

Share

Örökbefogadási szerződés

2018. szeptember 7.

(A szerződés letölthető innen)

 

 

Share

Gyepmesteri telepek

2013. február 28.

Ahol a gyepmester elérhetősége nincs megadva, ott a lakhelynek megfelelő Önkormányzatoknál kell érdeklődni:

  • – Ki a megbízott kóbor állat befogó (gyepmester)?
  • – Hol van a telepe ?
  • – Mikor volt utoljára kutyabefogás?
  • – Van-e gyepmesteri napló? És hol tekinthető meg?
  • – Milyen telefonszámon érhető el?

Telefonon érdeklődni, adatot leadni, honlapon keresni az elveszett kutyát KEVÉS !!!!

Kutya kihozatalához szükséges: Oltási könyv vagy törzskönyv, póráz!

Érdemes a terület közelében lévőknél is érdeklődni! A telepek személyes felkeresése 4-5 naponta a kutya biztos megtalálása szempontjából nagyon fontos!

BUDAI RÉSZEN JELENLEG IS ÁLLANDÓ A VÁLTOZÁS, EZÉRT AJÁNLATOS ÉRDEKLŐDNI AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL!

Budapest Főváros Közterület-felügyelete Állategészségügyi Szolgálata:  az “Illatos út”

www.illatosut.hu

Nyitva tartás

A Szolgálat új nyitva tartása a következőképpen alakul:

• hétfőtől- szombatig: 10-15 között

• vasárnap, munkaszüneti napokon: 10-13 között

• ünnepnapokon nincs ügyfélfogadás

Budapest Főváros Közterület-felügyelete Állategészségügyi Szolgálatának címe : Budapest, IX. kerület, Illatos út 23/a

Telefon: (1) 280-6832

Megközelíthető:

a Boráros térről 54-es vagy 55-ös autóbusszal (8 megálló)

A kóbor állatokról, leadni kívánt állatokról szóló bejelentést a hét minden napján 07.00 és 19.00 óra között lehet megtenni a 280-6832 telefonszámon.

Az Ebrendészet által befogott kutyákat 15 napig csak eredeti gazdájuk viheti haza. A tulajdonjogot az oltási könyvvel kell igazolni.

 

Illatos út

PEST MEGYE – BUDAI OLDAL:

Pl. Visegrád, Dunabogdány, Kisoroszi, Nagymaros, Tahitótfalu, Pilisszentlászló, Leányfalu, Szentendre, Szigetmonostor, Pomáz, Budakalász, Pilisszentkereszt, Pilisszántó, Csobánka, Pilisvörösvár, Pilisborosjenő, Üröm, Solymár, Pilisszentiván, Piliscsaba, Tinnye, Perbál, Budajenő, Telki, Tök, Zsámbék, Herceghalom, Páty, Biatorbágy, Nagykovácsi, Budakeszi, Budaörs, Törökbálint, Diósd, Érd,Tárnok, Százhalombatta és ezek környéke pl. Fejér megyei Etyek, stb.)

Jó tanács: A főutak, autópályák útvonalát figyelembe véve a kutyák átjárását követni kell! (pl. Nagykovácsi – Telki) A települést körülvevő gyepmestereknél is ajánlatos sűrűn érdeklődni, de legjobb fel is keresni!

Biatorbágy

Gyepmester: Tuncsik József, tel: 06-20-972-8231

Telephely: Törökbálint, Budaörsi temető mellett, az “őszibarackos”-ban

Budajenő

Önkormányzat központi szám: 26-371-068

Gyepmester: Szalczinger Ferenc 06-20-969-1246

Telephely: Oroszlány, Tokodi út 1.

Budakalász

Polgármesteri Hivatal tel: 26-340-266

Egyeztetés alatt…

Titkárság (mezőőrök is járják a terepet!) Tel: 26-342-391

A térség gyepmesterei (tipp):

– Garádi Géza /Bogáncs Bt./ Telephelye, ha van , nem ismeretes…Tel: 06-70-238-3542

– Csavar Attila,Tel: 06-30-325-4274

– Budaörsi Állatvédők/ Bártfainé Tel: 06-70-360-3469

– Molnár Tamás Tel: 06-30-215-8100

Budakeszi

ASKA (Alpha Segítő Kéz Állatkórházi Alapítvány), Székesfehérvár,  06-30-215-8100 vagy 06-30-317-4370

Telep: 8000. Székesfehérvár, Homoksor 7.

Gazdakereső honlap: www.animal-save.hu

E-mail: info@animal-save.hu

Érdeklődni lehet továbbá a Budakeszi Állatvédőknél

http://bate98.hu/?q=node/70

Érdeklődni róluk: PMH. fő u.179. T.:23 535 710/110 vagy egyesületünknél.

A környékén elveszettek után érdemes még érdeklődni.

Budaörsi Állatvédő Egyesületnél, Bártfainé Tel: 06-70-360-3469

Budakeszi Állatvédőknél http://www.bate98.hu/

Budaörs

Budaörsi Állatmenhely (http://www.budaorsiallatmenhely.hu/)

Tel: + 36-70-601-6701, +36-70-601-6710

E-mail: budaorsiallatmenhely@gmail.com

Csobánka

Gyepmester: Garádi Géza, 06-70-238-3542, Új telephelye, ha van, nem ismert!

Ajánlott: Budaörsi Állatvédő Egyesület / Bártfainé tel: 06-70-360-3469

Diósd

Egyeztetés alatt

Dunabogdány

Önkormányzatnál érdeklődni tel: 06-26-391-025

Általában a szentendrei gyepmestert hívják

Gyepmesteri telep: Izbégi külterület, Szentlászlói út 197.

Demény Márta telepvezető, tel: (Hívható: 09-20 óráig) 06-20-931-6948

A Szentendre vége táblánál (kéki dűlő buszmegálló) jobbra kell fordulni a földútra, ahol lehet, ismét jobbra kell kanyarodni, a második jobbkanyar után már látható lesz a telep kerítése.

Nyitvatartási idő: Hétfőtől péntekig 9-tol 13-ig, illetve előre egyeztetett időpontban. Szo-V: Zárva!

Gazát kereső honlapja:  http://www.vszrt.hu/gyepi

Képek: http://www.vszrt.hu/gyepi/pdf/Osszes.pdf

E-mail:amine@freemail.hu

tel: 26-312-277 vagy 06-20-535-2155

Érd

Gyepmester:  Radics Zsolt, tel: 06-30-900-1837

Az önkormányzat a Sirius Állat- és Természetvédelmi Alapítvánnyal kötött megállapodást a gyepmesteri telep / állatmenhely működtetésére. /A gyepmesteri telep és kutyamenhely a 6-os út, a Benta patak és a hőerőmű iparvágánya által határolt területen található/

Gazdakereső honlapja: http://www.siriusalapitvany.hu

tel: 06-30-276-6071 vagy 06-20-222-2780

Fontos: Kérjük a lakosságot, hogy a gyepmesteri szolgálat felé a bejelentést elhullott állatok elszállításáról, illetve kóbor állatok befogásáról minden esetben a polgármesteri hivatal ingyenesen hívható zöld számán: 06-80/204-571 tegyék meg. A gyepmestert a hivatal értesíti ezután. Kérjük továbbá, hogy amennyiben ismerik a gyepmester számát, és hívták őt, a bejelentést akkor is jelezzék a hivatal felé.

Herceghalom

Budaörsi Állatmenhely (http://www.budaorsiallatmenhely.hu/)

Tel: + 36-70-601-6701, +36-70-601-6710

E-mail: budaorsiallatmenhely@gmail.com

Kisoroszi:

Általában a szentendrei gyepmestert hívják

Gyepmesteri telep: Izbégi külterület, Szentlászlói út 197.

Demény Márta telepvezető, tel: (Hívható: 09-20 óráig) 06-20-931-6948

A Szentendre vége táblánál (kéki dűlő buszmegálló) jobbra kell fordulni a földútra, ahol lehet, ismét jobbra kell kanyarodni, a második jobbkanyar után már látható lesz a telep kerítése.

Nyitvatartási idő: Hétfőtől péntekig 9-tol 13-ig, illetve előre egyeztetett időpontban. Szo-V: Zárva!

Gazát kereső honlapja:  http://www.vszrt.hu/gyepi

Képek: http://www.vszrt.hu/gyepi/pdf/Osszes.pdf

E-mail:amine@freemail.hu

tel: 26-312-277 vagy 06-20-535-2155

Leányfalu

Önkormányzatnál érdeklődni, tel: 06-26-383-065

Általában a szentendrei gyepmestert hívják

Gyepmesteri telep: Izbégi külterület, Szentlászlói út 197.

Demény Márta telepvezető, tel: (Hívható: 09-20 óráig) 06-20-931-6948

A Szentendre vége táblánál (kéki dűlő buszmegálló) jobbra kell fordulni a földútra, ahol lehet, ismét jobbra kell kanyarodni, a második jobbkanyar után már látható lesz a telep kerítése.

Nyitvatartási idő: Hétfőtől péntekig 9-tol 13-ig, illetve előre egyeztetett időpontban. Szo-V: Zárva!

Gazát kereső honlapja:  http://www.vszrt.hu/gyepi

Képek: http://www.vszrt.hu/gyepi/pdf/Osszes.pdf

E-mail:amine@freemail.hu

tel: 26-312-277 vagy 06-20-535-2155

Nagykovácsi

Környezetvédelem és Közterület felügyelet tel: 26-389-127/129

Gyepmester : Csavar Attila, tel: 06-30-325-4274

8-17 óráig lehet érdeklődni az elveszett kutyák után:

http://www.nagykovacsi.hu/gyepmesteri-szolgalat (sajnos nem friss képekkel)

Nagymaros

Önkormányzat központi szám: 27-595-100

Zöld Menedék Állatvédő Alapítvány

Menhely: Vác, Külső-Rádi út

E-mail: zoldm@dunaweb.hu

Nyitva tartás: hétköznap: 8-16 óra között, szombaton: 8-12 óra között.

Telefon: 27-313-284,vagy 06-20-424-53-67

Érdemes még érdeklődni a Szentendrei Gyepmesteri Telepen, a Szentendrei Árvácska Menhelyen

Páty

Önkormányzat: 06-23-555-530

Gyepmester: Tuncsik József, tel: 06-20-972-8231

Telepe: Budaörsi Ipartelepnél lévő gyepmesteri telep, közvetlenül a Budaörsi Állatvédők telepe előtt!)

Közeli Állatvédők:   Budaörs, Bártfainé, tel: 06-70-360-3469

Perbál

Polgármesteri Hivatal Jegyző: 06-26-370-023, vagy 06-26-570-029, vagy 06-26-370-351

Garádi G. /Bogáncs Bt./Gyömrői, mással közös telephely! tel: 06-70-238-3542

Piliscsaba

Önkormányzatnál érdeklődni, tel: 06-26-575-500

Garádi G. /Bogáncs Bt./Gyömrői, mással közös telephely! tel: 06-70-238-3542

Pilisvörösvár

Önkormányzatnál érdeklődni, tel: 06-26-330-233

Garádi G. /Bogáncs Bt./ tel: 06-70-238-3542

Pilisszántó

Önkormányzatnál érdeklődni, tel: 06-26-349-558

Általában a szentendrei gyepmestert hívják

Gyepmesteri telep: Izbégi külterület, Szentlászlói út 197.

Demény Márta telepvezető, tel: (Hívható: 09-20 óráig) 06-20-931-6948

A Szentendre vége táblánál (kéki dűlő buszmegálló) jobbra kell fordulni a földútra, ahol lehet, ismét jobbra kell kanyarodni, a második jobbkanyar után már látható lesz a telep kerítése.

Nyitvatartási idő: Hétfőtől péntekig 9-tol 13-ig, illetve előre egyeztetett időpontban. Szo-V: Zárva!

Gazát kereső honlapja:  http://www.vszrt.hu/gyepi

Képek: http://www.vszrt.hu/gyepi/pdf/Osszes.pdf

E-mail:amine@freemail.hu

tel: 26-312-277 vagy 06-20-535-2155

Pilisszentiván

Gyepmester: Csavar Attila, tel: 06-30-325-4274

Környező gyepmesterek:  Molnár Tamás, tel: 06-30-215-8100

Garádi G. /Bogáncs Bt./Gyömrői, mással közös telephely! tel: 06-70-238-3542

Ajánlott még: Budaörsi Állatvédő Egyesület / Bártfainé, tel: 06-70-360-3469

Pilisszentkereszt

Önkormányzatnál lehet érdeklődni: 06-26-347-562

2010.08.31-én visszahívást ígértek ezzel kapcsolatban…

Pilisszentlászló

Önkormányzatnál érdeklődni, tel: 06-26-338-782

Általában a szentendrei gyepmestert hívják

Gyepmesteri telep: Izbégi külterület, Szentlászlói út 197.

Demény Márta telepvezető, tel: (Hívható: 09-20 óráig) 06-20-931-6948

A Szentendre vége táblánál (kéki dűlő buszmegálló) jobbra kell fordulni a földútra, ahol lehet, ismét jobbra kell kanyarodni, a második jobbkanyar után már látható lesz a telep kerítése.

Nyitvatartási idő: Hétfőtől péntekig 9-tol 13-ig, illetve előre egyeztetett időpontban. Szo-V: Zárva!

Gazát kereső honlapja:  http://www.vszrt.hu/gyepi

Képek: http://www.vszrt.hu/gyepi/pdf/Osszes.pdf

E-mail:amine@freemail.hu

tel: 26-312-277 vagy 06-20-535-2155

Pomáz

Egyeztetés alatt

Solymár

Gyepmester: Szűcsné M. Adrienn 06-70-61-99-311

Százhalombatta

Állategészségügyi Telep:

Bejelentések, érdeklődés: 07-16 között,

Telep: 2440 Százhalombatta, Erőmű út 2.

Helyi Gyepmester: Farkas Csaba, tel: 06-30-444-8860

Környék gyepmesterei:

Csavar Attila /Telephelye: Budaörs/ , tel: 06-30-325-4274

Molnár Tamás / Telephelye: Székesfehérvár/, tel: 06-30-215-8100

Környék Állatvédői:

Kutyabarátok Százhalombattai Egyesülete,

Sirius Állatvédő Egyesület/Érd, Böjtös Éva, Tel: 06-30-910-6987

Budaörsi Állatvédők: Bártfainé, tel: 06-70-360-3469

Szentendre

Gyepmesteri telep: Izbégi külterület, Szentlászlói út 197.

Demény Márta telepvezető, tel: (Hívható: 09-20 óráig) 06-20-931-6948

A Szentendre vége táblánál (kéki dűlő buszmegálló) jobbra kell fordulni a földútra, ahol lehet, ismét jobbra kell kanyarodni, a második jobbkanyar után már látható lesz a telep kerítése.

Nyitvatartási idő: Hétfőtől péntekig 9-tol 13-ig, illetve előre egyeztetett időpontban. Szo-V: Zárva!

Gazát kereső honlapja:  http://www.vszrt.hu/gyepi

Képek: http://www.vszrt.hu/gyepi/pdf/Osszes.pdf

E-mail:amine@freemail.hu

tel: 26-312-277 vagy 06-20-535-2155

Közelben működő gyepmesterek:

Garádi G/Bogáncs Bt./ tel, 06-70-238-3542 (új szám!) Telephelye, ha van, nem ismert…

Tuncsik József, tel: 06-20-972-8231 /Telephely: Budaörsön van./

Tahitótfalu

Önkormányzatnál érdeklődni, tel: 06-26-387-198

Általában a szentendrei gyepmestert hívják

Gyepmesteri telep: Izbégi külterület, Szentlászlói út 197.

Demény Márta telepvezető, tel: (Hívható: 09-20 óráig) 06-20-931-6948

A Szentendre vége táblánál (kéki dűlő buszmegálló) jobbra kell fordulni a földútra, ahol lehet, ismét jobbra kell kanyarodni, a második jobbkanyar után már látható lesz a telep kerítése.

Nyitvatartási idő: Hétfőtől péntekig 9-tol 13-ig, illetve előre egyeztetett időpontban. Szo-V: Zárva!

Gazát kereső honlapja:  http://www.vszrt.hu/gyepi

Képek: http://www.vszrt.hu/gyepi/pdf/Osszes.pdf

E-mail:amine@freemail.hu

tel: 26-312-277 vagy 06-20-535-2155

Telki

ASKA (Alpha Segítő Kéz Állatkórházi Alapítvány), Székesfehérvár,  06-30-215-8100 vagy 06-30-317-4370

Telep: 8000. Székesfehérvár, Homoksor 7.

Gazdakereső honlap: www.animal-save.hu

E-mail: info@animal-save.hu

Tök

ASKA (Alpha Segítő Kéz Állatkórházi Alapítvány), Székesfehérvár,  06-30-215-8100 vagy 06-30-317-4370

Telep: 8000. Székesfehérvár, Homoksor 7.

Gazdakereső honlap: www.animal-save.hu

E-mail: info@animal-save.hu

Üröm

Gyepmester: Szűcsné M. Adrienn 06-70-61-99-311

Visegrád

Önkormányzatnál érdeklődni, tel: 06-26-398-255

Általában a szentendrei gyepmestert hívják

Gyepmesteri telep: Izbégi külterület, Szentlászlói út 197.

Demény Márta telepvezető, tel:  06-20-931-6948 (Hívható: 09-20 óráig)

A Szentendre vége táblánál (kéki dűlő buszmegálló) jobbra kell fordulni a földútra, ahol lehet, ismét jobbra kell kanyarodni, a második jobbkanyar után már látható lesz a telep kerítése.

Nyitvatartási idő: Hétfőtől péntekig 9-tol 13-ig, illetve előre egyeztetett időpontban. Szo-V: Zárva!

Gazát kereső honlapja:  http://www.vszrt.hu/gyepi

Képek: http://www.vszrt.hu/gyepi/pdf/Osszes.pdf

E-mail:amine@freemail.hu

tel: 26-312-277 vagy 06-20-535-2155

 

Zsámbék

Önkormányzati központi szám: 23-565-610

Gyepmester: Garádi G. Bogáncs Bt., tel: 06-70-238-3542

Gyepmesterek elérhetősége az egész országban: www.gyepmester.hu

További állatvédő szerveztek és menhelyek elérhetősége az alábbi linkeken:

http://www.kutyakereso.zug.hu/

Eredeti forrás: http://www.kutyakereso.zug.hu/, ami aztán javítva lett.

Share

Fajtamentő szervezetek elérhetőségei

2017. április 26.

(Elhelyezésben nem mindig tudnak segíteni, de gazdakeresésben gyakorlottabbak a saját fajtán belül.)

Az Agár fajtamentés a Szent Ferenc Alapítvány részeként működik.

Gazdikereső agarak:  http://www.szentferenc.hu

E-mail: merzarita@gmail.com vagy henni.szentferenc@gmail.com

Tel: 06-20-340-4274 vagy 06-70-701-1175

Az Árva Agarak oldal Magyar Agár Információs Portál

http://www.magyaragar.info (Árva Agarak menü)
közvetlen agármentést nem, csak gazdára váró (vagy menhelyi) agarak és agarat befogadni kívánók közötti közvetítést végez!

E-mail:kacer66@freemail.hu

Tel: 06-20-327-4419

Airedale terrier fajtamentés

Web: http://www.airedalerescue.net
E-mail: airedales@freemail.hu
Tel: 06-20-513-8797 vagy 06-30-425-0224 vagy06-70-283-2895

Talált Akita inu kutyák bejelentési lehetősége

Honlap: http://www.akitaklub.hu/

Email: admin@akitaklub.hu

Brit Pásztorkutya Fajtamentők Egyesülete
Mentett fajtáink: Bearded Collie, Border Collie, Bobtail, Skótjuhász (Collie), Sheltie, Corgi, Ausztrál Juhászkutya, Ausztrál Cattle Dog, Kelpie
 
email címünk: britpasztorsos@gmail.com
Telefonszám:  +36 30/565-4585 vagy +36 70/324-3403

Argentin dog fajtamentés:

Honlap: http://dogorescue.hu
E-mail:  dogorescue@gmail.com
Képgaléria: http://gallery.site.hu/u/dogorescue

Basset Hound fajtamentés

Honlap: http://www.mydestiny.hu

E-mail: mydestiny@freemail.hu

Tel:  30/207-4900.

Beagle fajtamentés

Honlap: http://fajtamentes.beagle-club.hu/

E-mail:mentes@beagle-club.hu

Tel: 30/530-6234

Belga juhász mentők

Honlap:  http://www.belgamento.fw.hu

E-mail: belgamento@gmail.com

Bernáthegyi mentők

Honlap: http://www.szentbernathegyi.hu

E-mail: info@szentbernathegyi.hu

Tel: 06-1-282-6367

Bobtail mentők:

MEOE Hungária Bobtail Klub

Mit vállal: A bajba jutott – segítségre szoruló, gazda nélkül maradt – bobtailokat, a fenti számokon lehet bejelenteni. A mentést a klub intézi.

E-mail:  fan-fell@fanfell.hu

Tel: 06-1-430-8306 vagy 06-30-400-2110 vagy 06-20-917-8689

Bordeauxi dog fajtamentés

Honlap: www.bordeauxidogrescue.weboldala.net

Kaszper Ágnes bordeauxirescueagi@citromail.hu

Gyevi-Varga Zoltán vadbuy@hotmail.com

FÓRUM: http://www.netboard.hu/viewtopic.php?topic=18740

Boxer mentők :

Noé Állatotthon Alapítvány Boxer fajtamentő csoport

Weboldal: http://www.boxermentes.hu

E-mail: info@boxersos.hu

Tel: (este 6 után) 06-20-346-2324 vagy 06-70/383-9480 vagy (du. 4után) 06-70-635-0780

Bullterrier fajtamentők (I.):

Magyar Bullterrier Baráti Társaság Fajtamentő Egyesület

Web: http://www.bullterriermentes.gportal.hu

E-mail: bullterriermentes@gmail.com

Tel: 06-20-436-4626

Bull típusu terriereket mentők (II.):

Angol Bullterrier, Miniatür Angol Bullterrier, Staffordshire Bullterrier, Boston terrier, Amerikai Pit Bull Terrier, Amerikai Staffordshire Terrier

Honlap: www.amstaffrescue.com

E-mail:  amstaffrescue@amstaffrescue.com

Bullmasztiff mentők:

Honlap: http://www.columellamolosserclub.hu/bullmamentes/

E-mail: bati.szilvi@gmail.com

Bulldog mentő Csoport (I.):

Web: http://bulldogmentes.shp.hu

E-mail: bulldogmentes@gmail.com vagy anshi@freemail.hu vagy pmagica@freemail.hu

Tel: 06-20-216-3100

Bulldog MENTÉS (II.)

Angol, francia bulldog mentés:

Honlap: http://www.bulldogmentes.hu
/Noé Állatotthon Alapítvány Bulldog fajtamentő csoport/

E-mail: info@bulldogmentes.hu

Tel: (este 6 után) 06-70-635-0780 vagy 06-70-940-1800 vagy 06-20-346-2324 vagy (du. 4után) 06-70-383-9480

Csau-csau fajtamentés: A Noé Állatotthon Alapítvány egyik projektje

E-mail: agi.chow@gmail.com

Tel: 06-20-483-0495

Cane Corso fajtamentés:

E-mail: canecorsomentes@gmail.com

Tel: 06-20-466-1194

Dalmata fajtamentés:

Honlap: http://dalmatamentes.hu/

E-mail: info@dalmatamentes.hu

Tel: +36303457051

Dobermann fajtementők:

Dobermann – Rescue HUNGARIA e.V.

Honlap: www.dobermann-rescue-hungary.com

E-mail: info@dobermann-rescue-hungary.hu

FÓRUM: http://pet.site.hu/forum-32.html

Tel: +36-30-444-7537

Német Dog mentők (I.):

Honlap:  www.nemetdogsos.hu

E-mail: info@futrinkautca.hu vagy nemetdogsos@gmail.com

Erdélyi kopó mentők:

Honlap: www.erdelyikopo.net

Tel: 06-70-203-2761 vagy 06-30-853-9681 vagy 06-70-459-2338

Foxterrier mentés:

Honlap: http://www.foximaxi.gportal.hu
E-mail: foxik@freemail.hu
Tel: 06-30-240-9167 vagy 06-20-323-7667 vagy 06-30-394-5974

Golden retriever mentők:

Honlap: http://www.retrieverhelp.hu
E-mail: info@retrieverhelp.hu
Fórum: http://www.retrieverhelp.hu/phpBB3/index.php vagy http://sgforum.hu/forum.php3?azonosito=retrieverrescue
Tel: 06-20-593-3380 vagy 06-20-526-2703 vagy 06-20-526-0331

KANADAI FEHÉRJUHÁSZ

E-mail: feherfarkas@invitel.hu
tel: 06-20-937-0295

Kuvasz mentő adatbázis:

MEOE Hungária Kuvasz Klub Fajtamentés
E-mail: kuvaszforum@freestart.hu
Fórum: http://www.netboard.hu/viewforum.php?forum=548
Tel: 06-70-207-4433

Komondor fajtamentés:

Fórum: http://www.netboard.hu/viewtopic.php?topic=17016

Labrador retriever mentők:

Honlap: http://www.retrieverhelp.hu
E-mail: info@retrieverhelp.hu
Tel: 06-20-593-3380 vagy 06-20-526-2703 vagy 06-20-526-0331

Magyar Vizsla mentés:

A Futrinka utca Kutyavédő Egyesület tagjai és segítői végzik.
Honlap: www.magyarvizslasos.hu
E-mail:  info@futrinkautca.hu vagy magyarvizslasos@gmail.com

Moszkvai Őrkutya fajtamentők

Örkényi Kuckó Állatotthon Alapítvány
Honlap:http://www.moszkvaifajtamentes.hu

E-mail: moszimentok@freemail.hu

Tel: 06-70-392-0000 vagy 06-20-922 3595

Mudi mentő szolgálat:

Honlap: http://mudimento.hu/
E-mail: mudimentok@gmail.com
Tel: 06-30-401-8158

Német vizsla és Tacskó mentés adatbázis:

E-mail: nemetvizsla@t-online.hu
Fórum: http://www.netboard.hu/viewtopic.php?topic=10924

Németjuhász mentés adatai:

Honlap: http://www.nemetjuhaszmentes.hu/
E-mail: njmentes@gmail.com
Tel: 06 30 3416 716

Orosz Fekete Terrier mentés:

Honlap: http://brtclub.blackterrier.hu/fajtamentes.htm
E-mail: brtrescue@blackterrier.hu vagy info@blackterrier.hu
Tel: 06-30-406-1111 vagy 06-30-500-2601

Pekingi palotapincsi mentők:

Honlap: http://www.pincsimentes.hu
E-mail: pincsimentes@t-online.hu

POINTER mentők:

Magyar Pointer Club fajtamentő szolgálata :
Honlap: http://www.pointerclub.hu
Honlap: http://www.pointerclub.hu/f-fajtamentes-hu.htm
E-mail: szedresikennel@t-online.hu
Tel: 06-30 -633-4432

Pulimentő Szolgálat

Honlap: http://www.puli.hu/pulimento.html
E-mail: puli@puli.hu

Tel:  0629 326-954

BPMSZ Bogáncs Pumimentő Szolgálat:

Honlap: http://www.arvapumik.hu
E-mail: arvapumik@gmail.com
Tel: 06-30-996-2247

Rhodesian Ridgeback mentő:

06-20-253-4298

ROTTWEILER – S.O.S.

Honlap: www.roti.hu/sos
E-mail: rotimentes@freemail.hu
Tel: 06-30-619-2786

Schnauzer fajtamentés:

A NOÉ Állatotthon Schnauzer Fajtamentő Csoportja végzi

Honlap: http://gallery.site.hu/u/schnauzer_rescue
E-mail: schnauzermento@freemail.hu vagy meggyes@gmail.com
Tel: 06-70-312-5347 vagy 06-70-947-6600

Shar – pei fajtamentés:

Honlap: http://www.xnet.hu/shar-pei/egyesulet
E-mail:  sharpeiegyesulet@freemail.hu
Tel: 06-70-242-1090 vagy Debrecen: 06-70-277-2344

Spániel fajtamentés:

Honlap: http://www.spanielmentes.hu
E-mail: info@spanielmentes.hu
Tel: 06-30-998-3947

Spitz fajtamentő Szolgálat:

Honlap: http://www.spitz.hu
E-mail:  fajtamento@spitz.hu
Tel: 06-30-201-4160

Staffordshire terrier mentés:

https://www.facebook.com/amstaffrescue.hungary/

Szánhúzó fajtamentés:

Alaszkai Malamut, Szibériai Husky, Szamojed
Honlap: http://www.szanhuzoalapitvany.hu/
info@szanhuzoalapitvany.hu  +36705761247

Samoyed fajtamentés:

Honlap: http://www.risingforcehusky.hu/

Dér Andrea     samoyed.fajtamento@gmail.com 06 20 331 6246
Szibériai husky fajtamentés:
Horváth Attila Gábor    info@risingforcehusky.hu 06 70 576 1247

SZETTER mentők:

Honlap: http://www.setters.hu
Honlap: http://www.szetterklub.hu
E-mail: info@szetterklub.hu
Tel: 06-30-257-4793

Tacskó fajtamentés:

A Futrinka utca Kutyavédő Egyesület tagjai és segítői végzik.
Honlap: http://www.tacskosos.hu
E-mail: info@futrinkautca.hu
Tel: 06-30-383-7450

Uszkár mentés (Poodle rescue)

Honlap: http://uszkarmento.lapunk.hu/
Tel: 06-20-364-8811

Esélynövelésre internetes honlap készítés:

Handicappet.hu
Név: Vattila
Weblap: www.handicappet.hu
E-mail: info@handicappet.hu
Hol tevékenykedik: az interneten
Mit vállal: önálló többnyelvű weboldal üzemeltetése a fogyatékos, sérült, idős vagy állandó kezelésre szoruló gazdit kereső kedvencek esélyeinek növelésére.

Eredeti forrás: http://www.kutyakereso.zug.hu/, ami aztán javítva lett.

Share

A mentés folyamata

2014. október 16.

HOGYAN LESZ A MENTETT KUTYA?
HOGYAN LESZ A KUTYA MENTETT?

Kis Magyar Logikai Játék

1. Gyanútlanul közlekedünk, s meglátjuk;
2. Bejelentés érkezik, hogy valaki gyanútlanul közlekedett, meglátta, és fogalma sincs ő mit tehetne;
3. Bejelentés érkezik, hogy valaki gyanútlanul közlekedett,  meglátta, hazavitte, de nem tudja tartani;
4. Bejelentés érkezik, hogy eb valakié, de bántalmazza, nem kell neki, stb.

Magyarul röviden, olyan kutya a mentés tárgya, akire az ember, a kutya hű társának nevezett lény

1. nem vigyáz, aki vele szemben felelőtlen,
2. aki elhagyja, elűzi, kiteszi, bántalmazza.

Mindezen emberi tevékenységek a hatályos magyar Állatvédelmi Törvény értelmében büntetendő cselekedetnek minősülnek. Igen, a puszta „kitevés” is! Még ha „csak” az ajtó elé teszem is ki, még ha pokrócot is teszek alá, de soha többé nem akarok tudni róla és belülről ráfordítom a kulcsot, még ez is kimeríti az „elhagyás” fogalmát és az alábbiak szerint akár 2 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Lenne. Egy olyan országban…

Btk. – Állatkínzás
266/B. § (1) Aki

a) … gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza

b) állattartóként, háziasított emlősállatot … elűzi, elhagyja vagy kiteszi, vétséget követ el, és 2 évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

A büntethetőséghez nem szükséges, hogy az elkövető az állat életét ténylegesen kioltsa, vagy az állat valóban maradandó egészségkárosodást szenvedjen, elég csupán az, hogy az elkövető cselekménye erre alkalmas legyen.

Na, de vissza ebünkhöz, akiről valahogyan tudomást szereztünk: Sajnos pénz, lehetőség, hely híján már itt el kell induljon egy közös gondolkodás: milyen állapotban van, valóban életveszélyben van-e, ha talált, megtalálója tudja-e tartani, vagy sürgősen el kell hozni, együttműködő-e, kiszolgáltatott kölyök, megellett szuka, csont sovány, akinek jártányi ereje sincs már, balesetes, súlyosan sérült, vagy esetleg a saját gazdája akar szabadulni tőle de azonnal…

A. hajlandó-e még pár hetet adni neki a megtaláló, míg előkerül a gazda
B. vagy azonnal mennie kell a kutyának
C. vagy mondjuk 5-8 év együttélés, szolgálat után azonnal altatni akarja, vagy ha nem ugrunk azonnal, képes a mezőn kikötni, szélnek ereszteni …

Sajnos általában a helyes válasz a B., vagy C., azaz azonnal, munkát, családot otthagyva rohanjunk, különben a kutya sorsa… No komment.

Tehát így lett egy új kutyánk, nevezzük egyszerűen Nokedlinek.
Innen a történet ismét több szálon futhat:
1. Nokedli kicsike, fiatal, helyes, békés és jó állapotban van
2. Nokedli nagy, öreg, morgós és sérült, beteg Nokedli
3. Nokedli bár kicsi, helyes, de sérült, beteg… stb. nem untatjuk a kedves olvasót az élet ihlette összes  lehetséges variációval.

Nyilván a fentieknek megfelelően Nokedlit
1. karanténba dugjuk
2. zokogva rohanunk vele az első klinikára
3. valaki közülünk hazaviszi sokadik ebnek
4. valaki a segítőink közül hazaviszi sokadik ebnek
5. és ez a leggyakoribb: menhely híján elkezdjük egy vagyonért panzióztatni, hisz már minden sarokban, fiókban, kertrészletben és szobában kutya van.

Vegyünk a továbbiakban alapul egy „hétköznapi, átlagos” mentést, amikor nem 3 sebész szereli össze a kutyát. A kutyamentés józanul, megfelelő szakmai protokoll mentén, bizonyos színvonal mellett nagyon költséges. Ezért van szükségünk támogatásra. A közhiedelemmel ellentétben:
1. az Állam, vagy Valakik, vagy azok az izé, az Állatvédősök, vagy a Jóisten nem ad pénzt
2. senki nem ad pénzt, nem kapunk fizetést, sőt, mi adjuk be a családi kosztpénzből a kutya SOS ellátására szükséges összeget. Mi, magánemberek.

Nekünk sincs pénztermő fánk! Viszont hiszünk a civil összefogásban! Hiszünk abban, hogy életünk egyik célja a rászorulók segítése. Bennünk ez a közös. Ők, a teljesen kiszolgáltatott szerencsétlen kutyák.

Te talán minden hónapban akár csak egyszer, de meglátogatsz egy idős, magányos embert egy otthonban. Te talán, ha csak párszor is, de játékokat gyűjtesz szegény gyerekeknek. Talán mélyszegénységben élő, halmozottan hátrányos helyzetű emberek esélyegyenlőségéért küzdesz. Esetleg véded a kihalóban lévő erdei prüttyenő pipitért.
Beteg gyerekeket szórakoztatsz meséiddel egy kórházban. Talán sérült madarakat istápolsz. Lehet, hogy a műemlékeket véded. Igaz? De teszel valamit, hogy világunk élhetőbb legyen.
Mi arra esküdtünk fel, hogy az ember Társát, a tökéletesen kiszolgáltatott, érezni, emlékezni, szenvedni és örülni képes, intelligens Kutyát mentjük az ember rettenete elől. Arra esküdtünk fel, hogy legjobb tudásunk szerint Őt segítjük. Hiszünk abban, hogy ha minden felelős felnőtt ember önnön boldogulásán túl tesz valamit, bármit, bármily kicsinységet is, akár csak egy hónapban egyszer is, amivel másokat, segítségre szorulókat megsegít, és világunk jobb, élhetőbb lesz. A nullához képest pont ezzel a kicsivel lesz több benne a jobb. És tudod, ha mindenki csak egy kicsit is, de tesz, sok kicsi…közhely? Mi a szerencsétlen sorsú kutyák mentéséért dolgozunk civil, kistérségi összefogás keretében, magánemberként, saját pénzünkből és kis részben adományokból 2006 óta. Időről időre azonban segítséget vagyunk kénytelenek kérni másoktól is.

Van tehát egy balesetes Nokedlink. Nokedli esetében tehát a telefonos egyeztetéseket magántelefonról intéztük – mint sok más állatvédő. Nem a legjelentősebb tétel, de sok kutya, sok telefon, sok pénz. Ezután valahogy szerveztünk fuvart. Aminek a költségét valaki felvállalta. Sokszor ez a legnehezebb, nagyon kellene segítség. Fuvar = benzin = pénz.
Első utunk Nokedlivel állatorvoshoz vezet:
A. sérülés, törésgyanú, sokkos állapot, stb. – röntgen, ultrahang, kivizsgálás – 15-20. 000 Ft körüli összeg alsó hangon
B. alap kivizsgálás – láz, szemek, fülek, nemi szervek, belső szervek, paraziták, chip leolvasás, stb. – még kedvezményt nyújtó partner állatorvosnál is kb. 10. 000 Ft körüli összeg
C. életmentő műtét – általában törés, belső zúzódás – alaphangon 30-50. 000 Ft
Féreghajtás, külső-, belső parazitamentesítés, kombinált oltás (majd a későbbiekben veszettség oltás az oltási programban). Chipet még nem kapott. Az esetleges vérteszt laborköltségeit (máj-, vese funkció, stb.), vagy bőrkaparék (rüh, atka, stb.) vizsgálat költségeit sem számoltuk (kb. 5-6. 000 Ft)
Irány a karantén. Napi 1000 Ft-tal kell minimum számolni.
Így
1 kutya / nap 1. 000 Ft,
1 kutya / 10 nap 10. 000 Ft,
4 kutya / 10 nap… Karantén után, közben is, ha kezelni kell, fuvarok orvoshoz, panzióba, gazdajelölthöz (minden esetben személyesen visszük el a kutyát leendő gazdájához és közösen felmérjük az adott jelölt, az adott hely és adott kutyafajta kompatibilitását.)
Minden megfelelő korú és állapotú kutyát ivartalanítva adunk örökbe!
A betegségek (nőgyógyászati problémák, prosztata problémák, rák), sok esetben viselkedési problémák (kanoknál leginkább, dominancia problémák, túlzott szexuális érzékenység, tüzelési időszakban kezelhetetlen, szökős kanok, stb.) valamint a nem kívánt szaporulat megelőzése szempontjából is nagyon fontosnak tartjuk. A témában rengeteget lehet olvasni az Interneten, a mi honlapunkon is, sok tévhitet, régi, már meghaladott nézetet lehet és kell eloszlatni az állatorvosok segítségével („a szukának szülnie kell”, „hagy élvezze ki a szexet”, „el fog hízni tőle”, stb. és hasonló sületlenségek).  Az ivartalanítás költségével is számolnunk kell: az altatás módjától, az altatáshoz szükséges szer mennyiségétől függően, ez viszont a kutya méretétől függ, kan avagy szuka, stb., ezek mind befolyásolják az összeget, de kb. 12-20. 000 Ft körül lehet. Ha komplikáció lép fel, ha a kutyában belül már valami kialakult betegséget, rákot, cisztát, stb. találnak, ez lehet több is.
Ha ebünk beteg is, ha gyógyszeres kúrára kényszerül (szájon át, vagy bőr-szőr kezelésre van szüksége) pl. az további kb. 10. 000 Ft-ot jelent.
Nokedli tehát ha balesetes, ahogy nevet kapott tőlünk és csapatunk védence lett, induló kis pakkjával kb. 50 – 60. 000 Ft költséget jelent számunkra.
1  Nokedli / 1 x 50-60. 000 Ft
2  Nokedli / 2 x 50-60. 000 Ft
3  Nokedli / … Stb.
Meséljünk arról, amikor 6-10 fős almokat találunk, az milyen költséggel jár? Az egyszerre 6-10 x 1 fő Nokedli… Mindez alaphangon, átlagolva. De minden kutya más, minden eset egyedi. Rozécska csípőműtétei pl. közelítenek a 200. 000 Ft-os összeghez. Bársony lábfixátora 70. 000 Ft volt. Dolly mamó emlődaganat, méhműtétje 55. 000 Ft, és sorolhatnánk.

Megtelt!Iszonyú nehéz és lehetetlen kitenni a Megtelt táblát…
Azért, mert
ŐK TELJESEN KISZOLGÁLTATOTTAK.

Minden egyes szerencsétlen, rászoruló, a segítségünkre váró kutya vállalásánál döntenünk kell arról, vajon elő tudjuk-e teremteni, többnyire saját zsebből – de persze segítőink adományaiból is -, maroknyi csapatként, hétköznapi, mezei, családos emberekként a pénzt a kutya, azaz Nokedli gazdára találásáig. Ezt csak azért hangsúlyozzuk, mert sokan azt hiszik, állatot védeni, kutyát menteni valami jogosítványhoz kötött dolog, az valami külön, megfizetett szakma, egy külön, zárt kaszt… Holott egyszerűen magán emberek civil összefogása. Szív, lélek, akarat kell hozzá és pénz. Nem felhatalmazás. Ha pedig Öreg Nokedliről van szó, idősecskén, betegecskén akár hónapokig, évekig is várhatjuk azt a gazdit… Ha mindezt panzióban tesszük, az annyiszor 1. 000 Ft / nap… Viszont Öreg Nokedli él! Esélyt kap, boldog, olajos tekintettel minket hisz gazdájának, csóvál, boldogan autókázik örökbefogadó napról örökbefogadó napra velünk, és ilyenkor fütyülünk mindenre, tényleg, nem túlzás: szívünkben ilyenkor tompa sajgás.
Ezért érdemes küzdeni: a kezünkbe kerül a mentése előtti borzasztó képe, azon a fakó, megtört tekintet, a csont sovány test, a kopott, fakó szőr, ilyenkor újra végiggondoljuk, min mehetett át, mit szenvedhetett szerencsétlen állat viszont előttünk egy bizakodó, nekünk is erőt adó életerős kutya, aki élni akar,  szerető gazdát akar.

Kérünk segíts Te is a mentésükben!

1%-os adószámunk: 18001044-1-13

Köszönjük!

Pilis-Budai Kutyamentők Közhasznú Egyesülete

 

 

 

 

Mi a dolga az Állatvédőnek? (Forrás: www.minimenhely.hu)

2014.10.14.
Mai találós kérdésünk: mi az állatvédelemben tevékenykedők kedvenc mondata? Várjunk csak, nem jó a kérdésfeltevés, mert erre mondjuk lehetne az a válasz, hogy: „sikerült kutyát választanom, azt a félszeműt kérem, a háromlábút és vinném a 12 éveset is!”

Ellenben, ha így kérdezem: mi az állatvédelemben dolgozók „kedvenc” mondata? Nos, igen, így már más a helyzet… Mindenkinek más az érzékeny pontja, de a „maguknak ez a dolguk”, „magukat ezért fizetik”, „akkor mégis minek vannak maguk” típusú mondatok számtalan változatát hallva, nehéz sokadszor is nyugodtan és higgadtan megválaszolni a kérdést.

Minden sarkítás nélkül is kijelenthetjük, hogy az ehhez hasonló megjegyzések naponta hangzanak el, akár telefonon, akár személyesen, de elég, ha csak a közösségi oldal egy-egy posztja alatt felsorakozó kommenteket átolvassuk. Sajnos gyakori a támadó felhang is, sokan lesznek csalódottak, frusztráltak, dühösek, ha nem kapják meg pontosan azt, amit elvárnak. Ha nem azt a választ kapják, amit hallani szeretnének. Nekünk pedig rosszul esik a felháborodottság, hiszen igyekszünk a maximumot nyújtani, lehetőségeink határait feszegetve.

Ez egy roppant kényes téma. De nem szabad, hogy tabu téma legyen, hiszen a konfliktusok leggyakoribb oka a tájékozatlanság, az információhiány. Bár már sokszor és sok helyen elhangzott, ezzel a kis irománnyal mégis szeretnénk eloszlatni néhány tévhitet és kicsit összefoglalni azt, hogy milyen okok állnak a háttérben, amikor őszinte sajnálattal ugyan, de nemet KELL mondanunk.

Az leggyakoribb tévhit az, hogy a menhelyek fizetett állatleadó telepek. Az államilag finanszírozott és állami fenntartásban működő gyepmesteri telepek feladata a területi illetékességükhöz tartozó állatok bevétele, begyűjtése. A hangsúly a feladaton van, de még ők sem bírják a mennyiséget! A kóbor állatok, a nem kívánt szaporulatok, a megunt idősödő, beteg kutyák és macskák olyan létszámot alkotnak, hogy ideális megoldás jelenleg nincs. Még ha magamra is vonom az istenek haragját, akkor is kijelentem: aki egy ilyen telepre leadja a saját állatát, az megérdemel jó pár álmatlan éjszakát! Lehet szépíteni, lehet szépelegni, mindig vannak kivételek és mindig vannak extrém esetek. De ne tévedjünk: a törvény szellemében ezeken a telepeken 14 nap elteltével helyhiány esetén altathatóak az állatok. És ennek megfelelően az állatok számára kialakított helyek és körülmények nem egy ötcsillagos szálloda színvonalát tükrözik.

Bár szerencsére sok helyen tapasztalható pozitív változás, lassú átalakulás, humánusabb szemlélet, a gyepmesteri telepek mégiscsak egyenlők a korábbi sintértelepekkel, és a sintér szónak nem véletlenül van nagyon negatív felhangja a köznyelvben. Ez egy állás, nem pedig egy hivatás. Egy szakma, nem pedig szenvedély. Mondhatjuk, hogy aki nem szereti az embereket, az ne menjen, mondjuk orvosnak. Nos, ha ez így lenne, akkor szerintem senki nem panaszkodna annyit az egészségügyi ellátásra…

Mi a helyzet akkor a menhelyekkel? Mi a különbség, egyáltalán van különbség? Van bizony! Ha már a piszkos anyagiakat említettük, akkor a leggyakorlatiasabb különbség az, hogy a menhelyek semmiféle állami támogatásban nem részesülnek! Ezzel a „magukat minek fizetik” kérdést ki is pipálhatjuk, ugyanis minket sajnos semmiért nem fizetnek, már ami az állatvédelmi tevékenységet illeti.
A menhelyeket alapítványok, nonprofit szervezetek tartják fent, akik kizárólag a civil támogatásokból finanszírozzák a tevékenységüket. Magánemberektől, cégektől, társszervezetektől érkezett felajánlások járulnak hozzá a menhelyek mindennapos fenntartásához. Bárki, aki úgy dönt, hogy egy-egy konkrét mentésre, projektre áldoz, akár anyagi, akár tárgyi adomány formájában, az közvetetten részt vesz a menhely működési kereteinek előteremtésében. Ha már a saját házunk táján söprögetünk, a Noé részére érkező támogatás legnagyobb részét az adózók által felajánlott egy százalék teszi ki. Ez sosem titok, minden évben közzétesszük a pontos számokat. A beérkezett pénz nagy összegnek tűnhet, és ha mondjuk tíz kutyát kéne belőle ellátni, akkor arra is telne, hogy miközben César Millán személyesen suttog esti mesét mindegyiküknek, még a fülüket is kipucolja saját kezűleg.

Aki járt már a Noén, vagy akár csak olvasott az állatotthonról, tudja, hogy itt közel ezer állat ellátásáról van szó. Ráadásul nem csupán kutyákról és macskákról, hanem sokféle egyéb állatról, mind különböző tartási igényekkel. Az összes állat rendszeres orvosi ellátásban részesül, sok állat rossz tartási körülmények közül, betegen kerül hozzánk és magas a balesetesek száma is. A Noé helyhiány miatt nem altat. Így aztán olyan feltételeket kell teremteni, hogy az állatok egy része végleges otthonra találhasson a menhelyen. Mindezt figyelembe véve talán nem is annyira nehéz elképzelni, hogy az adózók által felajánlott egy százalék az éves működési költségnek csupán a felét fedezi.

Bár igazán impozáns területen fekszik az Állatotthon, a befogadott állatok száma is impozáns. Ráadásul nagyon sok kutya és a gondozásunkban lévő macskák nagy része ideiglenes befogadók otthonában várja a gazdisodást. Az első és legfontosabb mindig a biztonság, a már gondozásunkban lévő és a frissen bekerülő állatok biztonsága, egészségvédelme, megfelelő körülményeinek megteremtése. Ezt viszont sajnos csak és kizárólag akkor lehet megvalósítani ha, megszabjuk a korlátokat.

Mik ezek a korlátok, mik azok a tényezők, amik megakadályozzák, hogy bármikor, bármennyi állatot azonnal fogadni tudjunk?

A legfontosabb a hely, mert akármennyire is nagy területen fekszik az állatotthon, az újszülött, még szopós kiscicákat nem tanácsos a vak lovak legelőjén szabadon engedni. A balesetes, nyílt töréssel bekerült kutyát sem igazán szoktuk a disznók között elhelyezni, az elárvult süni pedig nem biztos, hogy örülne egy polcnak a hűtőszekrényben… Viccet félretéve, a frissen bekerült állatok karanténozása egy olyan követelmény, amiből nem engedhetünk. Egyetlen kivétel sok áldozatot vonhat maga után, hosszú időre ellehetetlenítené a meglévő állatok biztonságos elhelyezését is, nemhogy az újak fogadását.

Aztán bizony megint ott van a fránya pénz kérdése. Az állatorvosi ellátás, az oltások, a chip, az ivartalanítás, a betegségek, balesetek kezelése, a rehabilitáció. Aki volt már saját állattal állatorvosnál, tudja, hogy milyen összegekről beszélhetünk, csupán egy egészséges állat oltása esetében is.

És végül az idő. Szintén mindig kevés van belőle. A NOÉ szerencsés helyzetben van, mert van néhány főállású dolgozója. De sajnos ez édeskevés, az önkéntesek segítsége pedig nélkülözhetetlen. És akkor itt vissza is kanyarodnék a legelejére. Azokhoz, akik a telefonvonal, az internet másik végén rendszeresen megkapják a „maguknak ez a dolguk” dorgálást. Ők azok az önkéntesek, akiknek nem ez a dolguk.
Akiknek a „fizetségét” kutyanyálban, macskaszőrben, esetleg lócitromban mérik. És vannak olyan fanatikusok, hogy még örülnek is neki! Szívvel-lélekkel csinálják, számukra ez tényleg szenvedély, hivatás. Az állatvédelemre a szabadidejüket áldozzák, de nekik is van munkahelyük, családjuk, otthoni teendőik. Lehetnek betegek, fáradtak, amikor senki nem helyettesíti őket.

Az eddig leírtak minden állatvédő szervezetre, menhelyre vonatkoznak. Vannak jobb és rosszabb helyzetben lévők, csodát tenni azonban egyikük sem tud. Így mielőtt legközelebb felháborodottan leírod azt, hogy „egy csomószor telefonáltam, de senki nem segít, mégis mit kéne csinálnom???”, akkor gondold végig azt, hogy kiknek teszel szemrehányást. Az állatvédelemnek kicsiny országunkban nincs gazdája. Ez senkinek sem dolga, mégis mindannyiunk közös felelőssége. Senki nem lesz hős attól, hogy összeszedi az elárvult kiskutyát, a kidobott kismacskát, hazaviszi, ápolja, gazdát keres neki. Ha te nem segítesz, más sem fog tudni. Ha te vagy ott éppen, neked kell segítened. Nem lehet a megoldást mindig mástól várni. A más, a menhely, az alapítvány, ha tud, segít. Ha nemet mond, annak oka van, nyomós oka. Nem leszel hős, ha nem hagyod magára a védtelent. EMBER leszel.

Share

Microchip információk

2014. december 29.

A KUTYÁK EGYEDI AZONOSÍTÁSA MIKROCHIPPEL

Mi a mikrochip?

A mikrochip az állatok egyedi azonosítására szolgáló modern technikai eszköz – transzponder. Az egyedi azonosítás fontos a elveszett kutyák haza juttatásához, a  tulajdonjog igazolásához, a tenyésztéshez és bizonyos egészségügyi előírások is szükségessé teszik.  A tenyésztésben eddig is alkalmaztak egyedi azonosítást  tetoválás formájában. A A microchip akkora, mint egy rízsszemtetoválással ellentétben a a mikrochip behelyezése minimális fájdalmat okoz a kutyának, nem több, mint egy  injekciós tű szúrása . A benne rejlő lehetőségek  viszont minden egyes kutyatulajdonos számára hasznosak,  jóval többet nyújthat annál, hogy csak a   tenyésztéshez, utazáshoz előírt egyedi azonosítónak tekintsük. Ugyancsak előnye a tetoválással szemben, hogy a kutya élete végéig tökéletes minőségben leolvasható. A mikorchip nem csak a fajtatiszta kutyák privilégiuma. Beültethető minden kutyába és tökéletes biztonságot ad a kutyának, hiszen segítségével bármelyik állatorvos percek alatt a gazda nyomára juthat. Minden eddig használt azonosítónál korszerűbb és biztonságosabb. A nyakörvre szerelt biléta elveszhet, a tetoválás olvashatatlanná válhat, de a mikrochip az állat bőre alatt megőrzi az adatokat.

A 15 jegyből álló számsor

A rizsszem nagyságú bőrbarát üvegkapszula egy pici antennát és egy chipet foglal magában, ami egy 15 számjegyből álló kódot tárol és a beültetés helyén megtapad. Egy speciális leolvasó segítségével lehet lekérdezni a chipben tárolt számsort. A számsor leolvasása önmagában még nem sokat ér, ha nincs egy megfelelő adatbázis, ahonnan a kutya és a tulajdonos adati lekérhetők.

A leolvasó

Adatbázisok

Magyarországon a chipek bevezetésével egy időben nem készült megfelelő rendelet, szabályozás a nyilvántartásra vonatkozóan. Ez a rendezetlenség  nagymértékben hátráltatta a mikrochip általános elterjedését, mert bár magáról a mikrochipről elég hiányosak még most is  az ismeretek, a sajtó jóvoltából hamar elterjedt, hogy a chip mit sem ér, hiszen nincs hozzárendelve megfelelő regisztrációs rendszer.

Hazánkban két területen vált időközben  kötelezővé a chipek alkalmazása: az Európai Uniós előírásoknak megfelelően a tagországokba történő utazáshoz , illetve az FCI előírása alapján a tenyésztéshez, egyedi megjelölésként.  A útlevél kiállításánál és a  kiskutyák egyedi megjelölésénél is  jelenleg mint választható lehetőség  szerepel még a jól olvasható tetoválás a chip mellett , de ez csak átmenet a kötelezően előírt határidőig.  Európában egységesen az ISO 11784 szabványnak megfelelő mikrochipet kell alkalmazni.

A nyilvántartás szabályozásának hiánya miatt  nálunk a  gyártók, forgalmazók, a chipezést elrendelők  döntötték el, hogy milyen meglévő rendszerekbe regisztrálják, vagy regisztráltatják az általuk kibocsátott chipeket, illetve saját maguk hoztak létre nyilvántartási rendszereket.  Ilyen körülmények között a chippel rendelkező kutyák, illetve a gazdák adatainak nyomon követése körülményes, sokszor szinte lehetetlen volt. Sok esetben maguk az állatorvosok sem tudták, hogy hol lehet keresgélni a chipszámok alapján. Az eddig alkalmazott kaotikus  rendszerben egy elveszett és megtalált kutya visszajuttatási esélyei meglehetősen rosszak voltak  és a közvéleményt sem tájékoztatta senki a chipek nyilvántartási helyeiről.

Ezt a hiányt pótolta a Magyar Állatorvosi Kamara, amikor létrehozta az egységes és országos internetes  chipnyilvántartást (petvetdata), mely kapcsolatban áll az európai chipkereső rendszerrel is. A probléma tehát megoldódott, a MÁOK központi adatbázisa könnyen hozzáférhető, bármelyik állatorvos az interneten keresztül tudoda chipszámot beregisztrálni, illetve adatot lekérdezni. A mikrochip beültetésével egy időben a regisztrációt a tulajdonosnak kell kérnie  az állatorvostól!

Tájékoztató jelleggel ismertetjük azokat a regisztrációs rendszereket, amelyek jelenleg rendelkezésre állnak, hiszen a korábban chipezett kutyák még bármelyikben szerepelhetnek. Egy talált kutya esetén sokszor az összeset  végig kell járnunk, hogy eredményt érjünk el. Felhívjuk a tulajdonosok figyelmét, hogy a 2007. előtt chipezett kutyák petvetdatába történő regisztrációját érdemes ellenőrizni, illetve pótlólag kérni az állatorvostól!

Ahol a chipeket érdemes “nyomozni”:

Magyar Állatorvosi Kamara (MÁOK) elérhetőség: www.petvetdata.hu online adatbázis. Bárki ellenőrizheti a chip vagy útlevélszám alapján, hogy a kutyája szerepel-e a rendszerben. Ha nem, kérheti állatorvosát, hogy végezze el a regisztrációt! Talált kutya esetében,  ha szerepel az adatbázisban, akkor az állatorvos hozzáfér a gazda adataihoz is.

Országos Állategészségügyi Intézet (OÁI), elérhetőség:Telefax: 460-6300/400 (Csak munkaidőben elérhető, adatokat csak faxon lehet lekérni. A válasz 1-2 nap alatt érkezik vissza.)

ANIVET, elérhetőség: Telefon: 383-8138 (Csak munkaidőben elérhető.) Az adatok azonnal lekérhetők. MEOE chipes kutyák jelenleg még  többnyire csak itt találhatók meg. Az adatok a tenyésztőig szerepelnek a nyilvántartásban.)

IFTA, elérhetőség: www.ifta.hu A magyar oldalról nehéz adatot lekérni. Angolul tudóknak érdemesebb az anyaoldalon próbálkozni: www.globalanid.com

Külföldi chipek elérhetősége: http://www.europetnet.com (Európai adatbázis. A MÁOK is havi rendszerességgel megküldi ide a saját adatait, így a petvetdata-ra regisztrált magyar kutyák külföldről is megtalálhatók.)

Mi a PETVETDATA?

A Magyar Állatorvosi Kamara létrehozott egy online kisállat nyilvántartást, eredetileg az útleveles kutyák regisztrálására..  Mivel az országban ez az egyetlen online adatbázis, sok állatorvos nem csak az útleveles, hanem a gazdák által chipeztetett kutyák adatait is ide regisztrálta. Az adatbázisba  minden veszettségoltás beadására jogosult állatorvos be tud  lépni, online tud adatokat rögzíteni és módosítani, és a teljes adatlapot is le tudja olvasni.

Azzal, hogy csak az állatorvosok férnek hozzá, biztosított az adatvédelem, de biztosított az is, hogy szükség esetén rövid időn beül információt kérjenek le, hisz ezt az állatorvos bármely internet kapcsolattal rendelkező számítógépről lekérdezheti a rendelési időn kívül is.

Az Állatorvosi Kamara annak érdekében, hogy a petvetdata a lehető legteljesebb adatbázissá tudjon válni és az útleveles kutyákon kívül is lehetőleg minden chipezett kutya szerepeljen benne, 2006. októbertől  mindenki számára hozzáférhetővé tette az oldalt  egy szűkített információs megjelenéssel. Tehát ha bárki felkeresi a www.petvetdata.hu internetes honlapot és ott a keresőbe beüti a saját kutyája chipszámát vagy útlevélszámát, ellenőrizni tudja, hogy a kutya szerepel-e ebben a nyilvántartásban. Amennyiben nem találja, úgy kérheti állatorvosát, hogy végezze el a regisztrációt.

A nyilvános adatok mindössze a kutya nevét, fajtáját és chipszámát tartalmazzák, ami elegendő arra, hogy tudjuk, hogy a keresett kutya szerepel a kisállat nyilvántartásban. A gazda adataihoz csak az állatorvos jogosult hozzáférni.

Veszettség oltás beadására jogosult állatorvos minden településen, vagy annak közelében található. A legtöbb helyen van a közelben ünnepnap és éjjel-nappal elérhető állatorvos is. Így elegendő egy talált kutyát elvinni a legközelebbi állatorvoshoz, aki le tudja olvasni a kutya chipszámát és egyben meg tudja nézni a tulajdonos elérhetőségét is. Nagyon fontos, hogy a tulajdonosok figyeljenek oda arra is, hogy élő telefonszám szerepeljen a nyilvántartásban, mert így az állatorvos egyetlen hívással haza tudja juttatni az elkóborolt ebet.

A petvetdata az a nyilvántartás, aminek adatait könnyen és folyamatosan frissen lehet tartani. Minden kutyát évente egy alkalommal védőoltásban részesítenek, így legalább akkor lehetőség van rá, hogy az állatorvos az időközben bekövetkezett adatváltozásokat (tulajdonos változás, címváltozás, telefonszám változás) az ország bármely területén beírja.

2007. január 1-től a MEOE által törzskönyvezett kutyák is egységesen bekerülnek az Állatorvosi Kamara kisállat nyilvántartásába, de csak a tenyésztő nevével, adataival. A tulajdonosoknak ebben az esetben is saját maguknak kell kérni az állatorvosnál, hogy az adatokat módosítsa és a tulajdonosi adatokat, telefonszámot rögzítse.

Az Állatorvosi Kamara titkárának tájékoztatása szerint a 2006.decemberben megtartott Kamarai közgyűlésen hozott határozat értelmében, a jövőben minden állatorvos tudni fog a MÁOK kisállat nyilvántartásáról, gyakorlati hasznáról és annak fontosságáról, hogy a nyilvántartásba lehetőleg minden mikrochippel ellátott kutya bekerüljön. A közgyűlés új szabályzatot fogadott el az állatok mikrochipes megjelöléséről és annak regisztrációjáról is. Az állatorvosok a jövőben kötelesek lesznek  a petvetdata-ba  internetes úton beregisztrálni minden kedvtelésből tartott, chipezett állatot, a beültetést követő 10 napon belül, ha ahhoz a tulajdonos hozzájárul.
2008. január 1-től előírták, hogy minden veszettség oltás beadására, így chip beültetésre is jogosult állatorvosi rendelőben internetes kapcsolatnak kell lennie. Tehát a jövőben nem lehet olyan település, ahol az online regisztrálásnak, vagy adatleolvasásnak technikai akadályai lennének.

Mi a chip gyakorlati haszna?

Azt hiszem az eddigiekből egyértelműen kiderült, hogy a  szokásos egyedi azonosításon túl kutyánk biztonsága is múlhat a chipen. Gondoljunk a szilveszteri petárdázáskor megrémült, menekülő kutyákra. Ebben az időszakban tömegesen vesznek el kutyák, akik közül sokan soha nem kerülnek vissza a családhoz.De bárhol előfordulhat, hogy a rossz  kerítésen kibújik a kutya, tüzelő szuka nyomába ered egy kan vagy bármi olyan váratlan élethelyzet, baleset, amikor elveszítjük a szeretett állatot és időt, pénzt nem kímélve keressük heteken, hónapokon át.
Aki még nem veszített el kutyát, az nem tudja mindez mivel jár, és azt sem, hogy mit élhet át a kutya:  csavargás, éhezés, félelem, fagyoskodás, menhelyen, gyepmesteri telepen töltött idő, összeszedett betegségek, sérülések – mindez megspórolható. Egy mikrochippel rendelkező, megfelelően regisztrált kutya a megtalálást követően  percek alatt visszajuttatható a gazdájához!

A gazdátlanul kóborló kutyák közül sokat befognak és a Fővárosi Közterületfelügyelet Ebrendészeti Telepére (Illatos út), vagy más gyepmesteri telepekre, menhelyekre kerülnek. Ezeken a helyeken ma már mindenhol van chipleolvasó és  megfelelő regisztráció esetén gyorsan hazakerülhet a család kedvence. A megtalálók is általában először az állatorvosokhoz fordulnak ahol szintén azonnal a gazda nyomára akadhatnak a chip szám alapján. Sok esetben a gyakorlatlan gazdák azt sem tudják, hogy hová forduljanak, hol keressék elveszett kutyájukat. Az  Illatos úton nem egy  kutya tölti le a két hetet, holott látszik rajta, hogy jómódban élt, jól nevelt  gazdás kutya volt. Két hét után vagy elviszi valaki, vagy az altatás vár rá – pedig valahol, valaki nagyon várja vissza, ám a megfelelő azonosító hiányában soha nem találnak egymásra.

A PETVETDATA regisztrációja révén kutyánk külföldön is biztonságban van és akkor is ránk találhat, ha mégoly messze veszítettük is el egymást.

A kedvencek külföldre való utaztatása is mikrochiphez kötött! Az Európai Uniós kisállat útlevélről részletes tájékoztatót olvashattok a www.petpassport.hu honlapon.

Felhívjuk mindenki figyelmét, hogy ha kutyájuk, macskájuk kisállat útlevéllel rendelkezik, azt minden esetben vigyék magukkal, ha az állat ismételt védőoltást kap (különösen a veszettség elleni védőoltáskor) , mert ezeknek a vakcinázásoknak az útlevélbe történő bejegyzése fontos! Az útlevél érvényességét a benne igazolt veszettség elleni védőoltás érvényessége adja meg, és ha ez a bejegyzés elmarad, az útlevél elveszti felhasználhatóságát.

Mi a kutyatulajdonos teendője?

Amennyiben kutyánk rendelkezik mikrochippel nézzük meg a www.petvetdata.hu keresőjében, hogy szerepel-e a regisztrációban (csak a számokat kell beütni, a betű előjelet nem), és ha nem találjuk, minél előbb kérjük meg az állatorvosunkat, hogy vezesse be a nyilvántartásba.

Törzskönyvezett, chipes kutya esetében, az első állatorvosi látogatás alkalmával ellenőriztessük az állatorvossal, hogy a kutya tulajdonosi adatai is szerepelnek-e a nyilvántartásban hiszen már minden MEOE chipes kutya tenyésztői regisztrációval ott lesz, de a tulajdonosi adatokat nekünk kell felvitetnünk.

Ne felejtsük el, hogy legalább az évente esedékes védőoltások alkalmával vezettessünk keresztül a nyilvántartáson minden változást, ami a tulajdonosra vonatkozik.

Nagyon fontos, hogy a regisztrációba a tulajdonos élő telefonszáma is felkerüljön!

A mikrochip nem egy olcsó mulatság és az árak állatorvosonként változnak. Érdemes körülnézni és érdeklődni a környékbeli állatorvosoknál az árakról a chip beültetés előtt. Mindamellett olcsóbb a chipezés árát megfizetni, mint egy elveszett kutyát keresni, vagy a sérült, balesetes kutyát kezeltetni.

Reméljük ismertetőnk meggyőzte Önt , hogy kutyája biztonsága érdekében minél előbb lássa el őt ezzel a nagyon hasznos egyedi azonosítóval!

 

Tények, és tévhitek a mikrochipről

Tévhit:
“A beültetés és a mikrochip nagyon drága”

A chip ára, ahogy azt külföldi gyártók honlapjain láthatjuk, kb. 13 USD, vagyis kb. 3800 forint. Beültetéssel, importtal, stb. együtt valamivel több, viszont ez a költség egyszeri; későbbi karbantartást nem igényel, és külföldön bevett gyakorlat, hogyha más állatorvosi kezeléssel (oltás, ivartalanítás, stb.) együtt végeztetik el, akkor valamennyivel olcsóbb is. Annál azonban mindenképpen olcsóbb, mint röplapokat gyártani és napokig, hetekig időt és pénzt nem kímélve kajtatni egy elveszett állat után. Hogy a központi adatbank létrehozása és a hozzá megfelelő technikai apparátus kiépítése mennyibe kerül, arról egyelőre nincsenek adataink, de állami támogatottság esetében nem tartjuk megvalósíthatatlan feladatnak a rendszer bevezetését.

Tévhit:
“A beültetés fájdalmas”

A chip beültetése, egyszerű, gyors, fájdalommentes és nem igényel altatást. Az állat csak egy injekciót kap a lapcokájhoz; a legtöbb állat egyáltalán meg sem érzi.

Tévhit:
“Annyi állat van; hogy kaphatna mindegyik saját, csak rá jellemző számot? Nem fordulhat elő, hogy az azonosító jel két állatnál ugyanaz lesz?”

A jelenlegi technológia lehetőségei szerint a chipek regeteg kiegészítő információt is hordoznak. Egy chip-szériában jelenleg 275 billió (!) azonosító szám felhasználása lehetséges; ezen kívül minden chip tartalmaz még különböző gyári azonosítási kódokat is. Az összes variációs lehetőséget egybevetve, több kód létezik, mint ahány kutya és macska van a világon.

Tévhit:
“A chip kimerül, elhasználódik, és ki kell venni, ki kell cserélni”

A chipben nincs elem, vagy bármilyen áramforrás. Általában inaktív. Amikor a leolvasó áthalad fölötte, elég energiát juttat belé, hogy az azonosító szám leolvasható legyen. Mivel nincs benne elem, sem kivehető, elmozdítható részek, ezért nincs, ami kimerüljön, vagy tönkremenjen. A chip egy életre szól.

Tévhit:
“Az én kutyám/cicám sosem megy ki a lakásból. Nincs szüksége mikrochipre.”
Gondoljunk csak bele, hányszor nem csukódik be a belökött ajtó, hányszor hagyhatja véletlenül nyitva valaki. Nem ritka, hogy az állat, ahol erre lehetőség van, kiesik az erkélyről, ellopják, vagy akármilyen baleset miatt megretten, elszalad. A chip mindenképpen jól jöhet.

Tévhit:
“Az idegen tárgy behelyezése árthat az állat egészségének “

Állatorvosok hosszú évek óta használják ezt a rendszert. Kihaló állatfajtákba is ilyet ültetnek, hogy az utolsó egyedeket nyomon tudják követni. A chip a mai ismeretek szerint a lehető legbiztonságosabb. Bevonata olyan anyagból készül, ami a szervezetet nem irritálja, biológiailag nem bomlik le, nem deformálódik (verekedéskor sem). Ha megfelelően történt a behelyezés, szinte kizárt, hogy a chip elmozduljon. Célszerű az állatokat a beültetés után 24 óráig nyugalomban tartani.  Mivel a chip nem kerül be ténylegesen az állat szervezetébe, ezért nem is tud kilökődni, vagy más reakciót kiváltani. Az állat nem is érzi, hogy ott van.

Tény:
“Miért jobb a chip, mint a nyakörv, a biléta, a tetoválás?

A tetoválás elmosódik, ahogy az állat kölyökből felnőtté válik, kopik, a biléta és a nyakörv pedig az első, ami a kóbor állatok elvesztenek. A chipet a kutya bőre alá helyezik be, így az a kutya egész életében azonosításul szolgál. Természetesen a legjobb megoldás, ha a kutya kap mikrochipet ÉS egyben nyakörvet is bilétával, hiszen nem mindenki sétál chipleolvasóval a kezében, a bilétát könnyű leolvasni, mobiltelefon pedig már mindenkinél van.  (jJvasoljuk a fém, gravírozott bilétát, a csavaros biléta alja rendszeresen lecsavarodik és a cím, telefonszám elveszik a kis tokból!)

A fenti információkért köszönet M-A-X-nak, további információk a mikrochipről a www.m-a-x.hu oldalon olvashatóak.

Share

Az ivartalanításról

2014. október 31.

Településünkön csakúgy mint az egész országban mindennapjaink része lett a kóbor kutyák szomorú látványa. Étlen-szomjan, télen fagyoskodva róják az utcákat. Sokszor hetekig látjuk őket ugyanazon a környéken, mígnem befogadja őket valaki, vagy elviszi a sintér, vagy már csak az útszélén találkozunk velük elütve, élettelenül. Szomorú sorsok, szívszaggató látvány, az emberi felelőtlenség, tudatlanság következményei.

Hogyan tehetnénk ez ellen?

A kóbor kutyák többsége nem kívánt szaporulatból származik. Annak a felelőtlen gyakorlatnak a következménye, hogy a ház körül tartott kutyák minden kontroll nélkül szaporodhatnak.

A kóbor kutya kérdés miért ismeretlen fogalom a szomszédos Ausztriában, Németországban, vagy Amerikában? Mert ezeken a területeken már általánosan elterjedt gyakorlat az ivartalanítás!Ez az a fogalom, ami a kutyatartók körében a legnagyobb vitákat váltja ki, kérdések özönét hozza elő. Ivartalanítsunk-e egyáltalán, ha igen akkor mikor, és milyen hatással lesz ez az állat későbbi életére, személyiségére?

Nagyon sokan úgy gondolják, hogy vétek megcsonkítani egy állatot és ezzel megfosztani a szaporodástól. A természetben még vadon élő kutyafajták csoportosan, falkában, élnek. A falka élén a legrátermettebb vezető az alfa pár áll. A szaporodás joga kizárólagosan az övék. A legtöbb egyed soha nem jut abba a pozícióba, hogy kölykei legyenek. Ugyanígy a háziasított kutyáknak sem okoz semmiféle lelki elváltozást vagy sérülést az, hogy nem lesznek utódaik.

Ugyanakkor egyre többen számolnak be arról, hogy a szaporodási lehetőséghez jutott kutyájuk utána nehezebben kezelhető, nem fogad szót, verekedősebb, szökősebb. Ez szintén az előzőekben leírtakra vezethető vissza. A kutya szaporodott, ezzel vezető pozícióban érzi magát és ezt a pozíciót próbálja megőrizni.

Sokan úgy gondolják, hogy az ivartalanítás után a kutya elhízik. Amennyiben a kutyáját kizárólag az tartotta megfelelő súlyban, hogy ivarzási időben hosszú időre eltűnt és evés nélkül üldögélt a tüzelő szuka lakhelye előtt vagy az évente megszületendő alom soványította le, nos abban az esetben igen. Ha a kutya a korának és méretének megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékot kap, lehetősége van mozogni, ugyanúgy nem fog elhízni az ivartalanítás után, ahogy előtte sem.

Mikor ivartalanítsunk?

Elavult nézet, hogy a nőstény kutyák ivartalanításával érdemes megvárni az első tüzelést, és kan kutyánál az 1 év körüli életkort. Nőstény kutyáknál az első tüzelés előtt, a kan kutyáknál ivarérettség előtt – fél éves korban – érdemes elvégeztetni a műtétet, egyrészt mert egy fiatalabb szervezet gyorsabban regenerálódik, másrészt ha az ivartalanítás még az első tüzelés, vagy az ivaréretté válás előtt megtörténik nem alakul ki ivarszervi daganat, illetve szukáknál méhgyulladás.

Mi az ivartalanítás előnye?

Elsősorban a meg nem született kiskutyák tömkelege. Ma Magyarországon közel egymillió kóborló, kivert kutya található. Ezek számát minden egyes nem kívánt alom szaporítja.
Az időben elvégzett ivartalanítással nagy valószínűséggel megelőzhetjük, hogy kutyánk minden párzási időszakban nekiinduljon a nagyvilágnak.

Az ivartalanítás – mondják sokan – annyira drága műtét, hogy ők nem engedhetik meg maguknak. Ha összeszámoljuk egy kutya életében a szökések és a tüzelő szukához bejutni kívánó kanok által szétszedett kerítések javítási költségeit, az összetépett fülek, lábak kezelésének állatorvosi költségeit, az öreg korban elvégezendő különböző ivarszervi daganatok műtéti költségeit,a nem kívánt alom felnevelésének és gazdához juttatásának költségeit, bizony könnyen észrevehetjük, hogy az egyszer kifizetett nagyobb összeggel valójában még spóroltunk is.

“Csak kiskutyázni szeretne a család” – szintén egy mondat, ami sokszor elhangzik és amitől egy felelős kutyatartó szeme előtt megjelenik mindaz, ami majd ezekkel a kölykökkel előfordulhat:

Minden jó szándék ellenére nem sikerül gazdát találni az összes kölyöknek, akik nőnek, egyre többet esznek, oltatni, nevelni kellene őket. Sajnos sok alomnyi kiskutyával találkozunk, akiket kitesznek az erdőszélre, út mellé, sorsukra hagyva őket.

Sikerül rábeszélni elegendő ismerőst, hogy vigyen a kicsikből, bár igazán ők sem gondolták át, hogy mivel jár a kutyatartás. A gazda megnyugszik, mert megszabadult a szaporulattól , ám új helyén csak később szembesülnek azzal, hogy mit is vállaltak. Elindul a tovább ajándékozás vagy szélnek eresztik őket, leadják egy menhelyre, vagy a sintértelepre.

Az ivartalanítást nem csak a keverék kutyáknak ajánljuk, hanem minden olyan fajtatiszta kutyának is, akit nem kívánnak tudatosan tovább tenyészteni. Nagyon jó rendszer működik Amerikában, ahol a tenyésztők ivartalanítási kötelezettséggel adnak el minden olyan fajtatiszta kölyköt, akit családi kedvencnek vásárolnak és nem tovább tenyésztésre.

Nálunk a menhelyeken, sintértelepeken sok a fajtatiszta kutya is, és ezek általában nem tenyésztőktől származnak, hanem a család szórakoztatására létrehozott almokból. Papír nélkül, tetoválás vagy mikrochip nélkül, sokszor oltás nélkül ajándékozta el a család ezeket a jobb sorsra érdemes kölyköket, akik ma a menhelyeken óriási létszámban, reménytelenül várják az igazi gazdát!

Az ivartalanítás meghosszabbítja kedvence életét!

Tévhitek és tények az ivartalanítással kapcsolatban.

Tévhit:
“Minden nőstény kutyának és macskának ellenie kell egyszer, hogy boldog és egészséges legyen.”

A kijáró nőstény macskák a kandúrokkal érintkezve nagy eséllyel fertőződnek vírusos betegségekkel, amilyen például a leukózis, vagy a macska-AIDS. A következő párzáskor pedig továbbadják a betegséget a még egészséges kandúroknak is. A komplikáció mentes ellés önmagában is fájdalommal és stresszel jár, ha viszont komplikáció adódik, az anyaállat életébe is kerülhet. Az állatoknál nem okoz pszichés zavarokat, ha nem születnek utódaik. Esetükben a párzás nem a tudatos családtervezés része, sem pedig örömforrás, pusztán a petefészek által termelt hormonok hatásának eredménye. Az utódgondozás pedig arra a hat (8-10) hétre korlátozódik, amíg az utódok önállóvá válnak.

Tévhit:
“Aki szereti az állatát, az nem teszi ki olyan kínzásnak, amilyen az ivartalanítás is.”

Az ivartalanítás altatásban történik, és a műtétet követő fájdalomcsillapítás alapkövetelmény. A műtét okozta kellemetlenség össze sem mérhető az ellés okozta fájdalommal, vagy azokkal a betegségekkel, amelyek a műtét elmaradása esetén alakulhatnak ki.

Tévhit:
“Az ivartalanítás elhízást okoz.”

Nem így van. Elhízást a túltáplálás és a mozgásszegény életmód okoz. Az ivartalanított kutya és macska táplálására is éppúgy oda kell figyelni, mint a nem ivartalanított társaikéra, ezen kívül elegendő aktivitást kell biztosítani a számukra.

Tény:
Egyetlen nem ivartalanított kutya vagy macska szülőpárnak 10 év alatt kevés híján 20 millió (!) utóda születhet.

Évenként kétszeri kölykezéssel, alkalmanként négytagú alommal számolva, valamint feltételezve azt, hogy egyenlő arányban születnek nőstények és hímek, az utódokat sem ivartalanítják és ők is ugyanolyan ütemben szaporodnak tovább.

Tény:
A nem ivartalanított nőstény macskákban és kutyákban idős korban nagy valószínűséggel alakul ki gennyes méhgyulladás vagy emlődaganat.

A gennyes méhgyulladás sürgős műtéti beavatkozást igényelő, életveszélyes állapot. Sajnos az esetek egy részében már olyan későn ismerik fel a betegséget, hogy a műtét sem mentheti meg az állatot, mert addigra súlyos szövődmény (pl. vese,- májelégtelenség vagy szepszis) alakult ki. Az emlődaganatok csupán elenyésző része jóindulatú. A többség hajlamos távoli áttétek képzésére, elárasztva daganatgócokkal az egész szervezetet. Az említett betegségek általában idősebb korban alakulnak ki, amikor az operáció és az altatás kockázata eleve nagyobb, mint a fiatal, egészséges állatok esetében. Ezek a betegségek megelőzhetőek idejében elvégzett ivartalanítással.

Kölykök a rács mögött

Tény: A magyarországi állatmenhelyek zsúfoltak, az ott lakó állatok többségének esélye sincs arra, hogy valaha is meleg otthona, szerető gazdája legyen.
Ha – nagyon helyesen – otthont adunk közülük egynek, azzal még csak ezen az egye állaton segítettünk. Ha viszont kedvencünket idejében ivartalanítjuk, ezzel nullára csökkentjük annak esélyét, hogy a nálunk született szaporulat is a kóbor, vagy menhelyen tengődő állatok létszámát gyarapítsa. Ezen kívül az a szerető gazdi, aki a kedvencünk kölykeit fogadta volna be, elmehet a menhelyre és megmenthet még egy kilátástalan sorsú állatot az örökbefogadással.

Tévhit:
“Állatorvosom csak azért javasolja az ivartalanítást, mert pénzt akar keresni vele.”

Az ivartalanítás nem csupán egy nyisszantás. A kíméletes altatásnak, az altatás közbeni monitorozásnak, a minőségi varróanyagoknak, eszközöknek, gyógyszereknek, a műtő felszerelésének költségei vannak, amelyeket az állatorvos csak akkor tud biztosítani, ha megfelelő ellenértéket kér a szolgáltatásért. Még ezeket figyelembe véve is a pénztárcája ellen dolgozik az az állatorvos, aki ivartalanítást végez. Hosszú távon ugyanis sokkal több bevételt jelentene számára az ellések levezetése, a született almok egészségügyi ellátása, megelőző vakcinázása.

Tévhit:
“Nem szabad a természet rendjébe beavatkozni azzal, hogy egészséges állatokat megcsonkítunk az ivartalanítással.”

A természet rendjébe már akkor beavatkoztunk, amikor a macskák és kutyák vadon élő őseinek életterét megváltoztattuk. A túlszaporodott kutya- vagy macskapopuláció éhező, kóborló egyedeiért is mi – a társadalom – vagyunk felelősek.

 

 

A Magyar Állatorvosi Kamara (MÁOK) szakmai indokok alapján támogatja és ajánlja a kedvtelésből tartott kisállatok ivartalanításának elvégzését.

Ehhez kapcsolódóan  -megválaszolva egyben a Cerberos Állatvédő Egyesület elnökének konkrét kérdéseit-  a MÁOK Szakmai, Továbbképzési és Oktatási Bizottsága készített egy állásfoglalást, amely itt letölthető (pdf formátum).

Az ivartalanítás otpimális időpontjáról itt olvashat.

Állandó ivartalanítási akciókról olvashat a: www.ivartalanitas.hu – oldalon

 

Csak úgy, mert már kikívánkozott…

https://www.youtube.com/watch?v=BD-aQL2oNtI

Aranyosak a picik, igaz? Tündéri, ahogy szopiznak, ugye? Ezt mi, állatvédők is így gondoljuk. Hogy mégis miért sír akkor az egyik szemünk, mikor a másik nevet?
A szomorú tények és begyöpösödött tévhitek arzenálja következik.
1. A szépséges cicamama árva, állatorvos sosem látta. Az, hogy él és szoptat, hogy a picik jól vannak és jól is lesznek, csak szerencse ill. az állatvédőknek-állatbarátoknak köszönhető.

2. Nem ez az első alom, amit ez az anyamacska lehozott. Vajon hol vannak az előző almok ugyanilyen cuki édi kiscicái? Vajon mindegyikőjüknek van felelősségteljes gazdája? Mi ezt nem hisszük. Sőt, biztos, hogy az 1 éves kort sem érte meg a 90%-uk, és kínok közt pusztultak el.
3. Szülni, szaporodni természetes dolog, mondják sokan. De vajon kell-e ennyi kiscica? Vajon mindegyik kiscica 17-18 évesen fog végső nyugalomra térni felelősségteljes gazdái karjai között? Ha azt válaszolod erre, hogy igen, gondold át, mi alapján mondod ezt. Oszd is meg velünk állatvédelem-forradalmasító meglátásaid, légy szíves!
4. „Egyszer szülnie kell minden állatnak”- terjeng még mindig ez a régi tévhit. Valaki magyarázza már el érvekkel, hogy miért KELL? Mi, állatvédők, felelősségteljes gazdák bizony már az első ivarzás előtt ivartalaníttatjuk cicáinkat, kutyáinkat. Évente több100 ivartalanított állat alapján vett tapasztalatából mondjuk, hogy TELJESEN EGÉSZSÉGESEK, és egyszer sem szültek, nem párosodtak.
5. Az állatok nem emberek. Ez tény. “Meg kell tapasztalnia az anyaságot!” -mondják sokan. Kérdezzük mi, hogy akkor azt is meg kell tapasztaniuk, ahogy elszakítjuk kicsinyeiktől őket, hamár ennyire antropomorfizáljuk házi kedvencünket? E gondolatmenet fonalán továbblépnénk, ha már ennyi emberi érzésekkel és tulajdonságokkal ruházzuk fel kisállatunkat: Azok a kicsinyek nem sérülnek-e, akiket gyerekkorukban elszakítanak testvéreiktől és édesanyjuktól, valamint legtöbbjük édesapa nélkül nő fel? Furán hangzik, de hát próbáljuk követi ezt a fajta logikát. Sőt megfordítva erre a kérdésre is –szintén e logika alapján- keressük a választ: Ha csak az az állat egészséges, aki egyszer szült, akkor az az ember nem egészséges, aki nem szült, nem párosodott? Nem értjük ezt a logikát.
Vagy “kell neki a szex”, ez is egy érv szokott lenni. Tudjátok, hogy az emberen kívül csak néhány állatfaj élvezi a szexet, és ezek között sem a kutya, sem a macska, sem a nyúl, pocok, görény stb nincs?
“Az a természetes, ha szül, ha párzik.” Ez is egy bebetonozott, de érvekkel alá nem támasztott, illogikus kijelentés, amivel gyakran szembesülünk. Vajon aki ezt természetesnek tartja, az az ember azt is természetesnek tartja-e, hogy évente több100 feleslegesen megszületett kisállat hal meg különféle kellemetlen, fájdalmas módokon.
“Az én állatom kicsinyei mind jó helyre kerülnek.” – hallhatjuk gyakran. Valóban tudod ezt? Utánajársz? Honnan tudod? És az ő kicsinyeik is mind-mind? TÉNYLEG?
” Az ivartalanítás drága.” No igen, az állattartás pénzbe kerül. Jé, micsoda újdonság. Felelős állattartás, úgy hívják ezt a dolgot.
Ha tudsz még néhány alaptalan, de annál erősebb tévhitet, itt az idő, írd ki magadból, ne kímélj minket!

És íme, itt van néhány szép kép azoknak, akik ivartalanítás ellenesek. Mert a kutya, a macska háziasított állatok, mi, emberek vagyunk a felelősek értük. Ez a sok-sok szenvedés mind megelőzhető lett volna, és itt jön a rongyosra rágott kulcsszó: IVARTALANÍTÁS

Ezek után remélem mindenki megérti, hogy miért sír az egyik szemünk, mikor ezt a cuki kis videót nézzük. Ha nem érted az összefüggést, gyere önkénteskedni, próbáld ki milyen szembesülni száraz tényekkel, élő állatok szenvedésével, és utána döntsd el, hogy valóban ivartalanítás ellenes vagy-e.

 

Share

Mit tegyek, ha elveszett a kutyám?

2010. szeptember 29.

Szeretnénk néhány gyakorlati tanácsot adni, hogy mit tehetsz annak érdekében, hogy elveszett kutyád minél gyorsabban hazatalálhasson:

– Először is kezd el azonnal a keresést: Járd végig a lakóhelyed környékét, azokat az útvonalakat ahol rendszeresen sétáltok, megfordultatok együtt.

Készíts plakátot melyben leírod az eltűnés körülményeit, a kutya fajtáját, nemét, korát,  jellemző tulajdonságait, ismertető jegyeit (pl. milyen nyakörvet viselt, van-e tetoválása, mikrochipje) és az elérhetőségedet.  Ha van rá módod célszerű fényképes plakátot nyomtatni és azon a területen több helyre kitenni, ahol a kutya elveszett, valamint a környék forgalmas pontjainál: közértnél, buszmegállóban, postánál és a környékbeli állatorvosoknál, állateledel kereskedőknél, kutyakozmetikusoknál. Fontos, hogy az emberek tudatába bekerüljön a kutya képe. Ha több helyen látják, többször jön szembe a képe egy lámpaoszlopon, jobban rögzül! Nem mindenkinek van Internet elérhetősége, így sok esetben a plakátolás a legeredményesebb keresési forma. Érdemes ráírni, hogy nem csak annak a hívását várjuk, aki megtalálta, hanem az is keressen fel minket, aki látta, mert így információt szerezhetünk a haladási irányáról, így tudni fogjuk merre keressük. Plakátokat nagy körzetben kell szórni, messzire eljuthat egy kutya kis idő alatt, főleg ha megriad valamitől, akár 20 km-t is megtehet egy-két nap alatt.

Érdeklődj a környékbeli lakóknál, üzletekben, nem látta-e valaki.

A kutyát jelentsd be hozzánk is az “Elveszett-talált kutyák bejelentése” rovatban található űrlap kitöltésével. Ha képet és küldesz róla, fel tudjuk tenni a honlapunkra. Nézd meg a honlapon található táblázatot, ahol nyilvántartjuk az elveszett-talált kutyákat.
Fontos!
Az elveszett-talált bejelentőn csak a környékünkön talált – elveszett kutyákat tudod bejelenteni.
(Budajenő, Budakalász Budaörs, Budakeszi, Csobánka, Dág, Dobogókő, Leányvár, Nagykovácsi, Óbuda, Páty, Perbál, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Piliscsév, Pilisjászfalu, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisvörösvár, Pomáz, Remeteszőlős, Solymár, Tinnye, Tök, Telki, Úny, Üröm, Zsámbék, II.kerület, XII. kerület)
– Ha nem a fenti területek valamelyikén találtad vagy vesztetted el a kutyát akkor keresd fel az alábbi fórumokat, ahol a be tudod jelenteni és ezzel a kutya bekerül az országos adatbázisba: www.elvesztem.hu illetve egy másik fórum.

– Nézd át az elveszett-talált kutyákat tartalmazó táblázatot, hátha megtalálod benne.

Igyekszünk az elveszett-talált kutyák adatbázisát, valamint a táblázatot is naprakészen tartani, de előfordulhat, hogy pár nap késéssel tudjuk csak frissíteni, vagy az elvesztés pillanatában még nem jutott el hozzánk az információ. Ezért fontos, hogy ne csak egyszer, hanem többször, legalább 1-2 naponta nézd végig ezeket az oldalakat.

Amennyiben a kutyád rendelkezik mikrochippel és regisztrálva van a www.petvetdata.hu chipnyilvántartásban  (bővebben a mikrochip információk rovatban) , menj el a legközelebbi állatorvoshoz és kérd meg, hogy a petvetdata adatnyilvántartó lapján, a megjegyzés rovatba írja be, hogy a kutya elveszett, keresik. Ne felejtsd el leellenőrizni, hogy a chipnyilvántartásban a élő telefonszáma szerepel-e. Így bármelyik állatorvos, akihez a kutyát esetleg beviszik, azonnal tud értesíteni.

Ha a mikrochipes kutyát eddig nem regisztráltad a petvetdatába, azt még most is megteheted! Az oltási könyvben (törzskönyvön) megtalálható a chip száma, így a regisztrációt ez alapján is el tudják végezni.

Keresd fel az www.illatosut.hu honlapot, mely a Fővárosi Közterület-felügyelet  Állategészségügyi Telepének a honlapja.  A fővárosból és közvetlen környékéről ide viszik az utcáról befogott kutyák egy részét. A honlapra heti rendszerességgel kerülnek fel a bekerült kutyák, de telefonon addig is érdeklődhetsz a frissen bekerültekről.

Érdeklődj a Polgármesteri Hivatalban, hogy a környéken volt-e  eb befogás és ha igen, kérdezd meg, hogy hová vitték a befogott kutyákat. Keresd fel a környékbeli gyepmesteri telepeket és menhelyeket. Honlapunk linkjei között találsz információt arra vonatkozóan, hogy az lakhelyeden melyik gyepmester végzi a befogást és hogy milyen menhelyek működnek.

– Hasznos ha rádióban, újságban is tudod hirdetni a kutyát.

Reméljük sikerrel jársz és szeretett kedvenced minél előbb egészségesen hazajut!


Kérjük tegyél meg mindent annak érdekében, hogy ez a kutyát és gazdát is nagyon megviselő eset többé ne fordulhasson elő!

– A kutyán mindig, még a kertben is feltétlenül legyen nyakörv és gravírozott – címmel és névvel ellátott fém biléta.
– Tetess a kutyába mikrochipet. A mikrochipről további információkat itt olvashat.
– Erősítsd vagy magasítsd meg a kerítést, ha a kutya azon keresztül szökött el! A kapu mindig legyen bezárva!
– Forgalmas útvonalon soha ne sétáltass kutyát póráz nélkül!
– Csak olyan személyre bízd a kutyát, aki maradéktalanul betartja a kutyával kapcsolatos utasításaid!
– Ivartalaníttasd kutyádat ha az a tüzelési időszakban szeret szomszédolni (szukát és kant egyaránt)! Az ivartalanításról bővebben itt olvashatsz.
– Ne engedd oda a kutyád ismeretlen kutyához, amíg biztosan nem győződtél meg arról, hogy a másik kutyának nincs támadási szándéka!

Share

Mit tegyek, ha kutyát találtam

2010. december 22.

Kutyát találtamNincs menhelyünk, ezért nem garantálhatjuk, hogy frissen talált kutyát azonnal át tudjuk venni!

Kutya befogadását sajnos csak abban az esetben tudjuk vállalni, ha éppen van helyünk a kutya számára. Mivel kiépített menhellyel nem rendelkezünk, így a mi munkánk is nagyon nehéz, kérjük megértéseteket.

– Kérjük vizsgáld át alaposan a kutyát, hátha találsz rajta valamilyen azonosítót (biléta, fülben vagy haskorcban tetoválás, nyakörv belsejébe írt telefonszám), mely alapján megtalálhatod az eredeti gazdát.

– Vidd el a legközelebbi állatorvoshoz nézesd meg, hogy nincs-e a kutyában mikrochip azonosító. (A microchip leolvasás ingyenes! A mikrochip nem tapintható, azt csak az állatorvos tudja leolvasni a mikrochip-leolvasó készülékkel!) Ha találnak mikrochipet, az állatorvos segít a gazda értesítésében, de a honlapunk “Mikrochip információk” rovatában is találsz erről tájékoztatót.

– Nézd meg milyen kondícióban, lelki állapotban van a kutya: ez adhat támpontot arra, hogy mióta van az utcán, és vajon milyen eséllyel keresi valaki. Ha rossz kondícióban van, fél az emberektől valószínűleg régóta kóborol és messzire eljöhetett lakóhelyétől, vagy nem is keresi senki. Ezzel szemben ha csillogó szemű és szőrű, kiegyensúlyozott kutyáról van szó lehet, hogy a szomszédja kutyája.

Érdeklődj körbe a környéken, hátha csak elkóborolt állatról van szó. Amennyiben van lehetőséged plakátokat készíteni, mindig hasznos, ha azokat ezzel egy időben tudod rakni, hátha gyorsan jelentkezik érte régi vagy új gazdája.
A plakáton a következő adatok szerepeljenek: a kutya leírása (szín, méret, kor, fajta, jellem); hol és mikor találtad; hol, kinél lehet jelentkezni miatta. Ha van lehetőséged fényképet készíteni és nyomtatni, akkor feltétlenül képpel hirdesd a kutyát.

A kutyát jelentsd be hozzánk is az “Elveszett-talált kutyák bejelentése” rovatban található űrlap kitöltésével. Ha képet is küldesz róla, azonnal fel tudjuk tenni a honlapunkra.

Fontos! Az elveszett-talált bejelentőn csak a környékünkön talált – elveszett kutyákat tudja bejelenteni.
(Budajenő, Budakalász Budaörs, Budakeszi, Csobánka, Dág, Dobogókő, Leányvár, Nagykovácsi, Óbuda, Páty, Perbál, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Piliscsév, Pilisjászfalu, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisvörösvár, Pomáz, Remeteszőlős, Solymár, Tinnye, Tök, Telki, Úny, Üröm, Zsámbék, II.kerület, XII. kerület)

– Ha nem a fenti területek valamelyikén találtad vagy vesztetted el a kutyát akkor keresd fel az alábbi fórumokat, ahol a bejelentést megteheted és ezzel a kutya bekerül egy országos adatbázisba:
www.elvesztem.hu illetve egy másik fórum.

– Nézd át az elveszett-talált kutyákat tartalmazó táblázatot, hátha megtalálod benne.

– Hasznos, ha rádióban, újságban tudod hirdetni a kutyát.

– Számtalan lehetőség áll rendelkezésedre az interneten keresztül az eredeti gazdát keresni, vagy ha az nem jelentkezik a kutyáért, akkor új gazdát találni neki. Nézd át a linkeknél található honlapokat,  és hirdesd a kutyát az ott található fórumokon is!

Kutya befogadását sajnos csak abban az esetben tudjuk vállalni, ha éppen van helyünk a kutya számára. Mivel kiépített menhellyel nem rendelkezünk, így a mi munkánk is nagyon nehéz, kérjük megértésedet.

Share