Ha segíteni szeretnél,

Köszönettel várjuk adományaid:

Pilis-Budai Kutyamentők

Közhasznú Egyesülete

CIB Bank:

10701427- 49914203-51100005

Hasznos információk

Állatvédelmi Jogsegély szolgálat

2010. szeptember 1.

Forrás: Fehérkereszt Állatvédő Liga honlapja

Jogsegély szolgálat

Figyelem!

Az egész ország területéről érkeznek hozzánk bejelentések állatkínzásról, gazdasági haszonállatok méltatlan körülmények között való tartásáról.

„A szomszédom veri a kutyáját. Nézni is iszonyatos, ahogy az állat szenved, de mit tehetnék?”

„Valaki megmérgezte az összes macskát a lakóházunk udvarán. Van egy tippem, hogy ki volt és szeretném feljelenteni.”

„Évekkel ezelőtt befogadtam 3 kóbor kutyát. A szomszédba új lakó költözött és feljelentett az önkormányzatnál.
Kitől kaphatok segítséget?”

Ha Önben már valaha is felmerültek ezek a kérdések, a Fehérkereszt Állatvédő Liga választ tud adni. Állatvédelmi Jogsegély Szolgálatunk azért jött létre, hogy tájékoztassa a polgárokat, miként lehet az Állatvédelmi Törvénynek érvényt szerezni, ezzel megelőzni és megakadályozni az állatokkal szembeni kegyetlenkedéseket. Ez az első ilyen jellegű kezdeményezés Magyarországon. Lehet, hogy 1998 óta van állatvédelmi törvényünk, de nem jutunk sokkal előbbre ha nem fogunk össze és nem érvényesítjük azt együtt!
Ha kérdése van az Állatvédelmi Törvénnyel kapcsolatban vagy bejelentést, feljelentést szeretne tenni állatkínzásról a helyi hatóságoknál, de nem tudja hogyan kell, segítséget kérhet a Fehérkereszt ügyvédjeitől. Bonyolult, összetett jogi segítséget igénylő esetekben nem csak megválaszoljuk ezeket a kérdéseket, hanem segíthetünk a szükséges iratok elkészítésében is, az állatkínzók hatóság elé állítása érdekében.

Segítséget nyújthatunk az alábbi kérdésekkel kapcsolatban is:

– az állatvédelmi jogszabályok és alkalmazásuk,
– a jogi folyamat, amely segítségével az állatkínzókat felelősségre lehet vonni,
– hatóságok, amelyekhez az állatok bántalmazását be kell jelenteni.

Minden állampolgárnak joga van jelenteni az állatvédelmi törvény megsértését a hatóságoknál és kezdeményezni a szükséges jogi eljárást.
Ezzel az új iránnyal próbáljuk elterjeszteni a gondolatot, hogy érvényt szerezni az állatvédelmi törvénynek minden állampolgár joga és felelőssége. Ez azért is különösen fontos, mert bár van állatvédelmi törvény Magyarországon, nincs olyan kifejezetten erre a célra felállított hatóság, amely az utcán járőrözve ellenőrizné a törvény betartását. Így, bár a törvény létezik, nincs olyan hatóság, ami azt rendszeresen betartatná, ezért a polgárok aktív részvétele elengedhetetlenné válik abban, hogy az állatvédelmi törvény élő gyakorlattá váljon.

A fenti okok alapján összeállítottunk egy “polgári akciócsomagot”, amivel mindannyian segíthetjük az állatvédelmi törvény betartását. A részletekért klikkeljen az alábbiakra:

– az 1998-as Állatvédelmi Törvény,
– azon hatóságok listája, amelyek felelősek az állatvédelmi törvény betartatásáért,
– tanács a törvénysértések bejelentéséhez és az eljárás figyelemmel követéséhez,
– olyan bejelentések példatára, amelyeket az elmúlt években nyújtottunk be állatokkal szembeni kegyetlenségek miatt – példalevélként használhatók.

Ha olyan kérdése van amire itt nem kapott választ, vagy olyan esetről tud ahol véleménye szerint ügyvédi segítségre van szükség, lépjen velünk kapcsolatba. Amennyiben úgy dönt, hogy bármilyen cselekedetbe kezd az állatvédelmi törvény betartatásának érdekében, kérjük írjon nekünk, hogy tudjuk, sikeresen járt el.

Hatóságok:

1. Mikor szóljunk a rendőrségnek?
2. Mikor szóljunk az ügyészségnek?
3. Mikor szóljunk az önkormányzat jegyzőjének?
4. Mikor szóljunk az állategészségügyi hatóságnak, hatósági állatorvosnak?
5. Kiket lehet még megkeresni?

1. A rendőrség  értesítendő minden olyan esetben amikor

állatkínzást tapasztal vagy állatviadal szervezéséről, ilyen célra állatok tartásáról, kiképzéséről, stb. szerez tudomást.

Mi az állatkínzás?
A hatályos Büntető Törvénykönyvre illetve magyarázatára kell hivatkozni ilyen esetben, amely szerint minden olyan tevékenység állatkínzásnak minősül, amikor:

– gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaznak, vagy olyan bánásmódot alkalmaznak velük szemben, amely alkalmas arra, hogy az állatnak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, illetve

– állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzik, elhagyják vagy kiteszik. (Btk. 266/B.§)

„A tényállás a bántalmazás és nem a fizikai fájdalom okozása fordulatot alkalmazza azért, mert a törvény a büntetőjogi szankcionálást nem az állatban elért érzethez, eredményhez, hanem az elkövető magatartásához kívánja kötni.
Nyilvánvalóan nem minden jellegű testi vagy lelki bántalmazás tekinthető állatkínzásnak: a nevelés, az idomítás, a hasznosítás céljából történő fizikai ráhatás szükségszerű lehet. Azonban ebben az esetben is rangsorolni kell, meg kell határozni, hogy melyek azok az alkalmazott eszközök, amely büntetendőek és melyek azok, amelyek nem.
A bánásmód alkalmazásába beleértendő minden olyan fizikai ráhatás vagy mulasztás, ami a bántalmazás körébe nem sorolható, ugyanakkor ez az elkövetési magatartás az állat bántalmazásának, szenvedésének a folyamat-jellegét is értékeli.
A törvény szerinti Btk. 266/B. §-a (1) bekezdésének b) pontja a háziasított emlősállat vagy az ember környezetében tartott veszélyes állat elűzését, elhagyását, kitételét bünteti. A magatartások tilalmának oka nem csupán az állat kiszolgáltatott helyzete, hanem a magára hagyott állat által okozható veszélyhelyzet megelőzése is, így a veszélyes állatok körét a törvény nem szűkíti le a veszélyes gerinces állatokra.
Ezen magatartásoktól való tartózkodás azonban nem mindenkitől, csak az állattartótól várható el, így a bűncselekmény elkövetője a törvény szerint az állattartó lehet. Az állattartó fogalmát az Ávt. 3. §-ának 1. pontja tartalmazza, miszerint állattartó az állat tulajdonosa, illetve aki az állatállományt gondozza, felügyeli.
A büntethetőséghez nem szükséges, hogy az elkövető az állat életét ténylegesen kioltsa, vagy az állat valóban maradandó egészségkárosodást szenvedjen, elég csupán az, hogy az elkövető cselekménye erre alkalmas legyen. Ezért nem önálló elkövetési magatartás az állat életének kioltása, mivel ezen eredmény bekövetkezte a büntetéskiszabás során súlyosító körülményként értékelhető.

Az állatkínzás speciális esetének tekinthető, ha valaki úgy folytat orvvadászatot vagy orvhalászatot, hogy „tiltott eszköz vagy mód alkalmazása során az állatnak fizikai fájdalmat okoz.”

Meg kell említeni azonban, hogy a gyakorlat sajnálatosan azt mutatja, hogy nagy részben a fent leírtakkal ellentétben csak akkor indít eljárást a hatóság, ha ez ténylegesen az állat életébe kerül. Persze szerencsére számos ellenpélda is akad, a bizonyítékokon túl az eljáró személy empátiáján és a bejelentő kitartásán sok minden múlhat.

Mit tegyünk ilyen esetben?

Hívjuk fel az elkövetés helye szerint illetékes kerületi rendőrséget (ha ezt nem tudjuk, akkor ahol az állatot találtuk) és jelentsük be az esetet. Az eljárás hatékonyságát könnyíti, ha tudunk bizonyítékokat felmutatni (pl. fénykép, elkövetési tárgy, az állatról állatorvosi látlelet, szemtanú vallomása stb…) illetve van gyanúsított. Az eljárás további menetéről értesíteni kell a hatóságnak, erre való igényünket jelezzük is!

Statisztikai adatok bizonyítják, hogy az állatkínzók nagy része később „ember-ellenes” bűncselekményt is elkövet ( családon belüli erőszak, erőszakos bűncselekmények stb…)!

Az állatok jogai az állattartó kötelességeiben öltenek testet, még az elveszett, vagy elzavart utcán élő állatoké is, hiszen ezek is a tartójuk szándékos, vagy gondatlan magatartása ill. kötelességének elmulasztása miatt kerültek olyan helyzetbe, hogy életük, testi épségük veszélybe kerüljön.

2.  Az ügyészség:

Amennyiben a rendőrség nem jár el az ügyben, akkor forduljunk felettes szervéhez, az ügyészséghez. Az új Büntetőeljárási Törvény lehetőséget biztosít arra is, hogy bejelentésünkkel egyből az ügyészséghez forduljunk.

3. A jegyző:

Az önkormányzat jegyzőjét (is) érdemes értesíteni ha az Állatvédelmi Törvény (1998. évi XXVIII.  Törvény) rendelkezéseinek megsértését észlelik.

Mik ezek a rendelkezések?:

„Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, így különösen az állatot nem szabad:

a) kínozni,
b) emberre vagy állatra uszítani, illetőleg állatviadalra idomítani,
c) kényszer takarmányozásra fogni, kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszerű táplálás esetét,
d) a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni,
e) a teljesítőképességét felismerhetően meghaladó teljesítményre kényszeríteni,
f) természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni.

Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan megterhelése, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okozhat (a továbbiakban együtt: állatviadal). Tilos az állatviadal szervezése, tartása, továbbá az állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való közreműködés, részvétel, fogadáskötés.

Tilos állatviadal céljára
a) állatot tartani, tenyészteni, kiképezni, idomítani, valamint más személynek átadni, vagy forgalmazni;
b) építményt vagy földterületet, anyagi eszközt más személy rendelkezésére bocsátani.

Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos.”

Látható az átfedés a Büntető Törvénykönyv és az Állatvédelmi Törvény között. Amennyiben olyasmit tapasztalunk, látunk ami nem bűncselekmény, de az állatvédelmi törvényben benne van, úgy forduljunk a jegyzőhöz,  illetve ha bizonyíték hiányában nem indul eljárás a rendőrségen, akkor is tegyünk bejelentést nála. Ha a cselekmény bűncselekménynek minősül akkor a jegyző köteles a rendőrséget értesíteni, de a legjobb, ha ezt mi megtesszük (ld. 1. pont) amennyiben egyértelmű az eset.

Különösen akkor érdemes még értesíteni a jegyzőt, ha kifejezetten az önkormányzat gyepmesteri telepével (közismert kifejezéssel: sintértelep) kapcsolatban merülnek fel kifogások, vagy más állattartó telepeken tapasztalnak nem megfelelő állapotokat.
Sokszor felmerül a probléma a temetők, kórházak kóbor állat eltávolítási módszereivel kapcsolatban. Ebben az esetben is, amennyiben tudomására jutnak ezek az események, az önkormányzat jegyzőjét (is) értesítse.
A helyi (vándor)cirkuszok, vurstlik állattartási tevékenységével szembeni kifogásokat is a jegyzőnek, illetve az állategészségügyi állomásnak kell bejelenteni.

Mit köteles tenni a jegyző?

245/1998. (XII.31.) Korm. rendelet szerint: „Ha a jegyző az Átv. 6-8. §-aiban meghatározott rendelkezések megsértését észleli, illetve ezek megsértése miatt hozzá bejelentés érkezik, köteles haladéktalanul eljárni, illetve az illetékes hatóság intézkedését kezdeményezni.”

A jegyző saját hatáskörben:

az állattartótól adatot, felvilágosítást kérhet, iratokba betekinthet, helyszíni szemlét tarthat, meghatározott építési munka elvégzésére kötelezhet, állatvédelmi bírságot szabhat ki, illetve meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére és abbahagyására kötelezheti az állattartót az állatok védelme érdekében.

Az önkormányzatok az állattartás rendjét helyi szinten önállóan, rendeletben részletezik tovább, ezeket érdemes megnézni az önkormányzatok honlapján.

4. Amit az Állategészségügyi Hatóságról tudni kell:

A magyarországi állatvédelmi hatóságok intézményrendszere :

A Földművelésügyi- és Vidékfejlesztési Minisztérium Állategészségügyi- és Élelmiszer- ellenőrzési Főosztályának irányítása alatt működnek a Megyei (Fővárosi) Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomások.
A Főosztály Állatvédelmi Osztályán 3 fő dolgozik.
Egy fő Országos Állatvédelmi Főfelügyelő, két fő Országos Állatvédelmi Felügyelő-helyettes.
Az országban 20 darab Állategészségügyi és Élelmiszer- ellenőrző Állomás létezik. Mindegyik állomáson 1 fő Megyei Állatvédelmi Felügyelő tevékenykedik.
Évente legalább egy alkalommal országos értekezletet tartanak. Az egyes megyék állategészségügyi kerületekre vannak felosztva. Az egyes kerületek élén a Kerületi Főállatorvos áll.
Alatta dolgoznak a Hatósági állatorvosok, kerületenként 6-7 fő.

Hatósági feladatok:

– járványügyi és állathigiéniai hatósági intézkedések és ellenőrzések,
– állati takarmányok előállításának és forgalmazásának ellenőrzése,
– állatvédelmi ellenőrzés,
– állatgyógyászati készítmények, gyártásának, forgalmazásának, felhasználásának ellenőrzése,
– állati hulladékokkal kapcsolatos eljárások,
– laboratórium működtetése a hatósági döntések megalapozására,
– szakhatósági közreműködés az állategészségügyi követelmények érvényesítése érdekében,
– vágóhídi ellenőrzés (folyamatos vagy időszakos),
– élelmiszer előállító, forgalmazó és felhasználó helyek ellenőrzése.

Továbbá az Állatvédelmi Törvény szerint:
„Az e törvényben foglaltak végrehajtását – feladat- és hatáskörében eljárva – az állategészségügyi hatóság, a jegyző, illetve a természetvédelmi hatóság ellenőrzi.

Az állategészségügyi hatóság köteles az állat életének fájdalom nélküli kioltásáról gondoskodni, ha annak továbbélése megszüntethetetlen vagy csillapíthatatlan szenvedéssel járna, az állat meggyógyulása nem várható, az állat tartója ismeretlen, továbbá vadon élő állat esetében az egyed a szabadon élésre alkalmatlan. Az állat életének kioltásával kapcsolatban felmerült igazolt költségeket – védett állatfaj esetében is – az állattartó, illetve vadászható állatfaj esetében a vadászatra jogosult köteles megtéríteni.
Állat életének kioltását az állat tulajdonosa, a jegyző, illetve a természetvédelem állami területi szerve kezdeményezheti.

A települési, fővárosban a kerületi önkormányzat önkormányzati állatvédelmi őrszolgálatot működtethet.

Jó tudni, hogy a fővárosban 5 fős csoport működik a Közterület Felügyeleten belül, akiknek az a feladatuk, hogy az állattartás szabályainak betartását ellenőrizzék. Ezen kívül a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság ugyancsak 5 fős mentőcsoportot képez ki veszélyes állatok befogására.

5. Kiket lehet még megkeresni?

– Jogsegély szervezetek:
– Állatvédelmi Szervezetek

ők kezdeményezhetik állatvédelmi bírság kiszabását, segíthetnek eljárás indításában, állatorvosi vélemény beszerzésében, illetve az ÁTV szerint:

Az állatvédelmi célú társadalmi szervezetek illetékmentességet élveznek a helyi önkormányzat jegyzője előtt megindítható eljárásban. Egyéb közérdekű bejelentés ugyanígy illetékmentes. Az ilyen eljárásokban a jegyző megbízásából eljáró polgármesteri hivatal, illetve annak ügyintézője jellemzően akkor minősíti közérdekűnek a bejelentést, ha egynél több személy teszi meg. Minden más esetben az eljárás illetéke 2.000,- Ft.
Az állatvédelmi jogszabályok megsértése miatt – az ilyen magatartástól való eltiltás iránt – a bíróság előtt az állatvédelmi szervezet pert indíthat.

Amint látható sok hatóság párhuzamos illetékessége is megállapítható bizonyos helyzetekben, minél több fórumon jelezzük a konkrét esetet, annál nagyobb az esély eredmény elérésére.

Fontos tudni, hogy minden jogszabály annyit ér, amennyire betartják és betartatják. Ahhoz, hogy az állatvédelmi szabályok ne csak jogszabályok legyenek, el kell érnünk, hogy a társadalom és a jogalkalmazó szervek (is) kényszerítsék rá az állattartókat az állatokkal való etikus és emberséges magatartásra. Ezt pedig csak úgy lehet megvalósítani, ha nem megyünk el tétlenül az ilyen események mellett, hanem kiállunk azokért, akik erre önmaguk nem képesek. Az állatok ránk vannak utalva, az ő jogaik figyelembe vétele etikailag előfeltétele, társadalmilag pedig kiegészítője az emberi jogoknak!Ha kérdése van az Állatvédelmi Törvénnyel kapcsolatban, vagy bejelentést, feljelentést szeretne tenni állatkínzásról a helyi hatóságoknál, de nem tudja hogyan kell, ebben az esetben értesítse a Fehérkeresztliga ügyvédjeit a feherkereszt@feherkeresztliga.hu e-mail címen.

Share